0:05
Főoldal | Rénhírek
Vesszőanomáliák

Nade ki Áder János felesége?

A mondatrészeket elválasztó írásjelek, jelesül a vesszők használatának komoly szabályai vannak. Előfordul azonban olyan eset, amikor a szabályos használat nem segíti a szöveg olvasását. Cikkünkben egy olyan sajtóközleményre hívjuk fel olvasóink figyelmét, amelyből akár arra is következtethetünk, hogy Áder János köztársasági elnök felesége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

nyest.hu | 2013. április 3.

Nemrégiben Tanársarok című sorozatunkban egy olvasói kérdés mentén azt igyekeztünk tisztázni, hogy milyen nehéz esetei vannak az és (s, vagy, meg) kötőszó előtti vesszőhasználatnak. Akkor azt a problémát említettük, amikor szinte lehetetlen eldönteni, hogy mondatrészek vagy tagmondatok határán van-e az a bizonyos kötőszó. Azt láthattuk, hogy ilyen esetekben a központozás alapvetően nyelvtani elemzés kérdése. És mivel ezekben az esetekben két lehetséges elemzés is van, az akadémiai szabályzat is megengedő, elismeri, hogy az írásmód „ingadozó” lehet. Akkori cikkünkben hivatkoztunk házi nyelvészszakértőnk egy korábbi írására is, amelyben arról van szó, hogy a hagyományos nyelvtan szóalapúsága milyen kihívások elé állíthatja a helyesen vesszőzni kívánó írástudót. Ezúttal azonban olyan példával állunk elő, amelyben az írástudó tökéletesen alkalmazta a fellelhető szabályokat, az eredmény mégis bizarr...

Az alább elemzendő MTI-sajtóközlemény annyira viccesre sikerült, hogy a Magyar Narancs Szüret rovatába is bekerült. Ugyanakkor megtalálhatjuk a hivatalos kormányzati portálon is – mindenféle javítás nélkül. Az inkriminált mondat így szól:

A keddi vatikáni ünnepi szertartáson Magyarországot Áder János köztársasági elnök és felesége, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hölvényi György egyházügyi államtitkár képviselte.

Természetes, hogy a kommunikációs együttműködés elve és a világról való tudásunk értelmében a mondat értelmezése egyértelmű. A vatikáni ünnepi szertartáson a közlemény szerint négy fő vett részt a magyar delegációból: Áder János, Áder János felesége, Semjén Zsolt és Hölvényi György. A közölni kívánt információ tehát célba ér: a mondat – a végeredményt tekintve – jól érthető. Azt is el kell ismernünk, hogy a sajtóanyag fogalmazója jól ismeri az és kötőszó előtti vesszőhasználat szabályait. Az és a fenti mondatban mindvégig – a hagyományos terminológia szerint – mondatrészek (helyesebben mondva szintagmák vagyis névszói szerkezetek) között szerepel, tehát elé nem kell vesszőt tenni. A mondat tagolása mégsem az igazi, és erre az olvasás folyamata közben jövünk rá...

A mondatot olvasva ugyanis az első és kötőszó után azt várnánk, hogy a felsorolás véget ér. És-t ugyanis általában a felsorolások utolsó tagja elé szoktunk tenni; egy kételemű felsorolás esetében ez a két tag közé esik, így: 

Áder János köztársasági elnök és felesége, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 

Az olvasás folyamatában értelmezhetjük úgy, hogy a felesége szó utáni vessző az úgynevezett értelmező miatt szükséges. Ilyen típusú szerkezetekkel nagyon gyakran találkozunk felsorolásokban, amelyeknek a tagolása – részben éppen ezek miatt a „hátravetett” értelmezők miatt – néha elég nehézkes. Idézünk egy másik példát is szintén egy közelmúltbéli MTI-hírből:

Az esemény résztvevői között lesz mások mellett Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István özvegye, Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, Hargitai Iván és Berényi Gábor rendező, valamint Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója és Örkény Antal.

Nyelvész vagyok. Jobban szeretem a kétértelműséget, mint más emberek[et].
Nyelvész vagyok. Jobban szeretem a kétértelműséget, mint más emberek[et].
(Forrás: someecards.com)

Az olvasás során minkét felsorolás tagolása és értelmezése esetében bajba kerülhetünk – főleg, ha kevés tárgyi ismerettel rendelkezünk az adott témáról. El kell ugyanis döntenünk, hogy a vessző mikor jelent egyenlőségjelet (értelmező), és mikor tagolja és viszi tovább a felsorolást. Semjén miniszterelnök-helyettesről persze – ismervén az ő nézeteit és a magyar jogot – nem hihetjük, hogy Áder köztársasági elnök felesége volna. Ugyanígy, aki kicsit is ismeri Örkény István életét és családi viszonyait, nem fogja azt gondolni, hogy Mácsai Pál lenne az ő özvegye, hanem – még ha nem is tudja – kikövetkezteti, hogy az az előzőleg említett Radnóti Zsuzsa dramaturgra vonatkozik.

Lehetne tehát azt mondani, hogy amivel itt foglalkozunk picit vicces ugyan, de csak vihar a biliben. De sajnos nem így van: képzeljünk egy általunk jóval kevésbé ismert helyzetet, általunk egyáltalán nem ismert szereplőkkel egy hasonló felsorolásban:

Az esemény résztvevői között lesz mások mellett Dr. Havas Tamás, a Hungimpó vezérigazgatója, Sárbogárdi Jolán özvegye, Balajthy Dénes, egy jól menő kisvállalkozó, Kótay Mercédesz és Margittay Edina fiatal ügyintéző, valamint Bártfay Zsolt, a Hungimpó volt marketing-managere és Parti Nagy Lajos.

No, akkor most ki kicsoda? Nem teljesen mindegy tehát, hogy milyen előismeretekkel, milyen háttértudással rendelkezünk az ilyen típusú felsorolások olvasásakor, értelmezésekor. Ha a másik, az író, a megfogalmazó szemszögéből vizsgáljuk a kérdést: neki ugyanúgy együttműködőnek kell lennie. Tehát érdemes úgy fogalmaznia, illetve írásban úgy tagolnia a mondanivalóját, hogy az a partner számára a lehető legkönnyebben befogadható, és a szándékai szerint értelmezhető legyen.

Részben az ilyen, bonyolult belső szerkezetű felsorolásokra találták fel őseink a pontosvesszőt. Ennek segítségével legalább két szinten tagolni tudjuk a felsorolásunkat, például így:

Az esemény résztvevői között lesz mások mellett Dr. Havas Tamás, a Hungimpó vezérigazgatója; Sárbogárdi Jolán özvegye, Balajthy Dénes; egy jól menő kisvállalkozó, Kótay Mercédesz és Margittay Edina fiatal ügyintéző, valamint Bártfay Zsolt, a Hungimpó volt marketing-managere és Parti Nagy Lajos.

Máris egyértelművé vált, hogy ki kicsoda, és hogy hány szereplőről van szó. Persze a mondat még így is béna, hiszen a sok és és valamint kötőszó teljesen felesleges, inkább zavarja az olvasását, mint segíti; sokkal többre mennénk így: 

Az esemény résztvevői között lesz mások mellett Dr. Havas Tamás, a Hungimpó vezérigazgatója; Sárbogárdi Jolán özvegye, Balajthy Dénes; egy jól menő kisvállalkozó, Kótay Mercédesz; Margittay Edina fiatal ügyintéző; Bártfay Zsolt, a Hungimpó volt marketing-managere és/valamint Parti Nagy Lajos.

Tehát a felsorolás utolsó tagja előtt éppen elegendő a kötőszó. Az eredetileg vizsgált sajtóközleményben azonban még ilyen bonyodalmakra sincs szükség. Elegendő lett volna egy igazán különleges fogalmazási trükköt bevetni:

A keddi vatikáni ünnepi szertartáson Magyarországot a feleségével érkező Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hölvényi György egyházügyi államtitkár képviselte.

Az egyértelműség tehát nem lehetetlen: sokszor a vesszőknek és a pontosvesszőknek igen nagy szerepük van a félreértések elkerülésében.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (27):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
4 éve 2014. augusztus 9. 00:03
27 bm

@Annie: Én meg mondok még jobbat. Legalábbis olyan szemponból jobb, hogy zárójelezés nélkül is kétértelmű – még ha ez a tárgyas ragozás miatt lehetetlen is... ;-) –:

„Nyelvész vagyok. A többi embernél jobban szeretem a kétértelműséget.”

(vagy:

„Nyelvész vagyok. Jobban szeretem a kétértelműséget a többi embernél.”

vagy:

„Nyelvész vagyok. A kétértelműséget jobban szeretem a többi embernél.”

vagy:

...)

(avagy "sokkal jobban" – ízlés szerint)

5 éve 2013. október 2. 11:24
26 MolnarErik

Először is ilyenkor nyugodtan ki lehet írni a feleség nevét, hisz hivatalos rendezvényen vesz részt, személyiségvédelmi dolgok szóba se kerülnek (valójában egy hímsoviniszta szokásjog az oka, h nem teszik). Másodszor is az ilyen esetekre "találták fel" a valamint és a továbbá kötőszavainkat. Egyébként még lehetne Ádert és feleségét a végére is tenni, de erre ugyebár protokoll okok miatt nincs lehetőség.

(bocsi ha már írta vki, nem olvastam végig az összes kommentet [ill az elsőket nem olvastam]).

6 éve 2013. április 10. 14:27
25 Krizsa

Na ne vicöjj. A természetes fogamzásgátlás már nem is jó? Mert ha nem volna jó, nekem legalább 25 gyerekem volna...

6 éve 2013. április 10. 12:34
24 Sigmoid

@dal18: Azt nem tudjuk, de Mária Magdolnáról kiderül pár érdekes részlet.

Mondjuk ja "parázna asszony" volt, és akkoriban nem volt fogamzásgátlás, lol. Szegény Zebedeus, ha tudta volna... XD

6 éve 2013. április 10. 10:55
23 dal18

S akkor hányan követték Jézust a Golgotára?

"Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja, és Zebedeus fiainak az anyja." Mt 27.56

6 éve 2013. április 9. 23:26
22 DJS

Az a nagyi gazság, hogy ezek a mondatok minimális gyakorlattal kibogozhatóak. Én tökéletesen megértettem a Hungimpós példát. Vagy legalábbis azt hiszem.

A másik nagyi gazság az, hogy ezek a felsorolások általában a kutyát sem érdeklik. Le kell írni, mert a megjelent hatalmasságok örvendenek, hogy megjelentek az újságban, de a közember ilyenkor nem szokta nagyon elolvasni ezeket a neveket. Hiszen ha bármi meglepő lenne a listában, akkor azt nem is listaszerűen közölnék, hanem kiemelve. Pl. "a szomszédban lakó kisfiú is gyászolja Thatchert", "VV Éva képviselte a magyar kultúrát Sanghajban" vagy "sörözés miatt lekéste az előre megbeszélt pápai audienciát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes".

6 éve 2013. április 5. 14:06
21 Fejes László (nyest.hu)

@Frankie: Az akadémiai doktorok nevénél szokták nagybetűvel rövidíteni a címet, hogy megkülönböztethető legyen az egyetem doktoroktól. Ez valóban helyesíráson kívüli, de bevett szokás.

@amajer: „amúgy az mti-s nagyüzemben nincs igazán idő elemzésekre, és ehhez képest nagyon jól teljesítenek!” Gondolom, nem sokat szokta tanulmányozni az MTI szövegeit...

6 éve 2013. április 5. 13:55
20 KATÓ ferenc

A probléma egy vészesen terjedő és kínosan nevetséges szokás elharapózására mutat rá. Példa a közrádióból: "az új társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár". Istenkém! Csak egyszer mondták volna így: A társadalmi kapcsolatokért felelős új államtitkár! De nem. És ha nem, legalább az új szó után tartottak volna fél másodperces szünetet! De nem. Csak így, darálva, egyben az egészet. Aminek semmi értelme, de ez a bemondót nem zavarja. Most sem zavarja, mert már tucatszor hallottam ilyesmit.

6 éve 2013. április 5. 13:08
19 Frankie

@amajer: Mindennel egyetértek.

6 éve 2013. április 5. 13:05
18 Frankie

Tisztelettel érdeklődnék, hogy mikor változott meg az a szabály, hogy a nevek előtti dr. ifj. özv., stb. kisbetűvel írandó? Engem nagyon zavar ez a németes-angolos "Prof. Dr. Hublacsek G. Döme" divat, ami mostanában eluralkodott. Gondolom, Parti Nagy írta poénból, legalábbis a "Sárbogárdi Jolán özvegye" arra utal. Ettől már csak egy lépés az ismeretlen katona özvegye, akinek a javára Ráth-Végh szerint sikerrel gyűjtöttek Amerikában.

6 éve 2013. április 4. 22:02
17 Grant kapitány

@Molnár Cecília: "Chomsky nem a magyar nyelvre, nem is az angolra, hanem az összes nyelvre állította fel az elméletet, amelynek a struktúra-elképzelése szerint az idézett mondat "többértelmű", azaz 3 féle mélyszerkezet tulajdonítható neki"

Bocsásson meg, de szerény véleményem szerint tévedni tetszik. Chomsky szerint mélyszerkezete (deep structure) csakis az egyes nyelvek egyes mondatainak van. Az összes nyelvre érvényes univerzális grammatikába elvek és paraméterek (principles and parameters) tartoznak (bár még ez az elmélet is módosult mára). A lényeg viszont változatlanul az, hogy az univerzális grammatika elveiből semmilyen konkrét nyelv konkrét mondatszerkezete nem vezethető le. Legfeljebb bizonyos mondatszerkezetek nagyon általános közös jellemzői.

@Molnár Cecília: "2. Nem állítottuk, hogy az eredeti mondatot tömegesen félreértik."

Nem állítottam, hogy állították. Csak annyit mondok, hogy szerintem a cikkben közölt áderes-semjénes-feleséges mondat végigolvasva nem kétértelmű, hanem chomskyánus terminológiával élve sokkal inkább úgynevezett "garden-path sentence". A parser gyakorlatilag "megbotlik" olvasás közben, és emiatt adódhat a vicces értelmezés.

Mára ennyit, megyek, mert késő van, és várnak a gyermekeim.

6 éve 2013. április 4. 15:21
16 amajer

én nem nagyon cifráznám központozással, egyszerűen beszúrnám a "valamint"-et. A keddi vatikáni ünnepi szertartáson Magyarországot Áder János köztársasági elnök és felesége, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hölvényi György egyházügyi államtitkár képviselte. slussz

amúgy az mti-s nagyüzemben nincs igazán idő elemzésekre, és ehhez képest nagyon jól teljesítenek!

az angol felirat fordításánál pedig - a ragok elkerülése, ugyanakkor a poén megtartása érdekében - inkább ezt írnám: nyelvész vagyok. a legtöbb embernél jobban kedvelem a kétértelműséget

6 éve 2013. április 4. 14:35
14 Krizsa

Idézem a cikket: "A mondatrészeket elválasztó írásjelek, jelesül a vesszők használatának komoly szabályai vannak. Előfordul azonban olyan eset, amikor a szabályos használat nem segíti a szöveg olvasását."

***

Hát ez esetben NEM szabályos az a használat. Mivel a magyar szórend (csaknem teljesen) kötetlen, az indoeurópai nyelveké pedig a legkevésbé sem az, a vesszők "komoly" szabályozása és a szabályos használatuk a magyar nyelvtől idegen követelés.

Egyetlen dolog érdekes: a világosan megérthető szöveg. Nem azáltal megérthető, hogy bármiféle korábbi ismeretekkel rendelkezünk (vagy sem) a számunkra ismert, vagy ismeretlen személyekről, mert ennek

az égvilágon semmi köze nincs a mondatalkotáshoz.

Hanem azáltal, hogy félreérthetetlen magyar mondatokat alkotunk. Tehetjük ezt vesszőkkel is, akár pontosvesszővel, de ha mindez nem segít, akkor átfogalmazással - lazán, kényelmesen -MAGYAROSAN:-).

6 éve 2013. április 4. 14:32
13 El Vaquero

@szigetva: jól van, akkor beállok a sarokba. Pedig egy társangolostól elvártam volna, hogy támogasson. Hüpp-hüpp.

@Predator: "Lehet, hogy nektek még ettől a szar kis nyesttől is van mit tanulnotok."

Igenis, mester! Meghajolunk nagyságod előtt. Nem valami helikopter vagy véletlenül és ezért dugult el a fülünk a nagy rotorhangzavar közepette? Szerintem inkább maradj csöndben, nehogy a svárciegér megtaláljon magának.