Hull és esik
A hull nagyjából kihalt ige, már csak a hull a hó kifejezésben él, abban is alig. De nem kérhetjük számon a nyelven, hogy minden igét csak egyféle dologra használjunk.
Győző kritikus hangnemben ír ezeknek az igéknek a használatáról:
Mostanában sajtóban, rádióban, televízóban csak azt hallom, hogy esik a hó, hóesésre várhatunk. És ezt nagyon gyakran. Hull a hó-t csak ritkán és elvétve mondanak a meteósok, riporterek, sajtósok. Pedig nézzük csak meg a hópelyhet, az nem esik, mint az eső, egyenesen a föld felé, hanem hull, esetleg lipinkázik, ide-oda mozogva száll alá. Szerintem a hull pontosabb és szebb is, mint az esik.
(Forrás: Wikimedia commons)
Győző, nem kellene embertársaink nyelvhasználatát bírálni. A nyelv attól lesz nyelv, hogy használjuk, örüljünk neki, hogy sokan használják, és fogadjuk el, hogy éppen emiatt nem használjuk egyformán, és nem is marad változatlan. Nekem a hull a hó lassan teljesen irodalminak hangzik, sokkal természetesebb az esik a hó. Különösen akkor, ha nem így közvetlenül egymás mellett áll az alany és az igealak: Két napja intenzíven hull a hó a Dunántúlon – ez már kifejezetten furcsa. Hogy a hó „nem esik”? Dehogynem, hiszen így mondják, mondjuk, méghozzá már jó régóta. Az ezt kifejező főnév is hóesés, nem pedig hóhullás.
A hull egyébként nagyjából kihalt ige, már csak a hull a hó kifejezésben él, abban is alig. Kiszorította a hullik, hiszen azt mondjuk: napok óta hullik a tűzhányó pernyéje; hullik a falról a vakolat (pedig az meg éppen nem „lipinkázik”, nem libegve esik le a falról). Nem jó érvelés, hogy az esik „mást jelent”, mint a hull. Persze, más helyzetekben (is) használjuk, de nem kérhetjük számon a nyelven, hogy minden igét csak egyféle dologra használjunk. Például miért az esik igét használjuk abban a mondatban, hogy az út a folyó és a gát közé esik? Csak, mert így szokás. Ugyanez van az esik a hó kifejezéssel is.
Győzőnek más is bántja a fülét:
És még valamit. Gyakran hallhatom azt is, hogy pasi, már-már kezdi kiszorítani a férfit, embert. Pedig mennyivel szebb a pasim helyett a barátom, férjem, emberem. Annál is inkább, mert a pasas lekicsinylő szóhasználat, a pasi kétszeresen az.
Szerintem nem arról van szó, hogy a férfit, az embert, a férjet vagy a barátot bármi „kiszorítaná”. Ezek nincsenek eltűnőben, megvan a saját funkciójuk, ami azonban eltér a pasi funkcióitól. Részben egészen más a stílusértékük, semlegesek, míg a pasi a bizalmas regiszterhez tartozik. Másrészt a pasim semmiképp sem használatos férjekre, csak barátokra, sőt, inkább szeretőkre.
Az emberi nyelvekben az 'ember', 'férfi', 'nő' jelentésű szavak azok közé tartoznak, amelyeknek a legtöbb társalgási, bizalmas stb. szinonimájuk van. Ezek a szinonimák ritkán „szorítják ki” az emelkedettebb változatot, bár még az is előfordulhat. A magyarban szerintem nincs ilyen tendencia, de ha lenne, azon sem kellene bánkódnunk. Van azonban egy olyan tendencia a magyarban, hogy a társalgási (kollokviális) regiszter egyre több helyszínen, közegben alkalmazható, például a médiában, a felnőttoktatásban, a boltos–vásárló viszonyban egyre kevésbé kötelező a gondozott, formális beszéd. Ez nem nyelvi változás, hanem társadalmi, és szerintem ezen sem kell bánkódnunk.
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (18):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@menasagh: 14
Pl.
"Marinéni tollpárnája kiesett az ablakon." Nem nagyon mondjuk, hogy kihullott.
De:
"Marinéni tollpárnája lapos, mert a toll nagy része a használat során kihullott belőle."
Nem mondjuk, hogy kiesett belőle.
A fenti esetben ha egységről beszélünk, akkor főleg esik-et használunk, ha részekre bomolva ("finomodva") esik, szerintem is többnyire a hullik ige alkalmasabb..
(Más. Ha egy csomag szénről, vagy szénporról volna szó, szerintem első esetben az egyes darabok is esnének, nem csak a csomag, de a por kihullana a második esetben, ha lukas a csomag..)
...és az esik...na inkább ez az idegen vagy átvett kiagyalt kifejezés mert ha igaz akkor az esik az esőből származik és csak átvitt értelemben fogható másra.
@aphelion: Amiért valamit gyakrabban használnak még nem jelent kiszorítást, sőt a hullik a hull ragozott alakja tehát hull nélkül nincs hullik.
@menasagh: A konkrét hull igealakra gondolnak, "kiszorította a hullik"
" A hull egyébként nagyjából kihalt ige, már csak a hull a hó kifejezésben él, abban is alig."
Ez sem igaz. pl. hullócsillag, hulló gyümölcs, hulló falevél, hulló könnyek...stb.
A hull és az esés közötti különbségnek is van értelem mert a hullás egy lágyabb míg az esés egy durvább megjelenés
@aphelion: Kontrasztként a "site:hu hullik"-ra viszont jön egy csomó hajhullós cikk, meg van egy faleveles találat is: gardenista.hu/2017/08/20/miert-hullik-a-...evele-mar-juliustol/
@Kritikusan: Az is tanítják hogy "ingyom bingyom tálibe tutálibe málibe", de ez nincs összefüggésben azzal hogy a mai köznyelvben milyen gyakran használatosak ezek a szavak ;)
Amúgy a Google nekem arra hogy "site:hu hull" az első 5 oldalon leginkább ilyesmiket hoz:
- szótárak
- Kingston upon Hull, Hull City, etc
- dalszövegek
- versek
Az utóbbiakban is leginkább a hó az alany, plusz van még "hull a levél" meg "hull a könny". Ez az utóbbi kettő így egyesszámban tényleg kizárólag irodalmi használat, a köznyelvben úgy mondjuk hogy "hullanak a levelek" vagy "hullanak a könnyeim" – amiről nem lehet eldönteni hogy egyesszámban hull vagy hullik lenne e. Szóval összességében tényleg elmondhatjuk, hogy a hull alak a mai magyarban leginkább csak a "hull a hó" megrögzült kifejezésben használatos.
Elnézést, kimaradt
"Hull a szilva a fáról...
Hull a szilva a fáról.
Most jövök a tanyáról
Sej, haj, ruca, ruca, kukorica, derce"
Ma is tanítják az általános iskolában.
De sok példát soroltak fel más hozzászólók. Nagyon kedvelem a nyest.hu írásait, itt viszont sajnálatos, hogy nincs reagálás a hozzászólásokra (akár cáfolat, akár a cikkben foglaltak korrigálása, módosítása)
Máté Péter nagy slágere :
Hull az elsárgult levél
Fúj a szél és én csak ballagok,
Körülöttem néma csillagok,
Meg sem kérdi tőlem senki sem:
Merre mentél kedvesem?
Esik eső és én ballagok,
Néhány elmúlt percre gondolok,
Kérdezem a tűnő felleget:
Otthonod most hol lehet?
Többé már nem sirat úgy hidd el téged senki sem,
Mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen.
Nem szégyellem, s mellettem
Hull az elsárgult levél,
Sír a fáradt őszi szél,
Mondd, hogy nem múlt minden el,
Mondd, hogy néha könnyezel.
Mindenki érti, senki nem kérdőjelezi meg. Használják. Akkor mitől is kihalt ?
Szerintem sem kéne farkast kiáltani, ahol nincs..:)
A "hull" kicsit sem kihalni készülő ige hála nyelvhasználatunknak.
A hulló csillagok nem "eső" csillagok, ahogy az elsárgult levelek sem "esnek", hanem lehullanak a fákról, és a nagy pelyhekben hulló hó sem "esik".
A szlenges "pasi" divat szó szerintem olyan férfira vonatkozik, aki bármikor "lepasszolható", aki "megpattanhat" ha megunta a kapcsolatot (paszt (passz)// pad(t) (patt) késztetés-eredmény pár) ha a helyzet neki már nem "passzol"..
Gyöknyelvi elemzés:
A szleng "csaj" (tsaj) ugyan a cigány nyelvből került a magyarba, de attól még – elvileg – bármely gyöknyelvből is származtatható. A magyarból ugyan kivételesen nem, mert abban nincs C/CsJ gyök. (Értsd: nincs CJ, vagy CsJ mássalhangzókból álló szó.)
A héber is gyöknyelv, s abban van CJ gyök (a C=TS):
A héber cajád = vadász, céjda = felszerelés, útravaló,
tas = elgyengül (tas-tas: kacsahang), t'suá = segítség és üdvrivalgás.
A CSAJ tehát "vadászni való", gyengébb, és mivel segítségükre lehet, ha csak meglátják, máris örülnek neki a pasik.
PS gyök:
A héber poséa = vétkes, bűnöző,
A pasa (nem magyar, de ismert szó): basáskodik.
A héber poseh = felhasít, szétnyit, poser = elolvad (a régies magyar szó: pustol azt jelenti, hogy olvad a hó),
pasut = egyszerű, poset = terjed, portyázik – POSTA.
S mivel az S/Sz hang a különböző nyelvekben felcserélődik, még idevesszük: a héber pasz = elfogyott, elmúlt, csík, léc – az angol passing = futólagos.
A magyar szleng PASAS (pasi) tehát csak írásban egyetlen szó, de a fejünkben (mint minden gyökszó) egész sor fogalmakat felidéz:
1. Olyan férfi, akit nem ismerünk, csak egyszerűen és futólag veszünk róla tudomást.
2. Ha egy csaj kapcsolatban is van a pasival, később valszeg "elolvad neki, mint a hó".
3. Férfiassága is bevillan a tudatunkba (mármint a nőknek): (hancúr-) léc, sőt...
***********
Összegezem: a csaj és a pasi nem helyettesíthető a lány és férfi szavakkal, mert a jelentésük csak egy kicsit hasonlít – viszont nagyon más:-).
HIBAJAVÍTÁS ÜRÜGYÉN:
Tévesen írtam: "A héber HLL gyök." Helyesen: a héber HLL bővítmény...
Miért volna téves, ha a héber gyökök legnagyobb része pontosan 3 mássalhangzóból áll?
Azért, mert az én munkám (a gyökszótár) nem a héber SZAVAK mássalhangzó hármasairól szól - ami a mai héber nyelvtan alapfogalma (sóres = gyök),
- hanem az emberi nyelv ősgyökeiről. Azok pedig csak 1 vagy 2 mássalhangzóból állhatnak.
A legősibb gyökök ugyan csak EGYBŐL..
A szavak ősi, természeti, túlélési, stb. alapjelentéseit maximum a kétszótagúakig lehet feltérképezni. Eddig vagyunk képesek visszakövetkeztetni - A GYÖKÖK ÉRTELMÉBŐL - a múltba: az emberi beszéd hajnalától kezdve kb. a 8-10.000 évvel ezelőtti korig.
Ehhez mindössze csak azt a nyelvtudományi közmondást kell elfelejteni, hogy a "nyelvek változnak".
A változás képessége, lehetősége ugyanis csak a gyökszerkezetet elvesztett, "pidgin" nyelvekre igaz. A gyöknyelvekre nem.
A gyöknyelvek fraktálszerkezetűek (Varga Csaba), szavaik alapmintázatból építkeznek.
Mivel ez az alapmintázat a HANGZÁS és az ÉRTELEM összekapcsolt "matematikai képlete", mindaddig nem omlik össze, ameddig egy populáció nem kerül olyan környezetbe, melynek a nyelvéből semmit nem ért.
Még ez sem volna baj, csak akkor, ha muszáj is kommunikálnia velük, mert különben kipusztulnak. Persze egy ideig még ekkor is megőrzik a stabil gyöknyelvüket - mindaddig, amíg legalább "odahaza" használják.
*******************
Ha (szerintem) az emberiségnek egyetlen fajspcifikus ősnyelve volt, akkor hogyan kerülhettek bizonyos populációk abba a helyzetbe, hogy egyáltalán ne értsék meg egymást? Hogy a jövevényeknek (pl. az indoeurópai népeknek:-) "törniük kelljen" a nyelvet? Mégsem volt egycentrumú az a kiindulás? Mégsem egy fajból származik az emberiség)?
Az emberiség egy faj (az is volt),
de geológiai ALFAJBÓL (akár egymillió évig is különböző helyeken élő populációkból) legkevesebb kettő volt. És mennyi a legtöbb? 4-5 is lehetett.
Összefoglalás:
1. a gyök a rövid szavak 1 vagy 2 mássalhangzóből álló váza.
2. a jól megtartott gyöknyelvek nem változnak.
3. a világ nyelvei átmenetet képeznek a megtartott gyöknyelvektől a teljesen szétesett pidgin nyelvekig,
4. ez utóbbiak gyors változása mindaddig fog tartani, amíg nem jutnak újra nyelvi egyensúlyba.
S ez az egyensúly valamiféle "visszaesés" lesz a még őskori-kőkori értelmeket is hordozó gyöknyelvekig?
Válasz: talán valamennyire - odáig is. Vagy nem lesz visszajutás... nem tudom..
Lehetséges, hogy én az "elavultnak" is tekinthető gyöknyelveket tartom előnyösebbnek,
mintegy mentális "anyanyelvi képzésnek" (pl. a Nobel díjak irányába:-))),
amit a gyorsan változó nyelvekbe beleszületett ember nem kaphat meg? IGEN, ÍGY GONDOLOM.
De ez csak addig lesz, amíg a "kevert" nyelvek is nem jutnak egy új egyensúlyba. Amikor már azok sem -alig - fognak változni.
S jól értsük meg: itt nem új szavak képzéséről, illetve befogadásáról van szó. Mert az ilyesmi egyáltalán nem képes változást okozni egy gyöknyelv szerkezetében.
A magyar nyelv tehát MOST SEM változik. Akkor sem, ha az MTA ezt tanítja - már az iskolában is. Még akkor sem, ha lájkolunk:-).
Kezdjük a cikk első mondatával: "A hull nagyjából kihalt ige, már csak a hull a hó kifejezésben él, abban is alig." Majd a cikkben mégis: "Kiszorította a hullik."
A "hullik" természetesen nem más ige, hanem csak van -ikes és -ik nélküli változata is. S egyik sem halt ki.
Hull a hó, a homok, a levél, stb.
De ha hull-ik a hó, a vakolat, akkor ez állandó jelenség. Ha lehull a levél, akkor az egy levél, de ha "hullik" a levél, akkor több és/vagy a folyamat hosszabb ideig tart.
Homok hullt a szemembe... egy homokszem, vagy ha több is, csak annyi ideig hullhatott, amíg be nem csuktam a szemem.
Elárulom, de nem részletezek: az -xk mindkét gyöknyelvben a gyakoriságot fejez ki. Ebből lett később a magyar többesszám jele, de a héberben ez másként alakult.)
A magyar-héber HL gyökből:
hál = esik (mikorra, időben), táncol, vonaglik – a HAL mielőtt meg-HAL.
hil = remegés, halá = megbetegedett – HALDOKLIK.
A héber HLL gyökből:
halál = halott (test), üreg, halilá = körbe-körbe, hilel = átszúrta, belefúrt, halil = furulya.
Eredetileg a magyar HLL szavak is mind HL-XL szerkezetűek voltak. Tehát az L nem pusztán duplázódott, hanem a szó második gyöke, a későbbi -xl igeképző került összevonásra:
hall (hang "szúr" a fülébe), hall (terem, körbe-körbe, halali!), hull (pl. üregbe), hulla, holló (holt szemet kiszúr), hüllő (hideg, mint a hal), hallgat (nem szól, vagy halott), hullám (táncol).
*****************
Esik az, ami esése közben LEFELÉ tart. A hópehely NEM, mert az lebeg, de a nagyobb tömegű, vagy tartós hóeseés – igen.
A héber asedá = hegyoldal, esed = vízesés, gesem = eső
– ESŐ, le-ESIK.
Érdekes összehasonlítás: a héber eset = a felesége – v.ö. a magyarban: esett (bukott) lány, vagy a szlengből: "ez a nő az esete" (erre bukik).
Nagyon bosszant,ha egy magyarországi szájából azt hallom,hogy esik a hó,ezt csak ott mondják,nálunk Székelyföldön hull a hó,és esik az eső.A hó csak akkor eshet,ha nagyobb tömegben-például háztetőről esik.Esne annak a nyakába a hó,aki így mondja,hogy végre tanulja meg mit jelent amikor esik a hó,és mit jelent amikor hull a hó.
Furcsálom, hogy a cikkben mindig "esik a hó" szerepel, egyszer sem a "havazik".
Ami pedig a pasi/csaj szavakat illeti, ha a legtöbb hír fejlécében a pasi/csaj szerepel (pl. csajos ruha a nőies ruha helyett) és ezt a nyelvész helyesnek tartja, akkor talán a másik ember lenézését, a társadalmi kapcsolatok ellaposodását is elfogadhatónak minősíti.