Hogy mondják finnül, hogy „Jóska autója”?
Bámulatos, hogyan lehet két dolog annyira hasonlatos és annyira különböző is egyszerre. Nincs ez másképp a nyelvtanban sem.
Olvasóink általában egy-egy konkrét szóval, kifejezéssel kapcsolatban keresnek meg minket, ritkán kérik azt, hogy tömören ismertessük valamely nyelv nyelvtanának valamely fejezetét. Zoltán nevű olvasónk mégis ilyen kéréssel keresett meg minket.
Arra lennék csak kíváncsi, hogy finnül hogy mondják pl., hogy Jóska autója (vagy bármilyen finn név is lehet Jóska helyett, igazából az efféle birtokos szerkezetekre lennék kíváncsi).
Nem tudjuk, Zoltánt miért éppen a finn nyelvtan érdekli, és miért pont a birtokos szerkezet. Kérdésére azonban szívesen válaszolunk, hiszen a magyar és a finn birtokos szerkezet összevetése jól mutatja, hogy egy-egy szerkezettípus különböző nyelvekben mennyire hasonló és mennyire különböző is lehet. Természetesen az összevetéshez nem lesz elég a Jóska autója szerkezet lefordítása.
A birtokos szerkezeteket vizsgálva legalább két esetet meg kell különböztetnünk. Az egyik eset, amikor a birtokos személyes névmás, a másik, amikor a birtokos főnév (vagy egy elhagyott főnév helyett álló melléknév vagy számnév, esetleg névmás).
Személyes névmási birtokos
A magyarban a személyes névmási birtokost a tőhöz kapcsolódó birtokos személyrag fejezi ki. Hasonlóan van ez a finnben is. Különbség azonban, hogy míg a magyarban a birtokos személyrag előtt áll a többes szám jele – ráadásuk a megszokott -k helyett -i- alakban, addig a finnben – legalábbis alanyesetben – a többesszám -t jele (auto ’autó’ : autot ’autók’) eltűnik:
birtokos magyar egyes magyar többes finn egyes szám első személy autóm autóim autoni egyes szám második személy autód autóid autosi egyes szám harmadik személy autója autói autonsa többes szám első személy autónk autóink automme többes szám második személy autótok autóitok autonne többes szám harmadik személy autójuk autóik autonsa
Érdemes észrevenni, hogy harmadik személyben a magyarban nem egyszerűen a többes szám jele után járul az egyes számban is megjelenő végződés – hogy valójában mivel is van dolgunk, az többféleképpen elemezhető, ebbe most nem mennénk bele. A finnben viszont harmadik személyben nem csak a birtok, de a birtokos számát sem lehet meghatározni, így az autonsa alak legalább négy magyar alaknak feleltethető meg: autója, autói, autójuk és autóik.
Fel kell azonban hívni arra a figyelmet, hogy a különböző számú alakok egybeesése a finnben is az leginkább az alanyesetre jellemző, más esetekre nem. A finnben ugyanis az esetragok megelőzik a birtokos személyragokat, így „védik” a többes szám jelét – mely ráadásul ilyenkor nem is -t, hanem – meglepetééééés! – -i-: autoissani ’autóimban (autó-k-ban-om)’, autoissasi ’autóidban (autó-k-ban-od)’ stb. Arról nem is beszélve, hogy harmadik személyben bizonyos esetragok után a birtokos személyragnak másik alakja jelenik meg: autossaan ’autójában, autójukban’, autoissaan ’autóiban, autóikban’.
(Forrás: Wikimedia Commons / Joni-Pekka Luomala / CC BY 2.0)
A birtokost a magyar és a finn is csak akkor teszi ki, ha az valamiért nyomatékos. Itt is felfedezhető azonban egy fontos különbség: a magyarban a személyes névmás alanyesetben jelenik meg, a finnben viszont birtokos esetben.
személyes névmás magyar finn alanyeset finn birtokos eset egyes szám első személy én minä minun egyes szám második személy te sinä sinun egyes szám harmadik személy ő hän hänen többes szám első személy mi me meidän többes szám második személy ti te teidän többes szám harmadik személy ők (!) he heidän
Ez esetben a magyar szolgál némi furcsasággal, méghozzá megint harmadik személyben. Itt ugyanis többes számban a várt ők helyett is az egyébként egyes számú ő jelenik meg: az ő (*ők) autójuk. A finn viszont ebben az esetben teljesen szabályos.
Főnévi birtokos
A magyarban a főnévi birtokos két alakban állhat: alanyesetben (mint a Jóska autója szerkezetben), illetve részes esetben. Az utóbbi helyzetben viszont van valami furcsaság: a Jóskának autója szerkezet ugyanis furcsának, esetleg régiesnek hangzik. Ilyen esetben a birtokos és a birtokszó közé mindig kell egy névelő (Jóskának az autója, Jóskának egy autója ’Jóska egyik autója’) vagy a névmások közül egyesek (Jóskának valamelyik/bármelyik/akármelyik/semelyik autója). A részes esetű birtokos el is mozdulhat: Az új autója is megérkezett tegnap Jóskának/*Jóska. Éppen ezért vannak, akik vitatják, hogy a részes határozós szerkezet birtokos szerkezet lenne – bár ez valószínűleg csak elnevezés kérdése, a lényeg, hogy tudjuk, hogy a két hasonló jelentésű szerkezet meglehetősen különbözőképpen viselkedik.
El kell árulnunk, hogy birtokos személyragok előtt a birtokos eset -n ragja is kiesik, tehát míg az autó abroncsai finn megfelelője auton renkaat lesz, addig az (ő) autójának abroncsai (hänen) autonsa renkaat. Az autonsa-nak tehát egy újabb ’autójának a ...’ jelentése is van. A többes számú az (ő) autóinak kerekei esetében viszont más lesz a birtokos alakja: (hänen) autojensa renkaat.
A finnben ezzel szemben csak egy lehetőség van, ebben a főnév a fentebb már megismert birtokos esetben áll. A birtokos eset ragja az -n, többes számban tőtípustól függően több alakja is előfordul (-in, -ien, -jen, -den, -ten, -tten – ezek csak igen mesterkélt módon választhatóak ketté számjellé és esetraggá). Különbség még a magyar és a finn között, hogy ilyen esetekben a finn nem teszi ki a birtokos személyjelet, tehát ha valaki az előzőekben azt hitte, hogy a szerkezet egyik fele (autonsa) megvan, akkor tévedett: a a Jóska autója helyes fordítása Jóskan auto – vagy finnes formát használva Juuson auto. Többes számban (Jóskák/Jóskáék autója) pedig Juusojen auto lenne a megoldás (ha pedig autóból van több, akkor egyszerűen autot kerül az autó helyére).
(Forrás: Wikimedia Commons / Anna B / CC BY-SA 2.0)
Észre kell azonban vennünk, hogy többes számú birtokos esetén a magyar megint furcsán viselkedik, mert ilyenkor a birtokszó nem jelöljük a birtokos többes számát: *Jóská(é)k autójuk. Ha tehát a birtokos többes számú és harmadik személyű akkor a többes számot csak a szerkezet egyik tagján jelöljük: ha a birtokos személyes névmás, a birtokszón (az ő autójuk); ha a birtokos nem személyes névmás, akkor a birtokoson (Jóská(é)k autója).
Jutalomfalatok
Aki eddig eljutott, az biztos érdeklődik annyira a hasonló nyelvtani csemegék iránt, hogy értékelni fog még egy ide kapcsolódó részletet. Amit ugyanis fentebb a finnről leírtunk, az az irodalmi normára vonatkozik. A hétköznapi beszélt nyelvre azonban inkább az jellemző, hogy a személyes névmási birtokost tartalmazó szerkezetek is olyanok, mint a főnévi birtokost tartalmazók, azaz a birtokos birtokos esetben áll, a birtokszón pedig nincsenek birtokos személyragok. tehát az autoni ’autóm’ helyett a minun auto, az autosi ’autód’ helyett a sinun auto használatos stb. Ez pedig idővel oda vezethet, hogy a birtokos személyragok teljesen el is tűnnek a finnből, ahogyan az észtből mára el is tűntek. Az észtben éppen olyan szerkezeteket találunk, mint a beszélt finnben.
Azon persze el lehet vitatkozni, hogy a finn vagy az észt irodalmi nyelv áll-e közelebb a magyarhoz. Hiszen az irodalmi finn ismeri a birtokos személyragokat, de más szerkezetet használ a személyes névmási birtokos esetében, mint más esetekben. Az észt és a magyar viszont közelebb áll egymás abban, hogy egységesen kezeli a két szerkezetet (eltekintve a magyar anomáliáitól a többes szám harmadik személyben), még ha egyébként különbözőképpen is. Már ha egyáltalán van értelme az ilyesféle hasonlítgatásnak.
"Ez pedig idővel oda vezethet, hogy a birtokos személyragok teljesen el is tűnnek a finnből"
Sosem voltam nagyon jó finnből (kb. alapfokig jutottam el ott élve, és érdemes hozzátenni, hogy az utca embere nagyon nem irodalmi finnt beszél, irodalmi finn tudás birtokában két egymással társalgó finnt vagy megértesz, vagy nem, de inkább nem), és már vagy 25 éve nemigen beszéltem, de:
Ez biztosan nem így van, mert ugyan a sima birtokos szerkezetek esetében (könyvem) valóban gyakoribb ma már a birtokos névmás + alanyeset (minun kirja - enyém könyv) a birtokosragos forma (kirjani - könyvem) helyett, szóval ott egy idő után talán eltűnhet, de a ragozott szavak esetében, mint mondjuk a kirjassani (könyvemben - könyv+ben+em) továbbra is ritkán hallani olyat, hogy minun kirjassa (enyém könyvben, könyvemben, a Google szerint most 481 kontra 71 600 az arány, ami azért elég jelentős különbség).
"A finn viszont ebben az esetben teljesen szabályos."
Igen, viszont míg a magyar személyes névmást + birtokosragos főnevet használ (az én autóm, a te autód stb.), addig a finn birtokos névmást + alanyesetet (enyém autó, tied autó stb.), így a magyar is teljesen szabályos (övék autó) lenne.
A birtokos ragos változat a finnben a magyarhoz hasonlóan "szabálytalan", mert az autonsa lehet az ő (E/3) autója meg az ő (T/3) autójuk is (sőt, autói és autóik is, legalábbis alanyesetben és névmás vagy más birtokos kirakása nélkül), ezért 3. személyben a finn ki is rakja a névmást: hänen autonsa, illetve heidän autonsa (és még így sem lehet eldönteni, hogy egy vagy több autó). A többi személyben nem feltétlenül.
Köszönöm a cikket, nagyon tanulságos és érdekes!
"Nem tudjuk, Zoltánt miért éppen a finn nyelvtan érdekli, és miért pont a birtokos szerkezet."
Igazából én csak "maszek" alapon lettem volna erre kíváncsi, hogy megerősítsem egy sejtésemet, ugyanis baszkul is nagyon hasonló: Joxeren autoa [hoseren autoa] (ott -en a birtokos eset jele, magánhangzós végződés esetén -ren).
@linkingabo: Én aztán senkit nem biztatnék semmivel... ;)
@Fejes László (nyest.hu): Megesik. Most írom a diplomamunkám, kíváncsi vagyok abban mennyi elírás lesz. :D
@linkingabo: Köszönöm. Csodálkoztam volna, ha nem került volna bele valami hülyeség...
*meidän
*teidän
*heidän