Abszolút nem mindegy!

Ha egy bizonyos szójáték nem jellemző más nyelvekre, az nem jelenti azt, hogy nem is lehetne űzni. Lehetséges, hogy egyszerűen más műfajokban él.

Olvasónk egy szójátéktípussal kapcsolatban írt:

Gondolom mindnyájan ismerik a Mi az abszolút nem mindegy? kérdésre az alábbi válaszokat:

1. Szarra csapni vagy csapra szarni.
2. Kedves nőre vagy nedves kőre feküdni.

Nemrég hallottam egy új választ:

3. Nyakék vagy kék nyak.

Mit tudnak még Önök magyarul és más nyelveken?

Természetesen hasonló vicceket tömegével lehet gyártani, és az interneten is bőven találhatunk hasonlóakat, sőt, az elsőre is több változat akad: ezekben a csap helyet például fal vagy sír szerepel (persze inkább a mellett névutóval). Nem célunk a neten tömegével található, hasonló szerkezeteket összegyűjtő oldalak számát szaporítani – ezeket olvasóink is könnyen megtalálhatják, ha valamelyik általuk ismert szerkezetet beírják a keresőbe. (Hiszen ezeket a szerkezeteket gyakorlatilag csak akkor használjuk, amikor ilyen szerkezeteket idézünk fel.)

Arra azért fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a kék nyak és a nyakék nem igazán ideillő pár: a kék nyak „tökéletes megfelelője” a nyék kak lenne. A típusba persze nem kizárólag a szó elejének cseréjével alkotott játékok tartoznak, sőt, a szójátéktípus forrásaként a vidd ki a bilit és az idd ki a bilit különbségére figyelmeztető változatot tarthatjuk. De a hangcserés esetében is legalább két típust különböztethetünk meg: a kedves nő és a nedves kő esetében csak az első hangok cserélődnek (és az ilyen szavak megléte csupán a puszta véletlennek köszönhető), míg a csap és a szar esetében a teljes tő. Ez utóbbi típus csak olyan tövekkel alkotható meg, melyek igetövek és névszói (főnévi) tövek is lehetnek. Ha jó néhány hasonlót összegyűjtünk, akkor szabadon megalkothatunk még jó pár hasonló formát: lép mellett lesni vagy les mellett lépni, nyom mellett nyúlni vagy nyúl mellett nyomni, les mellett nyúlni vagy nyúl mellett lesni, lép mellett nyomni vagy nyom mellett lépni stb. Annak már nincs nagy szerepe, hogy ilyenkor a főnévi és az igei tő jelentése is összefügg-e (mint a szar, a les vagy a nyom esetében), vagy csak véletlenül hangzanak ugyanúgy (mint a csap, a fal, a sír, a lép vagy a nyúl esetében).

Ilyen szerkezeteket nyilván alkothatunk más nyelveken is. Például az angol fly főnévként ’légy’, igeként ’repül, reptet’, a swallow főnévként ’fecske’, igeként ’nyel’. Könnyen alkothatunk tehát olyan mondatokat, hogy It does matter whether you swallow a fly or fly a swallow ’Nem mindegy, hogy lenyelsz egy legyet vagy reptetsz egy fecskét’. Olvasóink bizonyára tudnak szellemesebbeket is alkotni. Nyilvánvaló tehát, hogy más nyelvekben is lehet hasonló mondásokat alkotni.

A magyarban sem csak a Nem mindegy... szójátékot játsszák hasonló módszerekkel. Ismert még a nevek kezdőbetűinek felcserélése is: ez időnként valóban vicces eredményt ad, pl. Budai Csabából Csudai Baba lesz.

Ugyanakkor mégsem tudunk egyetlen hasonlót sem idézni más nyelvekből. Ez persze nem jelenti, hogy nincsenek, de az általunk ismert nyelvekben nem akadtunk ilyenek nyomára. Úgy véljük, ennek igen egyszerű oka lehet: a magyarban megszületett néhány ilyen tréfa, és mintává, mondhatni műfajjá vált. Más nyelvű kultúrákban viszont nem vált azzá, így ilyen mondások sincsenek. Ez azonban nem jelenti az, hogy a jelenség teljesen ismeretlen – rokonai legalábbis vannak.

Az angoloknál...

A hangok felcserélését spoonerizmusnak hívják William Archibald Spooner oxfordi oktatónak köszönhetően, ő ugyanis gyakran követett el hasonló nyelvbotlást. Olyan példákat említhetünk, mint a The Lord is a shoving leopard ’Az Úr lökdösődő leopárd’ a The Lord is a loving shepherd ’Az Úr szerető pásztor’  vagy a You were fighting a liar in the quadrangle ’Egy hazuggal küzdöttél az udvaron’ a You were lighting a fire in the quadrangle ’Tüzet gyújtottál az udvaron’ helyett. Könnyen belátható, hogy ezek átalakíthatóak a magyar mondatokkal hasonló formájúra: It does matter whether you fight a liar or light a fire ’Nem mindegy, hogy egy hazuggal küzdesz vagy tüzet gyújtasz’. Ez a szerkezet azonban nem használatos. A magyar típushoz legközelebbi változat a következő szóvicc: The difference between a girl in a church and a girl in a bath is that the first one has a soul full of hope ’A különbség a templomban levő lány és a fürdőben levő lány közt az, hogy az előbbi lelke tele van reménnyel’. Az utóbbival kapcsolatban már a hallgatónak kell kitalálnia, hogy ...has a hole full of soap  ’tele van a luka szappannal’.

Brian P. Cleary amerikai költő, humorista írt egy verset egy fiúról, aki spoonerizmusokban beszélt: nem zuhanyzott (took a shower), hanem tornyot rázott (shook a tower). A vers így ér véget:

He once proclaimed, "Hey, belly jeans"
When he found a stash of jelly beans.
But when he says he pepped in stew
We'll tell him he should wipe his shoe

Egyszer felkiáltott: „jé, hasfarmer!”
Amikor eldugott zselés cukorkát talált.
De amikor azt mondja, hogy feldobott egy ragut,
Azt fogjuk mondani, hogy törölje le a cipőjét.

Az olvasónak magának kell megfejtenie a „rejtvényt”, és a pepped a stew ’feldob egy ragut’ szerkezetet visszaalakítania stepped a poo ’kakiba lépett’ formájúvá. F. Chase Taylor brit humorista egy rádiójátékban Stoopnagle századost alakította, aki folyamatosan spoonerizmusokban beszélt: az ő neve alatt négy gyerekkönyvet is publikált: ezek mindegyikében a spoonerizmusok jelentették a humorforrást. Az angolban használják a szerkezetet eufemizmusra is: a nucking futs szó szerint nem jelent semmit, csupán a fucking nuts ’kibaszott hülye’ torzított, kevéssé durva változata.

...és más nemzeteknél

Francia nyelvterületen a jelenség neve contrepèterie [kontröpetöri], és igen jelentős irodalmi hagyományai vannak. Mi több, a második világháború idején a londoni rádió ilyesfajta szójátékok segítségével üzent az ellenállásnak. Például a Pétain mollit trop ’Pétain túlságosan ellágyul’ hangzott a Métropolitain ’metróhálózat’, a Croix-de-Feu (szó szerint ’tűzkereszt’) nevű szervezetet pedig ellenlábasai froides queues ’hideg farkak’ névvel illették.

Ismert a játék az olaszoknál is, a legismertebb talán az il costo del pane ’a kenyér ára’ és az il posto del cane ’a kutya helye’ szembeállítása, de vannak ennél sikamlósabb példák is: nem mindegy, hogy il mazzo di carte ’a kártyapakli’ vagy il cazzo di Marte ’Mars fasza’.

A finnben sajátos szabályai vannak a sananmuunnosnak (kb. ’szómódosítás’) vagy kääntösanának (kb. ’forgatott szó’) nevezett szójátéktípusnak. Mindig a szavak első szótagjainak elejét cserélik, azaz a szó elejét az első magánhangzóig bezárólag. Ha az egyik magánhanzó rövid, a másik hosszú, akkor hosszúságot cserélnek: kolli kuumassa ’kandúr a hőségben’ – kulli koomassa ’pöcs kómában’. Ráadásul az a és az ä [e], az o és az ö, illetve az u és az y [ü] felcserélődhetnek, ha a szavak magánhangzó-harmóniája úgy kívánja: így lesz a kipeä ukkeli ’beteg öregember’ szókapcsolatból upea kikkeli ’csodálatos pöcs’. Az interneten terjedelmes gyűjteményeket találunk hasonlókból (azért érdemes megfigyelni, hogy gyakori ugyanazon elemek ismétlődése). Van, ahol terjedelmesebb szövegeket, ilyen szerkezetekből összeállított történeteket vagy étlapot is találunk. Sőt, találunk egy egész lemezt, mely csupa ilyen szójátékból álló dallal van tele: címe Lokki kivellä (’Sirály a kövön’ – kikki lovella ’csöcs a résben’).

Érdekes viszont, hogy az orosz Wikipédiának a szójátéktípussal foglalkozó oldala egyetlen orosz példát közöl, az is eléggé eltér az előző példáktól, mivel nem hangokat hanem szóösszetételi előtagokat cserél, de eleve abszurd: egy versben fordul elő a вагоноуважаемый глубокоуважатый (kb. ’vagontisztelt mélyentisztelő)’ a szintén nem túl értelmes глубокоуважаемый вагоноуважатый (kb. ’mélyen tisztelt vagontisztelő)’ helyett. Ez sem jelent azonban sokat, hiszen a jelenséget a magyar Wikipédia egyáltalán nem tárgyalja, és a hasonló témájú lapokkal a Rím szócikk Kecskerím alpontja van összekötve.

 

Köszönjük a segítséget Anne Tammnak és Johanna Laaksónak!

Kapcsolódó tartalmak:

• Pengős ruca vagy rengős puca: nyelvbotlásaink természete
• A kutya mindenit!
• Bugyin át Sáriba
• Jó vicc a szóvicc?
• Egérrel töltött rizsgombóc és könyvek gyökereknek

Hasonló tartalmak:

• Miért vicces a magyar?
• Minyonos kérdés
• ...semmi szükség sincs idegen nyelvek tanulására!
• Honnan jön a vietnami papucs?
• Honnan van a karikatúra?

Hozzászólások (5):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)