Mindennapi helyesírásunk
Biztosan az Ön postaládájába is rendszeresen érkeznek akciós termékeket hirdető újságok. És Ön el szokta őket alaposan olvasni?
Az iskolában nyelvtanból azt tanítják, hogy a helyesírás megtanulása többek között azért is fontos, mert ha nem tartjuk be a szabályokat, akkor az írásbeli megnyilatkozásaink félreérthetőek lesznek. Mindennapi tapasztalatainktól ez kissé távol áll: viszonylag jól elvagyunk a szabályok betartása nélkül. Ezt bizonyítja az az akciós termékeket figyelmünkbe ajánló kis újság, amelyet nemrégiben kaptunk. Nevessen velünk a Női Cica Nadrágon és a Derék Szíjakon!
A kiadvány tizenkét oldalon ajánlja figyelmünkbe az akciós termékeket a Női Cica Nadrágtól egészen a kézi galyazóig. Már az első oldal alján felhívja a figyelmünket arra, hogy „Az árú a készlet erejéig tart”, ez azonban nem rettentett el minket, belelapoztunk, hogy mit is lehet kapni...
(Forrás: nyest.hu)
A termékek nevei túlnyomórészt összetételek, többszörös összetételek, illetve az összetételek és a szószerkezetek közötti – igen széles – szürke zónába esnek. Ez a kis szórólap igen jól bemutatja nekünk, hogy milyen helyesírási problémák léphetnek föl ezekkel a szavakkal kapcsolatosan: okirat, bankkártya tartó, háló trikó, díszpárna huzatok, bevásárló szatyor, CD toll, zselés csillám toll, kerékpár lámpa szett stb. És Ön hogy írná le ezeket?
(Forrás: nyest.hu)
A kis kiadvány szerkesztője viszonylag következetesen jár el: alapesetnek a különírást tekinti. Ettől csak néhány esetben tér el: elemlámpa, légfrissítő, körömvirág, aloevera. Ebből azért adódnak vicces formák, például az alább látható nagyon derék szíj.
(Forrás: nyest.hu)
Több nyelvész örülne látván, hogy a hivatalos helyesírás szerinti bicikli itt a Bicigli Lámpa összetételben g-vel szerepel. És végső soron az egész kiadvány nagyon korrekten figyelmeztet arra, hogy szerepelhetnek benne nyomdahibák, amelyekért „felelőséget. Nem vállalnak!”
(Forrás: nyest.hu)
Még csak azt sem róhatjuk fel a szerkesztőjének, hogy a nyilvánvalóan számítógéppel készített szórólap megírásakor nem kapcsolta be a helyesírás-ellenőrzőt. Ha be is kapcsolta, ezeket az összetett szavakat bizony különírva mindenképp elfogadja a szövegszerkesztő helyesírási segédlete! Nincs ebben tehát semmi különösen borzasztó vagy ijesztő. Ilyen szövegekkel bizony találkozunk mindennapjaink során, és legyünk őszinték, a legtöbbször észre sem vesszük bennük a hibákat. Ugyanis ezek a teljesen hétköznapi információk teljesen egyértelműek, nem félreérthetőek a rossz helyesírás miatt.
Érdemes tehát erre gondolni, amikor kipécézünk magunknak egy-egy hibát, amin aztán felháborodva jól megkongathatjuk a vészharangokat, hogy „ma már nem is tudnak helyesen írni az emberek, borzalom!” Inkább fogadjuk el, hogy a helyesírás szabályai bizony nem törvények, és a hétköznapjainkban lehet írni nélkülük is – különösebb következmények nélkül.
Itt a nyesten ezennel hibavadászatot hirdetünk. Olyan az akadémiai helyesírástól eltérő szövegek, feliratok fényképeit várjuk, amelyek rámutatnak egy-egy jellegzetes helyesírási nehézségre.
A képeket e-mailben várjuk a szerkesztőség címére.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (23):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@bm: ja, el vagyok tévedve időben, bocsánat, a fluxuskondenzátorom beragadt, szíves elnézést, időrendileg, is
Az már régi sztori: www.nyest.hu/hirek/ez-a-level-virus
Szerintem már direkt nem javítják, mert "klasszikus". :-)
Tegnap kaptam egy e-mailt, ezzel záradékolta a küldő fél rendszere: „Ez a levél vírus, és rosszindulatú-kód mentes, mert az avast! Antivirus védelem aktív.”
Nem mondom, nem gyenge :D Felvet persze más problémát is.
Innen válogathat mindenki kedvére:
www.facebook.com/rohejesiras
rohejesiras.blog.hu
@MolnarErik: az sem rossz, de legalább helyesen írta! Azt egyik helyesírás sem tiltja, hogy csupa nagybetűvel írjon bárki bármit is. Mondjuk ezzel a nyomtatott nagybetűzéssel a magyartanárokat is sírba lehet vinni.
Pont most néztem meg egy másik sorozatot, megint hallom benne, hogy egyik azt válaszolja a másik elutasítására, hogy "ten four". Bekapcsolom a feliratot, ott 10-4 van. Mivel már vagy harmadszor hallottam, utánanéztem: „APCO 10-code for 'I understand your transmission'... code words ... used to represent common phrases in voice communication, particularly by law enforcement and in Citizens' Band (CB) radio transmissions.” Nem kicsit facepalm, nagyon fárasztóak ezek a szerencsétlen jenkik, és még csak a téma sem volt rendőrös, szóval ez simán átment náluk a köznyelvbe. Viszont az ilyenek megint csak kiválóak britek és angoltanárok szivatására, ezt tuti legalább elsütöm majd legalább egyszer, az az arc, amit vágnak rá, előre borítékolhatóan priceless lesz, hogy szépen fejezzem ki magam.
@MolnarErik: Na, megvan. Nem Abu, hanem David Said
birdsofprey.blog.hu/2012/12/05/detective_comics_768_purity
@El Vaquero: Ne is mond, én hogy megjártam 1 Abu Said nevű egyénnel. Majd megőrültem, h nem igaz, hisz ez az Abu nem is mondott semmit, miért írják állandóan? Oldalak múlva esett csak le, h ez a neve (ez csupa nagybetűs szöveg volt).
@Krizsa: így van, többek között ezért fontos mégis a helyesírás, hogy az írásképhez szokott szemet vezesse valami, és ne kelljen eltérő írásokon fennakadni. Engem angolul is idegesít, mikor próbálnak lazulni, és "i"-t írnak az "I" helyett, mert az olyan menő, attól lesznek lazák, mint a Riga-lánc.
Sorozatfeliratoknál is néha megszívtam már, nem értettem egy részt, ezért bekapcsoltam a feliratot, volt egy ismeretlen szó benne, kisbetűvel. Mikor aztán már szétkínlódtam magam, nem találom egyik szótárban sem, sem a neten máshol, akkor jövök rá, hogy az egy embernek vagy helynek a neve, csak a barom állatja kicsivel írta, hogy rohadna szét az ilyen igénytelen majom.
Mondjuk a helyesen írt szavakat is sokszor félreolvasom, gyros-t gyors-nak, a nyílászárót, nyílszarónak, persze egy tized másodperc elég, hogy rájöjjek a tévedésre.
@Fejes László (nyest.hu): azt nem is kértem. Nekem sem hiányzik, mert a régi is elég szar, nem kell tetézni. Viszont kíváncsi lennék rá, hogy mennyire van közel a vég, egy hónap, vagy egy év?
@El Vaquero: „hová késik már az új szabályzat és szótár” Addig jó,. amíg nincs. Mi ugyan nem fogjuk sürgetni!
Felnőtt korában már többé-kevésbé mindenki "képolvasó". Vagyis nem betűket olvas, hanem a szavakat (az igazi képolvasó akár teljes sorokat) rápillantással fog fel. Maradjunk az átlagos olvasónál, aki csak "rövidebb egységekre" képolvasó, mert ez majdnem mindenkire érvényes: a nem túl hosszú szavakat rápillantással érti meg.
Mi történik akkor, ha helyesírási hiba van a szóban? Rápillant és nem stimmel. Előfordul, hogy a többi szó miatt először úgy gondolja, hogy érti a mondatot, de félreérti. Legtöbbször azonban egyáltalán nem érti. Újraolvassa, megint rápillantással. Ugyanaz az eredmény. Ha tapasztalt, akkor innentől már elkezd betűzni és rájön, hogy mély helyett méj volt odaírva, amit májnak "fotózott" a szemével.
Már az első ilyen mondatnál ideges lesz. A harmadiknál: ez hülye! - otthagyja az egészet.
"ezek a teljesen hétköznapi információk teljesen egyértelműek, nem félreérthetőek a rossz helyesírás miatt."
Legtöbbször nem is emiatt bírálják a hibás helyesírást.
"Nincs ebben tehát semmi különösen borzasztó vagy ijesztő"
Már akinek. Nekem például különösen ijesztőnek tűnik, ha valaki a "gallyazó" szót egy l-lel írja, vagy különírja nagy kezdőbetűkkel az "esőkabát"-ot. Az illető ezzel szegénységi bizonyítványt állít ki magáról. A helyesírás nem törvény, de legalább az alapelveinek az ismerete elvárható minden magát kulturáltnak, igényesnek tartó embertársunktól. Az írott szövegek nyelvi megformálásban bizony létezik "igényes" és "igénytelen". Gondolom, nem olyan nehéz belátni, melyik kategóriába tartozik az említett kiadvány.
Legyünk őszinték: azon ugye mindenki fennakad, ha olyan valakivel találkozik, aki felnőttként csak betűzve vagy akadozva tud egy szöveget hangosan felolvasni, mert nem tanult meg rendesen olvasni az iskolában... De, kérdezhetné valaki, miért is kellene ezen fennakadni, és "kongatni a vészharangot"? Hiszen adott esetben a hallgatói számára teljesen egyértelmű lehet a szöveg információtartalma, ha odafigyelnek rá, főleg, ha hétköznapi információkról van szó. Mondjuk tehát azt, a cikk logikáját követve, hogy felesleges dolog rendesen megtanulni az olvasást, mert az is boldogul "különösebb következmények nélkül", akinek rosszul megy?
@Yogi: Úgy értem, hogy szerintem csak nemrég óta kell az ilyen összetételeket egybeírni, lehet, hogy 1984 előtt külön kellett? Ezt nem tudom.
@Sultanus Constantinus:
„az ennek az oka, hogy ennek a kérdésnek a szabályozása viszonylag új, az emberek pedig egyszerűen megmaradtak szokásjog alapján a több mint 30 évvel ezelőtti alakoknál.”
Ha jól látom, már az 1856-os helyesírási javaslat is részletesen foglalkozik a kérdéssel, szóval annyira azért nem új.
Viszont borzalmasan túlszabályzott. Radikálisan le kéne egyszerűsíteni ezt a részt.
@szigetva: Igaz, de itt alighanem nem ez van, akkor miért nem szerkesztőség, miért szerkesztőseg -- és az impresszumban miért szerkesztoseg. De ha műkódik a 'szerkesztőseg@nyest.hu', akkor mea culpa.