Kevesebb vessző, mint kéne?
Olvasónk azt kérdezte tőlünk, miért írják sokszor vessző nélkül a „több, mint” szerkezetet. A válaszunk az, hogy azért, mert a „több(,) mint” kapcsolat két használata nehezen különíthető el egymástól. Amit mi ajánlhatunk: egy módszer annak eldöntésére, hogy mikor kell a vessző, és mikor nem.
Eszter nevű olvasónk a következő helyesírási kérdést tette fel nekünk:
Mostanság számos alkalommal szemet szúr egy általam helyesírási hibának tartott vesszőhiba. A több, mint összehasonlításról lenne szó. Anno én még úgy tanultam, hogy a mint elé összehasonlításkor mindig teszünk vesszőt. Ezzel ellentétben ma már egyre gyakrabban látom vessző nélkül olyan szövegkörnyezetben, ahova mindig is kellett tenni. (Világ életemben kényes voltam a helyesírásra, ezért is érdekel ennyire.)
Mint kitérőEgy másik eset, amikor a mint elé nem kell vessző a mint tanár, mint újságíró, mint balettáncos típusú szerkezetek. Ezekben a legtöbbször a mint helyett használhatjuk a -ként ragot is: tanárként, újságíróként, balettáncosként. Érdemes megjegyezni, hogy a mint ebben az esetben sem kötőszó: nem tagmondatok határán szerepel, hanem elöljárószó. Érdekes megfigyelés; de nekünk pont az ellenkező a benyomásunk. Tudniillik az, hogy a több(,) mint szerkezetben sokkal többször szerepel vessző, mint ahányszor a helyesírási szabályzat szerint kellene, hogy szerepeljen. (Ígérjük, számolni fogjuk az eseteket!) Persze Olvasónknak teljesen igaza van, és pontosan is fogalmaz: az összehasonlítást kifejező mondatokban valóban mindig kell vessző a mint elé. A kérdés már csak az, hogy a több(,) mint szókapcsolat kétféle használatát (amelyek közül csak az egyik fejez ki összehasonlítást!) hogyan lehetne hatékonyan megkülönböztetni egymástól. A hibák oka (bármelyik irányban) ugyanis nyilván az, hogy a két különböző használat nehezen választható el a nyelvhasználók számára.
Meg kell tehát különböztetnünk kétféle használatot:
1. Öt több, mint három.
2. Nyolcadikig Peti több mint háromszor bukott meg nyelvtanból.
Az 1. mondat esetében szükséges a vessző, a 2. esetében nem teszünk vesszőt. Mi a különbség a két mondat között? – Sajnos ennek a megragadását nem ússzuk meg anélkül, hogy némi nyelvtant keverjünk bele. Az talán elsőre is feltűnik, hogy az 1. mondat összetett, a 2. azonban egyszerű. És ezzel meg is ragadtuk a lényeget: ha a mint kötőszó két tagmondat között, akkor kell elé vessző, ha nem ilyen szerepű, akkor nem kell elé vessző. (Milyen kár, hogy a mintre nincs ráírva, hogy mikor kötőszó...)
A helyzet azonban nem mindig ilyen steril (például vannak többszörösen összetett mondatok is), ezért sokszor nehéz eldönteni, hogy hol is vannak a tagmondatok határai. Ilyen esetekben, gondolhatjuk, érdemes megvizsgálnunk a mondat jelentését: ha összehasonlítást fejez ki, akkor az 1. esettel van dolgunk, és akkor kell a vessző, ha nem, akkor a 2. eset áll fenn, és akkor nem kell. Csakhogy a jelentés vizsgálata nem olyan egyszerű: mindkét esetben valahogy a relációjelet (<) fogalmazzuk meg, éppen ezért néha nehéz lehet eldönteni, hogy mikor is van az összehasonlítás esete. Az 1. esetben erről van szó:
1. 5 > 3
A 2. esetet már nehezebben tudjuk formalizálni:
2. Peti x-szer bukott meg nyelvtanból nyolcadikig, és x > 3
Ráadásul ez a jelentésvizsgálat még félrevezető is lehet, mivel így az 1. eset – amikor nyelvtanilag összetett mondatról van szó – tűnik szerkezetileg egyszerűbbnek, és a 2. pedig bonyolultabbnak tűnik, pedig az nyelvtanilag egyszerű. Ez a módszer tehát nem annyira hatékony. Kanyarodjunk tehát inkább vissza mégis a nyelvi formához, és vizsgáljuk meg a több szó nyelvtani szerepét a mondatban!
(Forrás: Wikimedia Commons / ifj. Pieter Brueghel)
És ez lesz a tuti módszer: ha a több állítmány, akkor az 1. esettel van dolgunk, ha nem állítmány, akkor a 2.-kal. Honnan tudjuk a többről megállípítani, hogy állítmány? (Mert sajnos rá sincs ráírva.) Ez is nagyon egyszerű! Tegyük a mondatot múlt vagy jövő időbe, ha a volt vagy a lesz beillesztése lehetséges, akkor az 1. esettel van dolgunk, és kell a vessző:
1. Öt több volt/lesz, mint három.
De hogy ennél valami életszerűbbet is mutassunk:
Ez több, mint amire valaha is számítottam.
Ez több volt, mint amire valaha is számítottam.
A 2. típusú mondatban ilyesmit nem tudunk tenni a több-bel, hiszen ott nem állítmány:
2. *Nyolcadikig Peti több volt mint háromszor bukott meg nyelvtanból.
És íme a különbség és a könnyen alkalmazható teszt, használják egészséggel!
@Irgun Baklav: Nyilván ennél sokkal fontosabb dolgokkal is lehet jobbítani az életünket. Egy kommentnyit (eredetileg ennyit terveztem, bár gondolhattam volna, hogy több lesz belőle) azért ez is ér.
@szigetva: Én elhiszem ugyan, hogy a helyesírási problémák nélküli világ minden világok legjobbika lenne, de tartok attól, hogy ennek az eljövetelét mi már feltehetőleg nem fogjuk megérni. :-)
Ehhez képest viszont a második legjobb (de középtávon megvalósítható[bb]nak tűnő) megoldást szerintem az egyszerűbb, világos szabályok alkalmazása, és a bonyolultabb alakzatokra a megengedőbb, rugalmasabb szabályok alkalmazása jelentené (amire szerintem a már említett „ahelyett[,] hogy” új szabályozása is üdvözlendő példa).
@Irgun Baklav: „egy nyelvtantanárnak pl. mindenképpen tudnia kell” Csak akkor, ha ennek jelentőséget tulajdonít a társadalom. De épp arra akarom rávenni a társadalom (itt megforduló) tagjait, hogy ne tulajdonítsanak neki jelentőséget, mert akkor majd mindenki boldogabb lesz.
@szigetva: "Amondó vagyok, hogy a szegény ember a legjobban azt teszi, ha nem foglalkozik ilyen hülyeségekkel."
Sajnos bármennyire szimpatikus lenne is ez a hozzáállás, ez a gyakorlatban nem minden esetben működik: egy nyelvtantanárnak pl. mindenképpen tudnia kell, hogy a gyerek helyesen írta-e le a mondatot vagy nem (mert ezen múlik, hogy hányast kaphat nyöciből), és valamilyen tanácsot kell tudnia adni arra, hogy mire figyeljen, ha legközelebb le akarja írni ugyanazt.
Ami a felnőttek világát illeti, ott látszólag nagyobb ugyan a szabadság (mozgástér), de bizonyos szituációkban ott sem fér el a rossz helyesírás (pl. ha lehet, ne ezért dobják vissza az önéletrajzát egy álláspályázatnál).
Egyébként a helyesírási szabályzat 12. kiadásának szövegezése pont a vesszőhasználat esetében, pl. e szabálypont d) részében már kicsit rugalmasabb, mint a 11. volt, azaz az irány már jónak tűnik:
"Az anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy stb. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn, anélkül hogy pihent volna. Cselekedj, ahelyett hogy tétovázol! Stb. – Ha azonban az anélkül, aszerint, ahelyett stb. elemek az első tagmondathoz tapadnak, eléjük nem teszünk vesszőt, utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül, hogy pihent volna. Cselekedj ahelyett, hogy tétovázol! Stb." ( helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh11#243 )
>>Merev, előíró jellegű szabályozás: "Oda teszed, ahová én mondom!"
"Az anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy stb. szókapcsolatok elé rendszerint vesszőt teszünk. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző. Nem hibás azonban az sem, ha a kiejtésbeli tagolást követve akár csupán a hogy elé, akár a kapcsolat mindkét tagja elé vesszőt teszünk. Például: Felrohant a lépcsőn, anélkül hogy pihent volna. Felrohant a lépcsőn anélkül, hogy pihent volna. Felrohant a lépcsőn, anélkül, hogy pihent volna. – Cselekedj, ahelyett hogy tétovázol! Cselekedj ahelyett, hogy tétovázol! Cselekedj, ahelyett, hogy tétovázol!"
>> Rugalmas, diszpozitív szabályozás: "Tedd oda a vesszőt, ahova szeretnéd, nekem végülis mindegy."
" Nyolcadikig Peti több mint háromszor bukott meg nyelvtanból."
itt szerintem azért kellene vessző mert az kihangsúlyozná a mennyiség jelentőségét.
@cilla: Amondó vagyok, hogy a szegény ember a legjobban azt teszi, ha nem foglalkozik ilyen hülyeségekkel. Ha kellően sokan rájövünk, hogy ennek semmi értelme, akkor mindenképp boldogabbak leszünk és talán értelmesebb dolgokkal is foglalkozhatnak azok, akik ezeket a szabályokat kitalálják.
@Irgun Baklav: Na, fussunk neki újra, szóval: Tehát a szabályzat megalkotói szerint az "Ez több mint szemtelenség" esetében a több nem állítmányi értékű és NEM ragozható.
@cilla: Az "Ez több mint szemtelenség" az Akadémiai Kiadó A magyar helyesírás szabályai című kiadványának példamondata, a magyarázó szöveg is szó szerinti idézet volt ugyanonnan.
Ez szerepelt a szabályzat korábbi (11.) kiadásában, és szerepel a mostani (12.) kiadásban is, a magyarázó szöveget viszont egy kicsit kiegészítették:
"Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé, ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére, nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. Több mint öt évig élt külföldön. (Ilyenkor a több nem ragozható s nem állítmányi értékű.) Ugyanez érvényes a kevesebb mint írásmódjára is." helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#244
Tehát a szabályzat megalkotói szerint az "Ez több mint szemtelenség" esetében a több nem állítmányi értékű és ragozható. Ebből számomra az következik, hogy itt nekik a "szemtelenség [van]" lehet az állítmány, ami alapján a múlt idő "Ez több mint szemtelenség volt" lenne. Viszont ilyet én nem mondanék, hanem úgy használnám múlt időben, mint te is, de nem én írtam a szabályzatot.
Két évvel ez előtt a bejegyzés előtt már foglalkoztak ezzel a témával, és sajnos kicsit más tanácsokat adtak!
m.nyest.hu/hirek/kell-e-a-mint-ele-vesszo
"Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé, ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére, nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. Több mint öt évig élt külföldön. Stb. (Ilyenkor a több nem ragozható.)"
Vegyük innen a "Ez több mint szemtelenség" példát.
Ez több VOLT, mint szemtelenség. Teljesen értelmes mondat múlt időben is! Tehát e szerint a cikk szerint KELL a vessző.
Akkor most kinek higgyen a szegény ember?
Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy ha a második esetről van szó, és nem KELL a mint elé vessző, akkor vajon mekkora hiba, ha mégis kitesszük? Más szóval, lehet-e ökölszabályként alkalmazni, hogy a mint elé mindig vesszőt teszünk (ami néha felesleges lesz), vagy figyelni kell arra, hogy mikor tesszük ki és mikor nem?
Ezt ebben a cikkben sem találtam meg:
www.nyest.hu/hirek/kell-e-a-mint-ele-vesszo
Előre is köszönöm :)
@Sultanus Constantinus: Csatlakozom!
"És íme a különbség és a könnyen alkalmazható teszt, használják egészséggel!"
Na, végre valami, ami használható, mert ezzel sokszor én is bajban voltam. A helyesírási szabályzat pedig nem foglal állást egyértelműen (ebben sem).