Médium, média, médiumok, médiák
A nyelvi intolerancia veszélyes kór, időnként megfertőzi a legműveltebb, legnyitottabb embereket is. Egy lerágott csonton vizsgálgatjuk a fognyomokat.
H. Mihály, a buzgó „nyelvvédő”, eligazítást kér a médium (médiumok) és média (médiák) szavak használatáról. „Lerágott csont” – mondhatnám, hiszen írtak erről már sokan, például 1995-ben a Beszélőben Tamás Gáspár Miklós, 2004-ben pedig a Magyar Narancsban Nádasdy Ádám. De érdekes a történet, ezért talán hozzátenném a saját véleményemet.
(Forrás: Wikimedia commons)
A latin medium szó jelentése 'vminek a közepe; köz; közjó; közvagyon', többes száma media. A magyarban régebben a médium szót általában 'transzcendens közvetítő (az emberek és a szellemek világa között)', illetve 'közvetítő, közeg' értelemben használták. A média szót az 1970-es években kezdték el (idegen mintára) 'sajtó' értelemben használni, összefoglaló kifejezésként (mert a sajtó szót inkább csak a 'nyomtatott sajtó' értelemben használták, és szükségét látták egy még általánosabb, az elektronikus sajtót is tartalmazó kifejezésnek).
Már az 1970-es években használatos volt a médiák szó is, abban az értelemben, hogy 'különböző típusú tömegkommunikációs eszközök'. Érdekes, hogy a sajtó szót senkinek sem jutott volna eszébe többes számban használni (kivéve az elavult jelentésében, 'prések' értelemben), ehelyett legfeljebb sajtótermékek, sajtóféleségek lett volna elképzelhető, és a médiák éppen ezt jelenti.
Azután (nem tudom pontosan megmondani, hogy mikor) kezdtek megszólalni olyan túlbuzgó amatőr „nyelvvédő” hangok, amelyek a médiák szó használatát kifogásolták. Talán az volt ennek a mélyén, hogy a sajtó szónak sincs többes száma, vagy talán az az elvakult pedantéria: a latin media szó többes számú, érveltek, tehát nem lehet még egyszer többes számba tenni. Az ilyen okoskodás a forrásnyelv és az átvevő nyelv összezagyválása: a magyar szavak szempontjából teljesen mindegy, hogy az átadó nyelvben milyen számú volt. Tehát ha van a magyarban média (és kétségtelenül egyes számú), akkor miért ne lehetne médiák is? Ugyanezt elmondta Nádasdy Ádám is. Hozott párhuzamokat is: a fólia, trófea szavak is többes számúak voltak a forrásnyelvben, mégis vidáman használjuk őket a magyarban egyes számúként, és habozás nélkül többes számba is tudjuk őket tenni, nincs ezzel semmi baj. Meg még más párhuzamos érveket is felhozhatnánk. (Akár a magyar média szó hosszú é-jébe is beleköthetnénk, a latin szóban rövid e van.) Hiába minden, a médiák sokak számára még ma is megbélyegzett, stigmatizált változat, pedig nincs vele semmi baj.
Éppen a média szóval kapcsolatos zűrök miatt jelent meg az 1990-es években a médium szó a magyarban a 'sajtótermék, tömegkommunikációs eszköz' értelemben. Tamás Gáspár Miklós csak ezt a változatot találta „helyesnek”, nyelvvédő dühében még ezt a sületlenséget is leírta:
Tehát a helyes többesszám: médiák, a helyes egyesszám: médium. A média kollektív egyes számú főnév magyarul nem létezik, kérem a műveletlen kartársakat, ne javítsák magyartalanra a kézirataimat, ha már anyanyelvünkhöz nincs fülük.
Tipikus dilettáns nyelvművelő attitűdöt találunk itt: „nem létezik” – állítja a szerző egy jól dokumentált, igen elterjedt szóról, csak mert nem tetszik neki. És intoleránsan „műveletlenséggel” vádolja azokat, akiknek mást diktál a nyelvérzékük, sőt, azt is a szemükre veti, hogy „az anyanyelvükhöz nincs fülük”.
Nádasdy Ádám természetesen nem helyteleníti sem a média, sem a médiák szavakat. Ugyanakkor „idegesíti” a médium szó új használata, de pontosan tudja, hogy ez csak az ő személyes, pusztán ízlésen alapuló ítélete, nem pedig szakmai álláspont, hiszen így fogalmaz:
Egy hetemet tudja tönkretenni az, aki cukrot szór a túrós csuszájára, és kiköpök itt Berlinben, valahányszor meglátom, hogy pimf kis földalatti-megállókra azt írják ki: U-Bahnhof, azaz pályaudvar. Szét tudnám rágni a fogmosópoharamat, ha a rádióban azt hallom: a médiumok.
Ugyanebben az írásban Nádasdy mégis megpróbálja „megideologizálni”, hogy miért nem tetszik neki a médium:
Rádásul aki a médiumok szót a tömegtájékoztatási eszközökre alkalmazza, ezzel halálra ítéli e szó hagyományos használatát: a médiumok ugyanis a magyarban révült szemű, sápadt nők (ritkábban férfiak), akik a szellemek szavát közvetítik. A magyar médiumok között a leghíresebb egy László László nevű szélhámos volt a 30-as években, nem pedig az MTV vagy az RTL.
Nádasdy itt úgy tesz, mintha a nyelv természetétől idegen, káros dolog lenne, hogy egy-egy szónak egynél több különböző használata alakul ki. (A „halálra ítéli” egyértelműen a folyamat negatív voltára utal.) Pedig számtalan ilyen szó van. Hogy a latinátáknál (nem pedig „a latinátumoknál”) maradjak, a komponál jelentheti azt, hogy 'zenét szerez', vagy azt, hogy 'két függvényből egy bizonyos módon egy harmadikat hoz létre'. A kombináció lehet egy széf zárjának kulcsa, két ruhadarab együttese, egy algebrai művelet és még sok minden más. Nem egészen értem, miért éppen azzal lenne baj, hogy a médium néha különleges képességű személyt (mások szerint inkább szélhámost), néha pedig médiát jelöl.
Szerintem tehát mára léteznek és jók mind a médium, mind a média, és ezek többes száma is.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (19):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
8 aphelion:
Hát ebből az odds nem magyar, a spagetti és a penne szót meg nem is igazán használjuk többes számban (spagettik, pennék). :-)
11 Kormos:
Ha többen vannak a szobában, ahol valaki cigizik, akkor helyes a spermák? Hiszen akkor már többféle spermáról van szó. :-)
13 Sultanus Constantinus:
Amikor én tanultam, a spanyolban még nem volt semleges nem. Mikor került bele?
Az általad felsoroltak hímneműek, és nem lo, hanem el a névelőjük (pl. a film címe is El bueno, el malo y el feo - A jó, a rossz és a csúf).
A lo valóban létezik, de mint névszóhelyettesítő, hogy a névszót ne kelljen még egyszer mondani/leírni.
El dinero lo recibí de mi padre - A pénzt (azt) az apámtól kaptam.
kalman 2:
Hát, szerintem Juhász Ferenc nem így gondolta:
"kinek fényes a lelke, szép szavával,
akire hallgatnak a vizek,
az dalával
szelidítse meg a vizeket"
De talán a Bibliában is lehet vizekről olvasni, és nem hiszem, hogy a szerző arra gondolt, hogy Theodóra meg Szentkirályi (vízfajták).
"ehelyett legfeljebb sajtótermékek, sajtóféleségek lett volna elképzelhető"
Sőt, sajtóorgánumok. :-)
@aphelion: Igen, ezek valóban olyan főnevek, amelyek hímnemű egyes és nőnemű többes végződést kapnak, de az vitatott, hogy ennek mennyi köze van a latin semlegesnemhez. Tudniillik tartoznak közéjük olyan főnevek is, amelyek a latinban nem semlegesneműek voltak, illetve a latinban semlegesnemű főneveknek sem mindegyike került át ebbe a kategóriába a románban. Ezért vannak, akik úgy vélik, hogy ez önálló fejlemény és nem a latin semlegesnem folytatása vagy maradványa. (Figyelembe kell venni, hogy a román alaktant elég erős szláv és balkáni hatás érte, míg a többi újlatin nyelvnél ugyanez nem mutatható ki.)
@Sultanus Constantinus: Ha jól sejtem, a románban is valami hasonló bújhat meg amögött, hogy a semlegesnemű szavak “egyes számban hímneműek, többes számban nőneműek”.
@Untermensch4: Akárcsak a legtöbb beszélő :) Viszont valószínűleg te is ismered a “panta rhei”, azaz szó szerint “mindenek folyik” mondást ;)
Ugyanez a jelenség szintén megfigyelhető abban a Hérakleitosz-idézetben, hogy “ποταμοῖσι τοῖσιν αὐτοῖσιν ἐμϐαίνουσιν ἕτερα καὶ ἕτερα ὕδατα ἐπιρρεῖ”, szóról szóra: “folyóknak azoknak ugyanazoknak belelépőknek mások és mások vizek ráfolyik”, szép magyarosan: azokra, akik ugyanabba a folyóba lépnek, más és más vizek folynak. Mivel a víz a görögben semlegesnemű (a német das Wasser rokona), a többesszámban is egyesszámú igealak követi.
Illetve ha nagyon szakszerűek akarunk lenni, akkor a spanyol semlegesnemű alakok valójában nem rendelkeznek nyelvtani számmal, mert elvont fogalmakat jelölnek, amelyeknél az egyes-többes megkülönböztetés nem értelmezhető (pl. lo imposible 'a lehetetlen', lo bueno 'a jó', lo malo 'a rossz', lo correcto 'a helyes' stb.).
@aphelion: Az újlatin nyelveknél meg pontosan azért tűnt el a semlegesnem a névszóknál, mert egyes számban a hímnemű, többesben pedig a nőnemű egyes számmal estek egybe a latinban, így az eredetileg egyes számú semlegesnemű névszókból hímnemű lett, az eredetileg többes számú semlegesneműekből pedig nőnemű egyes számú (sokszor gyűjtőnévi minőségben).
Ugyanakkor a személyes és a mutató névmások semlegesnemű alakjai eléggé különböztek egyes számban a hím- és nőneműtől ahhoz, hogy megmaradjanak jól elkülönült nyelvtani funkcióként is (minimum a spanyolban), viszont többes számban változatlanok, mivel a többesük ugyanúgy a nőnemű egyes számmal esne egybe. Így pl. a sp. közeli mutató névmás úgy néz ki, hogy egyes számban este, esta, esto, többesben estos, estas, esto.
@honestesiologist: kalman nem állította, hogy a "vizek" kifejezésnek ne lenne értelme. Pontosan azt mondta, hogy van. És pontosan azt, hogy pontosan az, mint szerinted. És pontosan ez a baja (szerintem jogosan), ugyanis a felirat készítje nyilván nem különböző palack spermák megtermékenyítőképességéről beszél, holott a "spermák" kifejezés teljes joggal értelmezi valaki pontosan úgy, mint a "vizek", "mézek", "vajak", "vérek", "sunaszaftok" kifejezéseket. Így pedig a "spermák" úgy viszonyul a "spermiumok"-hoz, mint a "bablevesek" a "babszemek"-hez. Így a felhozott példa nem állja meg a helyét, mert hiába "helyes" a "spermák", ha egyszer nem azt jelenti (legalábbis szaknyelvileg), amit az illető mondani akar vele.
@aphelion: Én biztos nem mert fogalmam sincs az ógörögről. Így belegondolva csak a nyelv szókincsének részeként használom a felsoroltakat és eszerint ragozom meg képzőzöm meg a többi izét is ahogy szokják mondani... :)
@aphelion: amúgy aki konzisztens nagyokos akar lenni, annak az “automatát” (“matematikát”, “fizikát”, ...) alakokat is le kell szólnia, hiszen az ógörögben ezeknek az alanyesete egyben tárgyesetként is szolgált...és természetesen egyesszámú igealakot is csak azért használunk velük, mert az ógörögben a semlegesnem többes számhoz az járt! 😂
@szigetva: odds, spaghetti, penne, automata, ...
@hhgygy: akta, fólia, notesz, stb
Mivel senki sem írta, alapérv a médiák mellett:
opus opera
Ha nincsenek médiák, akkor szegény Verdi sem írt operákat?
@kalman: Érdekes, mert számomra a vizeknek van értelme. Több is! Vizek alatt különböző víztesteket értek, pl. Atlanti-óceán egy víz, a Csendes-óceán meg egy másik; együtt vizek. Vagy ha több palack vagy karton ásványvízről van szó, simán mondom azt, hogy "hozd be a vizeket".