A kenyered vagy a kenyeredet edd meg?
Tényleg elhagyható időnként a tárgyrag? És ha igen, mikor?
Éva kérdezi a következőt:
Edd meg a kenyered! Edd meg a kenyeredet! Mindkettőt helyesnek érzem. A tárgyrag ilyen esetben elhagyható? Hogy hívják ezt a jelenséget?
Nem tudom, van-e ennek a jelenségnek külön neve, én is csak úgy szoktam mondani, hogy a tárgyrag elhagyható, ha a névszói szerkezet alaptagjának első vagy második személyű birtokosra utaló toldaléka van. Én is úgy érzem, hogy majdnem mindig választhatunk a két alak között, sőt, a két forma szinte egyenértékű, talán a tárgyrag nélküli egy kicsit jellemzőbb a választékos stílusra, illetve sok szólásban ez az alak szokott inkább megjelenni (pl. szedd a lábad, add a kezed).
Nem tudom, mi a jelenség pontos történeti magyarázata, de azt tudom, hogy a tárgyrag kialakulása viszonylag kései fejlemény volt a magyar nyelvben. Valamilyen okból a első vagy második birtokosra utaló toldalékos alaptagokra nem terjedt ki, hogy őket is tárgyraggal kell ellátni, de ennek a pontos okát nem ismerjük.
Lazán kapcsolódik a témához a nyelvi játékosság:
Auto-akkuzatív, vagy auto-tárgyeset, mikor a t-re végződő főnevek nem kapnak tárgyragot:
"Lemosom az ablakkeret." "Kinyitom a lakat."
Meg az, amit elnevezni sem tudok:
"Menj le a boltba kenyér." (i.e. kenyérért > kenyérér' > ~)
Fogd be a szádat/szád/szájad/szájadat. Négyféle alak.
Más...
@ekwa:
Ha összevetem az "en-g-em" és "té-g-ed" szóalakokat más esetragozott névmásokkal (pl én-től-em, te-vel-ed), akkor a fenti két tárgyeset szóalakban "g" hang áll az esettoldalék helyén, mintha "g" lenne a tárgyrag. Lehet hogy régebben entem/téted volt a szóalak, vagy "g" volt a tárgyrag?
Megeszem a kalapom.
A személyes névmások tárgyesete is (egyes számban legalábbis) ezt a rendszert követi: engem, téged - de őt, azaz a birtokos személyragnak eleve van tárgyjelölő "értéke". Ez régi örökség lehet, az obi-ugor nyelvekben hasonlóan van. A 3. személy pedig egyébként is szeret "szabályosabban" működni, vö. én - mi, te - ti, de ő - ők.
Valójában csak E/3-ban kötelező a tárgyrag, minden más számú és személyű birtokosnál elhagyható, nem csak első és második személyűnél. Pl.:
E/1 szedem a lábam
E/2 szeded a lábad
E/3 szedi a lábát
T/1 szedjük a lábunk
T/2 szeditek a lábatok
T/3 szedik a lábuk
Annyi látszik ezen, hogy az E/3 birtokos alak az egyetlen, melyről nem lehet úgy levágni a tárgyragot, hogy ami előtte volt, az változatlan maradjon (rövid vs hosszú mgh). Nem tudom persze, hogy ennek lehetett-e jelentősége vagy sem.
És a fogd be a SZÁD?
Csak egy apró adalék: "hazatalálsz még, szedd a lábodat..." (József Attila: Medáliák)