Ajándék internetes programcsomag
vagy internetes ajándék-programcsomag?
Olvasónk félreérti a helyesírási szabályokat, de ez nem az ő hibája. Úgy tűnik, a helyesírás szabályozói képtelenek meghatározni, mit is akarnak, és a szakemberek is egymás csapdáiba esnek. De akkor mi értelme az egésznek?
Nem először éljük át azt az élményt, hogy olvasónk feltesz egy helyesírási kérdést, mely első pillantásra egyszerűnek tűnik, ám a végén kiderül, hogy egyáltalán nem az. És nem is feltétlenül azért, mert a válasz lenne bonyolult. Inkább az a megdöbbentő, amit a szabályzatban találunk róla.
Név nélkül érkezett a kérdés:
Az ajándékcsomagot abban az esetben hogyan kell írni, ha egy internetes programcsomagról van szó, amelyet ajándékba adnak? Ez is egybeírandó, mint egy bármilyen tárgyakból álló ajándékcsomag?
Mindenekelőtt fontos tisztáznunk: az ajándékcsomag akkor írandó egybe, ha ’ajándékozás céljára összeállított csomag’ vagy ’ajándéktárgyakból (ajándékozás céljára készített, forgalmazott árukból) összeállított csomag’ jelentésben használjuk. A ’csomag, melyet ajándékba adunk’ jelentésben ajándék csomag írandó. Mivel önmagukban üres csomagok nem léteznek, a különbség első pillantásra kevésbé egyértelmű. Érzékletesebb, ha a klasszikus ajándék kosár ’kosár, melyet ajándékba adnak’, illetve ajándékkosár ’főleg minőségi élelmiszerekkel megrakott kosár, melyet egységcsomagként, elsősorban ajándékozás céljára értékesítenek’ különbségén figyeljük meg az eltérést.
Olvasónk kérdésére azért nehéz válaszolni, mert nem tudjuk, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Már maga az internetes programcsomag kifejezés is fejtörést okoz – úgy tűnik, a böngészőt, levelezőprogramot, hírolvasót, html-szerkesztőt stb. tartalmazó programcsomagokat nevezik így. Ha valaki ilyet ajándékoz, akkor az ajándék internetes programcsomag (ugyanúgy, mintha ajándék egykezes súlyzó vagy ajándék pácolt sonka lenne). Ha lennének olyan programok vagy programcsomagok, melyeket kifejezetten ajándékozás céljára forgalmaznának, akkor szóba jöhetne az internetes ajándék-programcsomag (ha a csomag készült ajándéknak) vagy ajándékprogram-csomag (ha a programok külön-külön készültek ajándéknak), sőt az ajándék-internetesprogramcsomag is. Tudomásunk szerint azonban ilyenek nincsenek.
Igazán azonban nem ez érdekes, hanem az, hogy miként derülhet ki ez az egyszerű nyelvhasználó számára. Ha valakinek olvasónkéhoz hasonló kérdése van, valószínűleg A magyar helyesírás szabályainak (AkH.) szótári részét fogja felcsapni, ahol ezt találja:
ajándék ajándéka
ajándékbolt, ajándékcsomag 129. | nászajándék 129.; születésnapi ajándék
Ezek alapján a nyelvhasználó joggal gondolhatja, hogy az ajándék mindig egybeírandó az őt követő főnévvel. Az AkH. hivatkozott 129. pontja az úgynevezett jelentéstömörítő összetételekről szól. Ezekről azt olvashatjuk, hogy
[...] elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető.
Csakhogy ez igaz az ’ajándékba adott ...’, ’..., melyet ajándékba adnak’ jelentésű szerkezetekre is. Akkor miből gondoljuk, hogy igazunk volt akkor, amikor azt állítottuk, hogy az ’kosár, melyet ajándékba adnak’ külön, ajándék kosárnak írandó? Onnan, hogy a szabályzat 114. a) pontjában mely a minőségjelzőként álló főnevekről szól, szerepel az ajándék könyv is. Azt persze nem tudjuk megmondani, hogy ebben az esetben „minőséget, csoportot jelölő” (foglalkozást és kort biztos nem), vagy „csak nyomatékosító” főnévi jelzőről van-e szó. A többi példa alapján azonban úgy tűnik, ez esetben az indokolja a különírást, hogy elfogadható a ’könyv, ami ajándék’ körülírás is. Ezzel szemben az ajándékkosár nem ’kosár, ami ajándék’, hiszen elsősorban nem is a kosár az ajándék, hanem ami benne van. Ha lenne olyan könyv, melyet kifejezetten ajándékozás céljára adnak ki, az ajándékkönyv lenne – és ha ajándékkönyvekről beszélünk, nem lehetünk biztosak abban, hogy azt valaki valóban ajándékba adta-kapta.
(Forrás: iStockphoto)
A Magyar helyesírási szótár annyiban jobb a szabályzat szótári részénél, hogy felsorolja az ajándék könyv alakot is – ebből a nyelvhasználó legalább azt sejtheti, hogy az ajándékot nem mindig írjuk egybe az őt követő főnévvel. Az azonban, hogy miben más az ajándékcsomag és az ajándék könyv, nem tudhatja meg.
Nem segít a kérdés eldöntésében az Osiris-féle Helyesírás szótári része sem. Ráadásul ez tartalmazza az ajándékkosár tételt is, de az ajándék kosár nem szerepel, pedig éppúgy elképzelhető. Még meglepőbb az ajándékműsor – aligha van olyan műsor, melyet ajándéknak szánnak, de nem feltétlenül ajándék. Az ilyen műsorok már elhangzásukkal is ajándékká válnak, tehát inkább az ajándék műsor írásmódot látnánk indokoltnak. A tanácsadó részben azonban külön szerepel az ajándékkal alkotott összetételek és szókapcsolatok problémája. Valódi magyarázat helyett azonban inkább zavarba ejtő, amit olvashatunk:
A szószerkezetek között feltüntetett alakokat nyelvtani értelemben [? – FL] felfoghatjuk jelentéssűrítő összetétel[ek]nek is, ennek ellenére külön kell írni őket. Bizonytalanság esetén az ilyen szerkezetek helyes írásmódját mindenképpen célszerű a szótárban ellenőrizni.
Azonban, amint láttuk, a szótár az esetek többségében nem segít, inkább megtéveszt. A legfőbb kérdés talán mégis az, hogy miért van szükség a két jelentés megkülönböztetésére, ha egyszer a jelentéskülönbség számos esetben nem világos, és csak igazán ritkán lényeges.