Hull és esik
A hull nagyjából kihalt ige, már csak a hull a hó kifejezésben él, abban is alig. De nem kérhetjük számon a nyelven, hogy minden igét csak egyféle dologra használjunk.
Győző kritikus hangnemben ír ezeknek az igéknek a használatáról:
Mostanában sajtóban, rádióban, televízóban csak azt hallom, hogy esik a hó, hóesésre várhatunk. És ezt nagyon gyakran. Hull a hó-t csak ritkán és elvétve mondanak a meteósok, riporterek, sajtósok. Pedig nézzük csak meg a hópelyhet, az nem esik, mint az eső, egyenesen a föld felé, hanem hull, esetleg lipinkázik, ide-oda mozogva száll alá. Szerintem a hull pontosabb és szebb is, mint az esik.
(Forrás: Wikimedia commons)
Győző, nem kellene embertársaink nyelvhasználatát bírálni. A nyelv attól lesz nyelv, hogy használjuk, örüljünk neki, hogy sokan használják, és fogadjuk el, hogy éppen emiatt nem használjuk egyformán, és nem is marad változatlan. Nekem a hull a hó lassan teljesen irodalminak hangzik, sokkal természetesebb az esik a hó. Különösen akkor, ha nem így közvetlenül egymás mellett áll az alany és az igealak: Két napja intenzíven hull a hó a Dunántúlon – ez már kifejezetten furcsa. Hogy a hó „nem esik”? Dehogynem, hiszen így mondják, mondjuk, méghozzá már jó régóta. Az ezt kifejező főnév is hóesés, nem pedig hóhullás.
A hull egyébként nagyjából kihalt ige, már csak a hull a hó kifejezésben él, abban is alig. Kiszorította a hullik, hiszen azt mondjuk: napok óta hullik a tűzhányó pernyéje; hullik a falról a vakolat (pedig az meg éppen nem „lipinkázik”, nem libegve esik le a falról). Nem jó érvelés, hogy az esik „mást jelent”, mint a hull. Persze, más helyzetekben (is) használjuk, de nem kérhetjük számon a nyelven, hogy minden igét csak egyféle dologra használjunk. Például miért az esik igét használjuk abban a mondatban, hogy az út a folyó és a gát közé esik? Csak, mert így szokás. Ugyanez van az esik a hó kifejezéssel is.
Győzőnek más is bántja a fülét:
És még valamit. Gyakran hallhatom azt is, hogy pasi, már-már kezdi kiszorítani a férfit, embert. Pedig mennyivel szebb a pasim helyett a barátom, férjem, emberem. Annál is inkább, mert a pasas lekicsinylő szóhasználat, a pasi kétszeresen az.
Szerintem nem arról van szó, hogy a férfit, az embert, a férjet vagy a barátot bármi „kiszorítaná”. Ezek nincsenek eltűnőben, megvan a saját funkciójuk, ami azonban eltér a pasi funkcióitól. Részben egészen más a stílusértékük, semlegesek, míg a pasi a bizalmas regiszterhez tartozik. Másrészt a pasim semmiképp sem használatos férjekre, csak barátokra, sőt, inkább szeretőkre.
Az emberi nyelvekben az 'ember', 'férfi', 'nő' jelentésű szavak azok közé tartoznak, amelyeknek a legtöbb társalgási, bizalmas stb. szinonimájuk van. Ezek a szinonimák ritkán „szorítják ki” az emelkedettebb változatot, bár még az is előfordulhat. A magyarban szerintem nincs ilyen tendencia, de ha lenne, azon sem kellene bánkódnunk. Van azonban egy olyan tendencia a magyarban, hogy a társalgási (kollokviális) regiszter egyre több helyszínen, közegben alkalmazható, például a médiában, a felnőttoktatásban, a boltos–vásárló viszonyban egyre kevésbé kötelező a gondozott, formális beszéd. Ez nem nyelvi változás, hanem társadalmi, és szerintem ezen sem kell bánkódnunk.
Nem csak a hull a hóban.
"Hull a hó, fúj a szél"
Hull az elsárgult levél.
Hull a pelyhes.
A hull igenis használatos.
Ha valami ránk hull - ezt is használjuk.
Hull (a gyümölcs) a fáról.
Ha valami az égből hull.
A mélybe hull.
Szerintem továbbra is használatban van. Nem csak a hulló, hullás, hullik.
Vidéken kifejezetten általános használatban maradt szerintem, bár én Budapesten vagyok és mégis találkozom vele. Nem tartom nagyjából kihaltnak sem.
A "pasi" kifejezésről meg az a véleményem, hogy divatszó és nem veszi át a férfi, férj, barát, kedves, párom kifejezést.
Jobb esetben szeretőre sem használatos.
Ez mind nagyon mást jelent. A párjára, amennyiben az ember tényleg arra gondol, általában nagyon nem szokás még divatosan sem "pasit" mondani. Ahhoz vagy nagyon fiatalkának kell lenni, vagy nagyon nem párkapcsolatban.
Maximum a "járok" a "pasimmal", vagy "az a pasi aki - nem hozzámtartozó férfi stb."
A "pasi" inkább "tiniszlenges", vagy fiatalabb nők által szerintem inkább degradáló kifejezés. A "pasi" szó tényleg nem tud semmit kiszorítani, mivel nagyjából teljesen mást takar, mint a hozzá hasonlított szavak.
Ahogyan a "csaj" kifejezés sem fogja felváltani a Nőt! Két külön kifejezés, nem pedig azonos jelentéssel bíró szó, csak mert mindkettő a női nemre vonatkoztatható alapjaiban, attól még nem azonos a tartalma, jelentése. Tehát nyilván ezeknek kb. annyi közük van egymáshoz, mint a bolognai és mákos tésztáknak. Mindkettő tésztás étel, na de össze nem hasonlítható tartalommal. :)
tapasztalatom, hogy az anyanyelve viselt dolgait mindenki alapból jobban tudja, és kész. ezzel persze én is így vagyok ;)
pedig a szigor undok dolog.
szóval, menjünk sorban:
a "hull" az sokkal inkább hullik: nem "hull" a vakolat, a gyümölcs se nagyon. irodalmias, vagyis az írott nyelvbe és nonsztenderd használatba hullott a hull. attól még szeretjük, csak nem használjuk.
a "pasi"/"pasim" egy sokat firtatott probléma megoldása, nevezetesen "hogyan nevezzem mások előtt a hímet, akivel járok" - sokan nem szeretik a párom, kedvesem szavakat, modorosnak tartják.
szerintem el tudjuk dönteni mind, mi hogy helyes, és jó is kitárgyalni a preferenciáink, anélkül, hogy megmondjuk, hogyan kell, kellene, illene lennie.
Kissé csalódtam a cikkíróban.
Igen, a nyelv változik, ugyanakkor őrködnünk kell azon, hogy a változás ne elszegényedést jelentsen, hanem a változások mellett megmaradjon nyelvünk gazdagsága. Ebbe a kategóriába tartozik a hull és esik példája. Lehet, hogy szubjektív a véleményem, de nekem bántja a fülemet az "esik a hó" kifejezés, nem is beszélve a "hullik a hó"-ról. Szörnyű!
(A hullik lehet, hogy a Micimackó féle hózik hatására alakult ki? Ami szintén talán inkább havazik.)
Furcsálom, hogy a cikkben mindig "esik a hó" szerepel, egyszer sem a "havazik".
Ami pedig a pasi/csaj szavakat illeti, ha a legtöbb hír fejlécében a pasi/csaj szerepel (pl. csajos ruha a nőies ruha helyett) és ezt a nyelvész helyesnek tartja, akkor talán a másik ember lenézését, a társadalmi kapcsolatok ellaposodását is elfogadhatónak minősíti.
Nagyon bosszant,ha egy magyarországi szájából azt hallom,hogy esik a hó,ezt csak ott mondják,nálunk Székelyföldön hull a hó,és esik az eső.A hó csak akkor eshet,ha nagyobb tömegben-például háztetőről esik.Esne annak a nyakába a hó,aki így mondja,hogy végre tanulja meg mit jelent amikor esik a hó,és mit jelent amikor hull a hó.
Kezdjük a cikk első mondatával: "A hull nagyjából kihalt ige, már csak a hull a hó kifejezésben él, abban is alig." Majd a cikkben mégis: "Kiszorította a hullik."
A "hullik" természetesen nem más ige, hanem csak van -ikes és -ik nélküli változata is. S egyik sem halt ki.
Hull a hó, a homok, a levél, stb.
De ha hull-ik a hó, a vakolat, akkor ez állandó jelenség. Ha lehull a levél, akkor az egy levél, de ha "hullik" a levél, akkor több és/vagy a folyamat hosszabb ideig tart.
Homok hullt a szemembe... egy homokszem, vagy ha több is, csak annyi ideig hullhatott, amíg be nem csuktam a szemem.
Elárulom, de nem részletezek: az -xk mindkét gyöknyelvben a gyakoriságot fejez ki. Ebből lett később a magyar többesszám jele, de a héberben ez másként alakult.)
A magyar-héber HL gyökből:
hál = esik (mikorra, időben), táncol, vonaglik – a HAL mielőtt meg-HAL.
hil = remegés, halá = megbetegedett – HALDOKLIK.
A héber HLL gyökből:
halál = halott (test), üreg, halilá = körbe-körbe, hilel = átszúrta, belefúrt, halil = furulya.
Eredetileg a magyar HLL szavak is mind HL-XL szerkezetűek voltak. Tehát az L nem pusztán duplázódott, hanem a szó második gyöke, a későbbi -xl igeképző került összevonásra:
hall (hang "szúr" a fülébe), hall (terem, körbe-körbe, halali!), hull (pl. üregbe), hulla, holló (holt szemet kiszúr), hüllő (hideg, mint a hal), hallgat (nem szól, vagy halott), hullám (táncol).
*****************
Esik az, ami esése közben LEFELÉ tart. A hópehely NEM, mert az lebeg, de a nagyobb tömegű, vagy tartós hóeseés – igen.
A héber asedá = hegyoldal, esed = vízesés, gesem = eső
– ESŐ, le-ESIK.
Érdekes összehasonlítás: a héber eset = a felesége – v.ö. a magyarban: esett (bukott) lány, vagy a szlengből: "ez a nő az esete" (erre bukik).
HIBAJAVÍTÁS ÜRÜGYÉN:
Tévesen írtam: "A héber HLL gyök." Helyesen: a héber HLL bővítmény...
Miért volna téves, ha a héber gyökök legnagyobb része pontosan 3 mássalhangzóból áll?
Azért, mert az én munkám (a gyökszótár) nem a héber SZAVAK mássalhangzó hármasairól szól - ami a mai héber nyelvtan alapfogalma (sóres = gyök),
- hanem az emberi nyelv ősgyökeiről. Azok pedig csak 1 vagy 2 mássalhangzóból állhatnak.
A legősibb gyökök ugyan csak EGYBŐL..
A szavak ősi, természeti, túlélési, stb. alapjelentéseit maximum a kétszótagúakig lehet feltérképezni. Eddig vagyunk képesek visszakövetkeztetni - A GYÖKÖK ÉRTELMÉBŐL - a múltba: az emberi beszéd hajnalától kezdve kb. a 8-10.000 évvel ezelőtti korig.
Ehhez mindössze csak azt a nyelvtudományi közmondást kell elfelejteni, hogy a "nyelvek változnak".
A változás képessége, lehetősége ugyanis csak a gyökszerkezetet elvesztett, "pidgin" nyelvekre igaz. A gyöknyelvekre nem.
A gyöknyelvek fraktálszerkezetűek (Varga Csaba), szavaik alapmintázatból építkeznek.
Mivel ez az alapmintázat a HANGZÁS és az ÉRTELEM összekapcsolt "matematikai képlete", mindaddig nem omlik össze, ameddig egy populáció nem kerül olyan környezetbe, melynek a nyelvéből semmit nem ért.
Még ez sem volna baj, csak akkor, ha muszáj is kommunikálnia velük, mert különben kipusztulnak. Persze egy ideig még ekkor is megőrzik a stabil gyöknyelvüket - mindaddig, amíg legalább "odahaza" használják.
*******************
Ha (szerintem) az emberiségnek egyetlen fajspcifikus ősnyelve volt, akkor hogyan kerülhettek bizonyos populációk abba a helyzetbe, hogy egyáltalán ne értsék meg egymást? Hogy a jövevényeknek (pl. az indoeurópai népeknek:-) "törniük kelljen" a nyelvet? Mégsem volt egycentrumú az a kiindulás? Mégsem egy fajból származik az emberiség)?
Az emberiség egy faj (az is volt),
de geológiai ALFAJBÓL (akár egymillió évig is különböző helyeken élő populációkból) legkevesebb kettő volt. És mennyi a legtöbb? 4-5 is lehetett.
Összefoglalás:
1. a gyök a rövid szavak 1 vagy 2 mássalhangzóből álló váza.
2. a jól megtartott gyöknyelvek nem változnak.
3. a világ nyelvei átmenetet képeznek a megtartott gyöknyelvektől a teljesen szétesett pidgin nyelvekig,
4. ez utóbbiak gyors változása mindaddig fog tartani, amíg nem jutnak újra nyelvi egyensúlyba.
S ez az egyensúly valamiféle "visszaesés" lesz a még őskori-kőkori értelmeket is hordozó gyöknyelvekig?
Válasz: talán valamennyire - odáig is. Vagy nem lesz visszajutás... nem tudom..
Lehetséges, hogy én az "elavultnak" is tekinthető gyöknyelveket tartom előnyösebbnek,
mintegy mentális "anyanyelvi képzésnek" (pl. a Nobel díjak irányába:-))),
amit a gyorsan változó nyelvekbe beleszületett ember nem kaphat meg? IGEN, ÍGY GONDOLOM.
De ez csak addig lesz, amíg a "kevert" nyelvek is nem jutnak egy új egyensúlyba. Amikor már azok sem -alig - fognak változni.
S jól értsük meg: itt nem új szavak képzéséről, illetve befogadásáról van szó. Mert az ilyesmi egyáltalán nem képes változást okozni egy gyöknyelv szerkezetében.
A magyar nyelv tehát MOST SEM változik. Akkor sem, ha az MTA ezt tanítja - már az iskolában is. Még akkor sem, ha lájkolunk:-).
Gyöknyelvi elemzés:
A szleng "csaj" (tsaj) ugyan a cigány nyelvből került a magyarba, de attól még – elvileg – bármely gyöknyelvből is származtatható. A magyarból ugyan kivételesen nem, mert abban nincs C/CsJ gyök. (Értsd: nincs CJ, vagy CsJ mássalhangzókból álló szó.)
A héber is gyöknyelv, s abban van CJ gyök (a C=TS):
A héber cajád = vadász, céjda = felszerelés, útravaló,
tas = elgyengül (tas-tas: kacsahang), t'suá = segítség és üdvrivalgás.
A CSAJ tehát "vadászni való", gyengébb, és mivel segítségükre lehet, ha csak meglátják, máris örülnek neki a pasik.
PS gyök:
A héber poséa = vétkes, bűnöző,
A pasa (nem magyar, de ismert szó): basáskodik.
A héber poseh = felhasít, szétnyit, poser = elolvad (a régies magyar szó: pustol azt jelenti, hogy olvad a hó),
pasut = egyszerű, poset = terjed, portyázik – POSTA.
S mivel az S/Sz hang a különböző nyelvekben felcserélődik, még idevesszük: a héber pasz = elfogyott, elmúlt, csík, léc – az angol passing = futólagos.
A magyar szleng PASAS (pasi) tehát csak írásban egyetlen szó, de a fejünkben (mint minden gyökszó) egész sor fogalmakat felidéz:
1. Olyan férfi, akit nem ismerünk, csak egyszerűen és futólag veszünk róla tudomást.
2. Ha egy csaj kapcsolatban is van a pasival, később valszeg "elolvad neki, mint a hó".
3. Férfiassága is bevillan a tudatunkba (mármint a nőknek): (hancúr-) léc, sőt...
***********
Összegezem: a csaj és a pasi nem helyettesíthető a lány és férfi szavakkal, mert a jelentésük csak egy kicsit hasonlít – viszont nagyon más:-).
Szerintem sem kéne farkast kiáltani, ahol nincs..:)
A "hull" kicsit sem kihalni készülő ige hála nyelvhasználatunknak.
A hulló csillagok nem "eső" csillagok, ahogy az elsárgult levelek sem "esnek", hanem lehullanak a fákról, és a nagy pelyhekben hulló hó sem "esik".
A szlenges "pasi" divat szó szerintem olyan férfira vonatkozik, aki bármikor "lepasszolható", aki "megpattanhat" ha megunta a kapcsolatot (paszt (passz)// pad(t) (patt) késztetés-eredmény pár) ha a helyzet neki már nem "passzol"..
Máté Péter nagy slágere :
Hull az elsárgult levél
Fúj a szél és én csak ballagok,
Körülöttem néma csillagok,
Meg sem kérdi tőlem senki sem:
Merre mentél kedvesem?
Esik eső és én ballagok,
Néhány elmúlt percre gondolok,
Kérdezem a tűnő felleget:
Otthonod most hol lehet?
Többé már nem sirat úgy hidd el téged senki sem,
Mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen.
Nem szégyellem, s mellettem
Hull az elsárgult levél,
Sír a fáradt őszi szél,
Mondd, hogy nem múlt minden el,
Mondd, hogy néha könnyezel.
Mindenki érti, senki nem kérdőjelezi meg. Használják. Akkor mitől is kihalt ?
Elnézést, kimaradt
"Hull a szilva a fáról...
Hull a szilva a fáról.
Most jövök a tanyáról
Sej, haj, ruca, ruca, kukorica, derce"
Ma is tanítják az általános iskolában.
De sok példát soroltak fel más hozzászólók. Nagyon kedvelem a nyest.hu írásait, itt viszont sajnálatos, hogy nincs reagálás a hozzászólásokra (akár cáfolat, akár a cikkben foglaltak korrigálása, módosítása)
@Kritikusan: Az is tanítják hogy "ingyom bingyom tálibe tutálibe málibe", de ez nincs összefüggésben azzal hogy a mai köznyelvben milyen gyakran használatosak ezek a szavak ;)
Amúgy a Google nekem arra hogy "site:hu hull" az első 5 oldalon leginkább ilyesmiket hoz:
- szótárak
- Kingston upon Hull, Hull City, etc
- dalszövegek
- versek
Az utóbbiakban is leginkább a hó az alany, plusz van még "hull a levél" meg "hull a könny". Ez az utóbbi kettő így egyesszámban tényleg kizárólag irodalmi használat, a köznyelvben úgy mondjuk hogy "hullanak a levelek" vagy "hullanak a könnyeim" – amiről nem lehet eldönteni hogy egyesszámban hull vagy hullik lenne e. Szóval összességében tényleg elmondhatjuk, hogy a hull alak a mai magyarban leginkább csak a "hull a hó" megrögzült kifejezésben használatos.
@aphelion: Kontrasztként a "site:hu hullik"-ra viszont jön egy csomó hajhullós cikk, meg van egy faleveles találat is: gardenista.hu/2017/08/20/miert-hullik-a-...evele-mar-juliustol/
" A hull egyébként nagyjából kihalt ige, már csak a hull a hó kifejezésben él, abban is alig."
Ez sem igaz. pl. hullócsillag, hulló gyümölcs, hulló falevél, hulló könnyek...stb.
A hull és az esés közötti különbségnek is van értelem mert a hullás egy lágyabb míg az esés egy durvább megjelenés
@menasagh: A konkrét hull igealakra gondolnak, "kiszorította a hullik"
@aphelion: Amiért valamit gyakrabban használnak még nem jelent kiszorítást, sőt a hullik a hull ragozott alakja tehát hull nélkül nincs hullik.
...és az esik...na inkább ez az idegen vagy átvett kiagyalt kifejezés mert ha igaz akkor az esik az esőből származik és csak átvitt értelemben fogható másra.
@menasagh: 14
Pl.
"Marinéni tollpárnája kiesett az ablakon." Nem nagyon mondjuk, hogy kihullott.
De:
"Marinéni tollpárnája lapos, mert a toll nagy része a használat során kihullott belőle."
Nem mondjuk, hogy kiesett belőle.
A fenti esetben ha egységről beszélünk, akkor főleg esik-et használunk, ha részekre bomolva ("finomodva") esik, szerintem is többnyire a hullik ige alkalmasabb..
(Más. Ha egy csomag szénről, vagy szénporról volna szó, szerintem első esetben az egyes darabok is esnének, nem csak a csomag, de a por kihullana a második esetben, ha lukas a csomag..)