Bugyin át Sáriba
Hogyan lehet pornóballadát írni magyar települések neveiből? – Polgár Peti dalának mélyreható elemzéséből kiderül, hogy viszonylag könnyen, mert mindig számíthatunk a hallgatókra, ha szexről van szó.
Van az a játék, amelyikben szokatlanabbnál szokatlanabb szavakat, furcsábbnál furcsább kifejezéseket kapunk, és azoknak a felhasználásával kell valami – legalábbis látszólag – összefüggő szöveget létrehoznunk. Amikor ez egy nyelvvizsgafeladat, akkor kevésbé őszinte a mosolyunk, de amikor szabadidőnkben játszunk ilyesmit, nagyon mulatságos tud lenni. Képzeljük el például, hogy egy viszonylag rövid szövegbe kell belefoglalnunk a gázzsámoly, a hernyófészek, a megabájtlufi, a fonalgerilla, a bakfiscserkészruha és a sasmatróna szavakat. Bajban vagyunk, ugye?
Hát még mekkora bajban lehetett Polgár Peti, a Class FM reggeli műsorának készítője, amikor magyarországi településnevekből kellett megadott dallamra rímelő szöveget írnia!? Fogta az atlaszt (vagy a Google Mapset), kiválasztott egy rakás településnevet – lehetőleg olyanokat, amelyekben elrejtve felismerhető egy köznév is, lehetőleg olyanok, amelyekről szexuális asszociációk tehetők –, és ezekből próbált összeállítani egy történetet. Ez lett belőle. (A szöveget a videó alatt olvashatják.)
Polgár Peti: Település dal
Ezelőtt Tétről indultam
És Bugyin át Sáriba jutottam
Tökön egy kicsit megpihentünk
Mogyoród után, Herédre mentünk
Na mi jön most találd ki
Előttünk Pornóapáti
Lánycsók után jött a Nyalka
Siklós, Heves, Csurgó, Ajka
És Hövejbe majdnem bejutva
Hirtelen Vatta állt az útba
Majd Rum egy kis életet ver beléd
Makkoshotyka, majd Verpelét
Éreztem, hogy ő is akarta
De Ondódon a szemét eltakarta
Mérgesen pár napig laktam
Este Sátán tüzet raktam
Jó volt a babodi vacsora este
Holnap vár rám majd Szeleste
De ha nem vigyázok és jön egy baki
Egy másik út vár, a hernádkaki
Nananananananananana
Drávaszerdahelyen alpolgármester lettem
Pincehelyen egy bort Csapodra vertem
Alsóvadászon egy jót Egyek
Galambok, Szarvas, és Nyúl hegyek
És úgy felráznak a kátyús utak
Hogy Feketeerdőn Csurgó Hugyag
Jó volna egy Csajág, de főleg Batyki
A neten pár Leányvár és randi
Egy Nőtincs már a számomat kérte
Szekszárd lesz, ha megyek érte
Tetétlen csak a dumát lököd
Közben itt van Csécse és Öcsöd
Tessék itt egy virágcsokor
Nekem jó lesz Nagyszénás, vagy Bokor
De van egy kis Baja, ez a gondja
Fertőd, Folyás, Ragály, Gomba
Jött a Tököl, majd a Kokad
Inkább Verőcére utazom holnap
De írt egy Szőke Nagycsécs mára
Bujákon vár Pásztori órára
De útközben egy hívást kaptam
Erzsinek hívják és elmúlt Hatvan
Nem baj úgyis elindultam már
De Erzsébet helyett Bélavár
És ha valaki a szerző nevét kérdezi
Kéthely: Polgár és Péteri
Mielőtt égnek álló hajjal kijelentenénk, hogy: „Te jó ég, ez mennyire erőltetett már!”, egyszerűen fogadjuk el axiómaként, hogy az. Ez a műfaj természetéből adódóan erőltetett, hiszen olyan szavakat kell egy szövegbe belefoglalni, amelyek soha, semmilyen természetes kontextusban nem fordulnak elő egymás mellett, legfeljebb felsorolásként vagy a forrásként használt térképen.
Mi tehát a stratégia ebben az esetben? Meg kell találni az egyébként nem létező összefüggést. Vagy ha nem lehet megtalálni, hát kínnal-keservvel meg kell teremteni. Először is ki kell találni egy nagyobb ívet (történetet), amire mindezt fel lehet fűzni, majd ennek megfelelően kell elrendezni a településneveket. Ha szükséges, át kell értelmezni a szavakat, másképp kell őket tagolni, kis csalással képezhetjük is őket. Fontos, hogy minél sűrűbben szerepeljenek a kiválasztott helységnevek a szövegben, mert egy rossz poén után ha gyorsan nem jön a következő, még kikapcsoljuk a rádiót.
(Forrás: Wikimedia Commons / Thomas Moran)
Polgár Petinek azért annyira mégsem volt nehéz dolga. A sztorit egy klasszikusnak mondható településneves szóviccel kezdi: „Bugyin át vezet az út Sáriba”; valószínű, hogy ez is adta a dal ötletét. A sztori tehát adott: egyfelől utazás – szó szerint, a településeken át; másfelől „utazás” – átvitt értelemben, egyik testből a másikba.
Nem túl bonyolult ügy ez a kettős beszéd, ha az elején egyértelműen megragadható a kétféle – szó szerinti és metaforikus – értelmezés. Mert az olvasó/hallgató már az elején rákattan, és utána már működik magától a pragmatikából ismert együttműködési alapelv értelmében. Bizton számíthatunk arra, hogy a hallgató kiegészíti, amit kell, elég mocskos az ő fantáziája is. Így aztán nem kell tökéletesnek, sőt értelmesnek sem lennie a szövegnek: ha meghalljuk, hogy Tök, tudjuk, mire kell gondolni, még akkor is, ha nem kapcsolódik sehogy éppen a szövegbe. És lássuk be, erotikus vagy szexuális asszociációkat előcsalni az emberekből nem is annyira nehéz... Főleg nem az, ha már ráállítottuk őket egy pályára. (Egyébként az ilyen kódolt, kettős beszéd a hétköznapi nyelvben sem ritka a szexualitás tabujellege miatt.)
Lássuk tehát, hogy milyen nyelvi vagy jelentéstani problémákat hidalunk át az együttműködési alapelvet működtetve a dal értelmezése során! Vattáig minden rendben megy: a településnevek valóban értelmezhetők helyhatározókként, és a „szerelemi szál” is összeáll. Aztán Makkoshotyka és Verpelét már nagyobb értelmezői feladatot ró ránk, jobban be kell indítani a képzelőerőnket. Nyilvánvaló, hogy a hívószavak: a makk és a ver. Az már csak hab a tortán, hogy a hotyka, bár nem értelmes, hangulatfestő ereje azért van.
A Mérgesen... kezdetű résztől azonban már nem áll össze az átvitt értelem: akkora lesz hirtelen az átvitt értelmezésben a balladai homály, hogy kénytelenek vagyunk a kakin is nevetni, és nem firtatni a dolog értelmét. Ez az elszakadás a dal elején megjelenő konkrét történettől egyben előre is jelzi a második szakasz lazább szerkesztését.
A refrén után ugyanis teljesen új a felállás. A helységnevek ugyanis itt már sokkal változatosabb módon vannak felhasználva. Egyrészt szerepelnek úgy, mint valódi helységnevek, mindenféle hátsó gondolat nélkül:
Drávaszerdahelyen alpolgármester lettem
Szerepelnek köznevek, illetve akár igék helyett is településnevek – a végződésüktől függően:
Alsóvadászon egy jót Egyek [...]
De van egy kis Baja, ez a gondja
Szerepelnek még ragozva is valamely köznév helyett egy-egy létező, de kissé eltorzított kifejezésben: csapra vertem helyett például:
egy bort Csapodra vertem
Előfordul az is, hogy a településneveket másként kell tagolni, a kettős értelem megteremtéséhez:
A neten pár Leányvár és randi [...] – ti. leány vár
Tetétlen csak a dumát lököd – ti. te tétlen
Aztán egyszerűen vannak olyan helységnevek, amelyeknek csak egy-egy részletét kell figyelembe venni: Csajág, Nőtincs, Szekszárd. Aztán olyanok is vannak, amelyek csak hasonló hangzásukkal idézik fel az átvitt értelmet: Batyki, Csécse. (Ez utóbbi annyira népszerű, hogy többször is szerepel!)
A legjobban sikerült sorok persze azok, amelyekben nem kell túlzottan jóindulatúnak és kreatívnak lennie a hallgatónak, hogy felsimerje a hétköznapi kifejezéseket, és a mondat magában is értelmes (kétféleképpen is):
Bujákon vár Pásztori órára
A dal végére pedig ismét kibontakozik a történet, és az olvasó ismét örvendezhet, hogy majdnem szisztematikusan lehet kétféleképpen értelmezgetni a helységneveket. De azért nagy meglepetésekre nem kell számítani, és kiemelkedően jó szóviccekre sem.
(Forrás: Wikimedia Commons / Csanády)
Utolsó kérdésünk annyi lehet, hogy minek a dallamára írta meg Polgár Peti a településneves pornóballadát. Sokaknak ismerős lehet a fülbemászó dallam: a Magna Cum Laude zenekar Vidéki sanzonjáról van szó. (A cím kihasználása – vidéki – miatt újabb pont jár Polgár Petinek.)
Az egyetlen meglepetés ezzel kapcsolatban csak az, hogy az eredeti szám szövegének sem tudunk koherensebb értelmezést adni, mint a Polgár Peti-féle verziónak. Mintha itt is valami rejtjelezett üzenettel lenne dolgunk, csak nem olyan egyértelművel, mint a helységneves verzióban. A szöveget minden esetre ugyanúgy az erőltetett rímek, a bizarr szókapcsolatok és a közhelyek határozzák meg.
Sajnos nem került említésre, hogy ennek a vicces kísérletnek komoly előzménye van - vadul keresem, de nagy valószínűséggel csak nyomtatásban lesz meg, így nem teljes bizonyossággal állítom - hogy Tímár Györgynek volt ilyen verse, és még az is meglehet, hogy ez a vers lett felhasználva, vagy adoptálva.
@Roland2: Nekem a Csesznek nem a a pejoratív igét juttatja eszembe. A česnek ugyanis fokhagymát jelent, vajon lehet a kettő között összefüggés?
Röhögök, mint a hörcsögön Karakószörcsökön.
@Roland2: A szerzők nevében is mi kérünk elnézést. :)
Csesznek és Recsk kimaradt a dalból.