Mikor is van nyitva?
Olvasónk a Balaton mellett nyaralva nagy pragmatikai és nyelvfilozófiai kérdéseken merenghetett egy felirat kapcsán...
Mindennapi helyesírás című sorozatunkban legtöbbször unalmas helyesírási hibákat mutatunk be. Legutóbb egy vicces angol fordítást is sikerült elcsípnünk – olvasónknak hála. Most azonban Péter találata segítségével a pragmatika, a kommunikációelmélet és a nyelvfilozófia tájaira tehetünk nyári kirándulást...
Természetesen a Balaton-partra utazunk, ahol Péter a következő, meglehetősen elgondolkodtató kiírásra lett figyelmes:
H. P. Grice nyelvész, nyelvfilozófus azt mondta, hogy a kommunikációt az úgynevezett együttműködési alapelv vezérli. E szerint a beszélgetőpartnerek igyekeznek úgy megformálni közlendőjüket és értelmezni a nekik címzett megnyilatkozásokat, hogy közben figyelembe veszik a beszédhelyzetet, a korábban már elhangzott információkat, a partner föltételezhető tudását, szándékát stb. Hogy ez az alapelv a gyakorlatban megvalósulhasson – mondja Grice – néhány kommunikációs maximát be kell tartaniuk a feleknek. Ezek „szabályozzák” az üzenetek minőségét, a bennük foglalt információ mennyiségét, relevanciáját, stílusát stb. Ha jól betartjuk a maximákat, akkor nem beszélünk se többet, se kevesebbet a kelleténél, igazat mondunk és releváns a hozzájárulásunk a párbeszédhez, ráadásul a megfelelő módon tesszük mindezt. És ha ez mind így is van, akkor mindenki örül, mert nem növeltük szavainkkal az általános zűrzavart.
A grice-i maximák
- Mennyiség: Légy informatív, de ne legyél túl informatív!
- Minőség: Mondjál igazat!
- Relevancia: Hozzászólásod legyen releváns!
- Mód: Legyél érthető, kerüld a homályosságot, legyél tömör, rendezett!
Lehetséges, hogy a fenti felirat megfogalmazója nem tartotta be a mennyiségre vonatkozó kommunikációs maximát, és ezért közölt redundáns információt. Megesik az ilyesmi a legjobb nyaralóhelyeken is. A másik lehetőség viszont az, hogy az ismeretlen szövegező jól ismerte az együttműködési alapelvet, és meg is akart neki mindenben felelni: ez a forma fejezte ki leginkább a közölni vágyott üzenetet. De mi lehetett ez az üzenet? Miért szerepel külön a hétköznapival és a szombatival megegyező időpont külön a vasárnap mellett – kisebb betűvel?
A kérdés megválaszolását olvasóinkra bízzuk. Remélve, hogy kommentelőink, mint mindig, ebben az esetben is betartják majd a kommunikációs maximákat!
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!
Ha pl. vasárnap más a nyitva-tartás, mint egyébként, akkor meg kell teremteni a lehetőségét a változtatásnak, ezért egy külön sort kell a vasárnapnak létrehozni.
Ezután egy papírlapra rányomtatott más dátumot be lehet helyezni, vagy annak üres oldalával le lehet takarni a jelenlegit, a lényegit; az üdülőszezoni hangsúlyosat, ami ugyanaz, mint a hétköznapi. Elő-, és utószezonban a nyitva tartás más lehet, és télen nem lesznek nyitva vasárnap, tehát jön az üres oldalas takarás...
Szerintem eredetileg csak szombatig voltak nyitva, aztán amikor ez megváltozott, nem bíbelődtek azzal, hogy új lapot nyomtassanak, csak hozzátoldották a kiegészítést a már meglévőhöz.
Én 2 okot is el tudok képzelni, ami "indokolja" a kiírás módját.
Az egyik, hogy a környékbeli helyek ilyen bontást alkalmaznak, így ez számít a szokásos formának. A másik, hogy ez "nyári/szezonális" nyitvatartás, amikor is nemcsak az adott pl. üzlet szempontjából természetes vasárnapon vannak hosszan nyitva, de mivel ilyenkor turisták egész héten vannak, így hétköznap is. Ez indokolná azt is, hogy a látszólag természetesebb hétköznapi időszak van a nagyobb betűmérettel kihangsúlyozva.
@Grant kapitány: Én is úgy tudom, hogy zárt intervallumként kell ilyenkor a dátumot értelmezni, azaz beletartozik.
Hasonló eset, amikor Egerben egyszer ebédelni akartunk egy étteremben, ilyesmi felirat fogadott: "Az étterem október 13-án bezár." Amiből ugye nem derül ki, hogy végleg bezár-e vagy csak átmenetileg. De ez nem is nyelvi kérdés, hanem inkább hanyag tájékoztatás.
@Sultanus Constantinus: Jó, hogy előjött ez a téma. Én például időnként bajban vagyok az időmeghatározásokban előforduló "-ig" értelmezésével. Ha az van kiírva, hogy az üzlet "augusztus 10-ig zárva", akkor abba 10-e beletartozik? Tudom, hogy általában így értik, de előfordult már az is, hogy nem.
Rengeteg helyen látni hasonlót. Szerintem azt akarják kiemelni, hogy vasárnap IS, mert biztos úgy gondolják, az emberek ahhoz vannak szokva, hogy vasárnap általában nincsenek nyitva az üzletek.
Igaz, nem helyesírás, de erről eszembe jutott egy viszonylag friss élményem, hogy mennyire számít az, mit milyen hangsúllyal mondanak. Történt, hogy hétfőn reggel elindultam a melóba, ahogy szoktam, a buszon meg bemondják a következőt a végállomás előtt:
"Tisztelt Utasaink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy vasárnap üzemzárásig Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér között a metró helyett pótlóbuszok közlekednek". Én meg szép szorgalmasan elindultam a pótlóbusz megállójába, ahol meglepetésemre alig várakoztak. Kiderült, hogy baromságot mondtak be. Tanulság:
1. A szöveget úgy is lehet érteni, hogy "vasárnap, üzemzárásig...", azaz 'vasárnaponként üzemzárásig', viszont ahogy bemonták, szünet nélkül, azt jelentette, hogy mostantól kezdve (tehát hétfőtől) vasárnap üzemzárásig.
2. A másik megoldás (és azóta újragondolva az esetet, szerintem ez áll közelebb a valósághoz) az automata valamiért hétfőn reggel mondta be az, amit pénteken kellett volna az aznapi utolsó buszjáraton.