Minek a fővárosa London?
Anglia, Nagy-Britannia, Egyesült Királyság, angol, angolszász, brit, sőt Britni. Na de mikor melyik? A skót szerint az angol a brit, az Angliában letelepedő pakisztáni szerint ő brit, de nem angol, a Skóciában letelepedő pakisztáni szerint ő inkább skót, mint brit. És hova álljanak a belgák? Földrajz, történelem és nyelvi szokások együtthatását vizsgáljuk.
Olvasónk kérdezi, mi „helyesen” a neve annak az országnak, amelynek London a fővárosa. Nagy örömünkre szolgál, hogy olvasónk kellően óvatos, maga teszi hozzá: „bár ezt sosem lehet tudni mi a hibás és mi a nyelvhasználat”. Ennek ellenére úgy tartja, hogy sem az Anglia, sem a Nagy-Britannia nem helyes az ország megnevezéseként, csak az Egyesült Királyság. Nézzük!
(Forrás: Wikimedia Commons / UKPhoenix79 / GNU-FDL 1 2)
Egy kis földrajz
Anglia fővárosa London. Anglia az Európa észak-nyugati részén fekvő Nagy-Britannia nevű sziget déli háromnegyedének nagyobbik részét foglalja el (a fenti térképen piros). Ebből a területből két nagyobb félsziget nyúlik ki nyugatra, amelyek közül az északabbi nem tartozik Angliához, az Wales [velsz] (angolul [wejölz], velsziül Cymru [kömri], a térképen sárga). A sziget északi harmadán egy másik ország, Skócia terül el (kék). Ennek fővárosa Edinburgh (amit magyarosan [edimburg]-nak is szoktunk ejteni, angolul [edinböra] vagy [edinbra] a megszokott ejtése).
Aki követi a foci eb-t, vb-t, az tudja, Anglia, Skócia, Wales és Észak Írország külön indulnak ezeken a bajnokságokon. Igaz, az olimpián, mi több, az Eurovíziós Dalversenyen viszont együtt.
Mivel Anglia a legprominensebb része a hivatalosan Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült Királysága nevű államalakulatnak, ez utóbbinak is London a fővárosa. (Amikor Magyarország és Horvátország egyetlen királyságot alkott, annak Buda, később Budapest volt a fővárosa, mert Magyarország volt a hatalmasabb a két ország közül.) Ez az államalakulat négy országból áll: a már említett Angliából, Skóciából, Walesből, valamint a Nagy-Britanniától nyugatra fekvő Ír-sziget északi negyedéből, Észak Írországból (zöld). 1920 előtt egyszerűbb volt a képlet, mert az Ír-sziget egyben alkotta a negyedik országot, a fentebbi idézett hivatalos név is rövidebb volt, mert hiányzott belőle az Észak. A négy országot angolul home countries-nak, azaz kb. ’honi országok’-nak nevezik. (Számolva azzal, hogy lelkes olvasóink közül egyeseket esetleg elszomorítunk, már itt közöljük, hogy az angol home és a magyar honi között semmilyen történeti kapcsolat nincs.)
A görögök Albiónnak nevezték a szigetet, magyarul ez szinte csak a ködös Albion költői/vicces kifejezésben él. Skócia gael neve is összefügg ezzel: Alba. A középkorban latinul az Albania nevet is használták Skóciára.
Nagy-Britanniát, az Ír-szigetet és az körülöttük levő sok száz kisebb szigetet együtt Brit-szigeteknek (British Isles [britis ajölz]) nevezzük. (Azt a finomságot már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy a Mann sziget és a Csatorna-szigetek, Jersey, Guernsey és egy tucat kisebb sziget, nem részei Nagy-Britanniának, de még az Egyesült Királyságnak, és így az Európai Uniónak sem. A Csatorna-szigetek Anglia franciaországi birtokainak a maradékai.) Nagy-Britannia azonban nem azért „Nagy”, mert a Brit-szigetek legnagyobbika, és nem is azért, mert a közelmúltig a világtörténelem egyik leghatalmasabb birodalmát uralta, hanem azért, hogy megkülönböztessük Kis-Britanniától, amit a magyarban franciásan Bretagne-ként [brötȧny] ismerünk. Ennek az angol neve Brittany [britöni] vagy [britni].
(Forrás: Wikimedia Commons / Glenn Francis / GNU-FDL 1 2)
Egy kis történelem
A Nagy Alfréd király 9. sz.-i Angol-szász krónikája szerint a britonok, akik először népesítették be Britanniát, Örményországból érkeztek. Ez kb. annyira igaz, minthogy a rómaiak ősei a görögök által lerombolt Trójából menekültek volna. Tehát semennyire.
A Brit-szigeteken főként kelták (északon piktek és goidelek, délen britonok) éltek abban az időben, amikor a rómaiak meghódították a déli felét az i. sz. 1. században. A rómaiak nagyjából a skót határig jutottak el, tehát a mai Anglia és Wales tartozott a Britannia nevű tartományukhoz. Az 5. század elején nyugati germán törzsek, angolok, szászok és jütök települtek a szigetre (a mai Dánia és Északnyugat-Németország vidékéről), és a mai Anglia területéről kiszorították a britonokat, akik a róluk elnevezett szigetnek csak a nyugati végein maradtak mutatóba. A britonok egy része átköltözött Bretagne-ba – az itt élőket ma bretonnak nevezzük, a félszigetnek is új nevet adtak, persze magukról –, sőt a 6. században a mai Spanyolországban is alakult egy Britonia nevű püspökség, de ez csak a következő két évszázadot élte túl.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rubén Tarrío)
A 9. században újabb, ezúttal északi germánok, azaz vikingek jöttek Dániából és Norvégiából, de ők nem tudtak maradandó államot alkotni. A 11. században érkezett az utolsó hódító, Vilmos, Normandiából (ez a Bretagne-tól keletre fekvő következő félsziget és környéke Franciaországban). Normandiát magát is az „északi emberek”, a normannok, vagyis a vikingek települtek korábban le. Ekkor három évszázadon át erős francia hatás éri Angliát, ami később is sokáig kitart.
Walest 1282-ben igázták le az angolok, a Magyarországon Arany János által hirhedté tett Edvárd király, angol király vezetésével. Azóta mindig az angol trónörökös Wales hercege. Ugyanez az Edvárd király kezdte kóstolgatni Skóciát is (a rettenthetetlen Mel Gibson, alias William Wallace állt neki ellent), de a skót függetlenség formálisan egészen 1707-ig fennmaradt (sőt előfordulhat, hogy a közeli jövőben ismét létrejön).
Egy kis angol
Angol ember tehát elsősorban az, aki Angliában honos (bár alább ezt kicsit módosítani fogjuk: a bevándorlók nem így látják). Az angolok, a skótok, a velsziek egyaránt britek. Sokszor egy északír is britnek vallja magát, bár ő – ha otthon él – akkor földrajzi értelemben nem Nagy-Britanniában, igaz a Brit-szigetek második legnagyobbikán él. A brit (angolul British) tehát az egész államalakulat közös jelzője.
Az államalakulatukra a britek leginkább a Britain [britön] vagy a UK [jüwkej] (United Kingdom ’Egyesült Királyság’) megnevezést használják. Archaikus, illetve fellengzős még a Britannia, ahogy a Pink Floyd is gúnyoldik: Would you like to see Britannia rule again, my friend? ’szeretnéd látni Britanniát újra uralkodni, barátom?’.
A British English ’brit angol’ az angol két legismertebb változata közül a „nem amerikait”, azaz a dél-angliait jelenti, de véletlenül sem a skót, velszi vagy az ír angolt (bár az észak-angliai esetleg belefér), miközben ezeket – az ír kivételével – britek beszélik. Hogy a helyzet még összetettebb legyen, az Anglo-Saxon ’angolszász’ jelzőt egyfelől az óangol nyelvre (6–11. sz.) használjuk, de sokszor a „fehér többségű angol anyanyelvű” országok gyűjtőneve is, ezek Nagy-Britannia, USA, Írország, Kanada, Ausztrália, Új Zéland. (A jütökre meg már senki sem emlékszik…)
Felmérések szerint a honosodott bevándorlók Angliában britnek érzik magukat, nem angolnak („az angolok a fehérek”). Ezzel szemben a Skóciában és Walesben élő bevándorlók erősebben érzik magukat skótnak vagy velszinek. A bennszülött skótok és velsziek közül sokan skótnak, velszinek és britnek tartják magukat (mert pl. brit útlevelük van), de vannak olyanok is, akik szerint a britek csak az angolok. És nyelvileg, legalábbis a „brit angol” nyelvváltozat értelme szerint, ez így is van. Közben – mint láttuk – a velszieknek, de még a skótoknak is több közük van történetileg a névadó britonokhoz, mint az angoloknak. Az emberek nemzeti érzületei nem mindig felelnek meg a történelmi eseményeknek és a népnevek etimológiájának.
Egy kis magyar
Hivatalosan a Németországnak nevezett állam neve is Német Szövetségi Köztársaság, mégsem használja ezt a mindennapokban szinte senki azóta, hogy nem áll szemben az úgynevezett Demokratikussal. Olyat is ritkán hallani, hogy valaki Kínai Köztársaságnak nevezné Tajvant. Sőt a korabeli Európában legtöbben csak Ausztriá-t mondtak Osztrák-Magyar Monarchia helyett.
A magyarban, úgy ahogy az angolban is, a Britannia az ókori tartományt idézi fel vagy fellengzősen birodalmi, az Egyesült Királyság viszont, az angoltól eltérően, túl hivatalos – hogy a teljes nevét ne is említsük ismét. A rövidített EK pedig szóba se jöhet, azt az Európai Közösség foglalja. Ezért magyarul hivatalosabban Nagy-Britanniának szoktuk az országot nevezni (figyelmen kívül hagyva azt, hogy ez Észak-Írországot igazából nem tartalmazza), esetleg pars pro toto egyszerűen Angliának. (Most már tudjuk: a Nagy-Britannia is metonímia a teljes név helyett.) Az Amerika név az (Amerikai) Egyesült Államokra vonatkozik a legtöbbször, pedig az egész földrészt is így hívják. Az Egyesült Államok pedig mindig az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozik, véletlenül sem a Mexikói Egyesült Államokra. Ezen a téren precizitásnak a diplomácián kívül esetleg a földrajzi szaknyelvben lehet helye, a hétköznapi életben egészen biztosan nem.
(Forrás: Wikimedia Commons / El gobierno de México)
Egyáltalán nem csak országok nevével fordul ilyesmi elő: a Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógia Szolgálat nevű iskolát például Solymári Iskola (ez pars pro toto) vagy Hunyadi (ez egyszerű rövidítés) néven emlegeti szinte az összes érintett. A teljes nevet csak a diplomáciában – a hatóságokkal való érintkezésben – kell használni. A nyelv sikeres működéséhez hozzátartozik, tulajdonképpen elengedhetetlen az ilyen „pontatlanság”.
Lehet, h csak én nem vettem észre, de mintha kimaradt volna: Tehát Anglia (ebbe a rég meghódított Wales is beletartozott) és Skócia 1707-es uniójakor jött létre Nagy Britannia (ez eddig hivatalosan 2 ország volt, most egy lett), Nagy Britannia és Írország 1801-es uniójakor pedig a Nagy Britannia és Írország Egyesült Királyság jött létre (megint 2 országból lett egy). Az új nevek pedig azért kellettek, hogy nehogy úgy tűnjön, hogy Skóciát is és Írországot is bekebelezte Anglia (mint anno Walest), hanem egyenrangú országok egyesüléséről van szó. De mi tudjuk, h erről szó nem volt, ezért hívtuk/hívjuk ezeket továbbra is Angliának :)
@szigetva: Ez a lényeg: "legtöbbször mindenki tudja, miről van szó"
Más nem számít :-)
A cikkből nem derült ki de esetleg érdekelne, hogy egy skót vagy velszi, mennyire használja rövídítésnek a teljes ország nevére azt hogy Anglia, esetleg egy észak-írországi ember használja-e a Nagy-Britannia kifejezést ugyaúgy, mint mondjuk egy angol vagy egyéb európai, amikor az egész országról beszél?
@siposdr: A helyi, már kihalt kelta nyelven Mannin. Angolul vagy Isle of Man, vagy önmagában Mann. Gondolom az utóbbi a félreértések elkerülése végett.
Én Mann szigetének nevével általában csak Man formában találkozom. A bankjegyükön is így szerepel. Bár a Mann is előfordul néha.
@Janika: De épp arról van szó, hogy amikor 1910-ben Ausztriát emleget egy angol vagy francia szöveg, akkor az Osztrák-Magyar Monarchiára gondol sokszor. Amikor egy magyar Magyarországot mondott, akkor sokszor Horvátországot is értette alatta, pedig az egy másik ország, csak épp a királya volt azonos a magyar királlyal (meg persze az osztrák császárral). De legtöbbször mindenki tudja, miről van szó.
@odinn: bocsánat, véletlenül kerültél bele a megnevezésbe...
@odinn: Amit írtál, az politikai felosztás.
Földrajzilag viszont van a Brit szigetek (British Isles) ezen belül a két legnagyobb a Brit-sziget másnéven Nagy-Britannia (Great Britain) és az Ír sziget, másnéven Írország (Ireland).
A felosztás valóban egyértelmű, de a beszélők nem egyszerint hazsnálják a fogalmakat. Sokszor Angliát vagy Nagy-Britanniát mondanak akkor, amikor valójában az Egyesült Királyságról, mint egységes országról beszélnek.
Pl helyes-e Churchillt vagy Cameront Nagy-Britannia miniszterelnökének nevezni?
a II. világháborús történelmi cikkek szinte kizárólag Angliát emlegetnek (a németek megtámadták Angliát), esetleg Nagy-Britanniát, de Egyesült Királyságot szinte soha.
Az angol kirárlynő II. Erzsébet...
és így tovább...
vagy itt egy friss hír címe:
"Március végétől köthetnek házasságot azonos nemű párok Nagy-Britanniában"
keresztkérdés: Ezek szerint, Észak-Írországban nem? Valószínűleg ott is, csak az újságíró volt pontatlan.
Apró érdekesség, hogy Skóciának és Walesnek van saját (igaz, korlátozott jogkörökkel rendelkező) parlamentje, Angliának viszont nincs.
Én így foglalnám össze:
Brit Nemzetközösség (Commonwealth of Nations) > Egyesült Királyság (Uniten Kingdom) > Nagy-Britannia (Great Britain) > Anglia (England)
A fentiek egyre szűkebb kategóriák, ahogy haladunk balról jobbra.
Aztán pedig részletezve:
Anglia + Wales + Skócia = Nagy Britannia
Nagy Britannia + Észak-Írország = Egyesült Királyság
Egyesült Királyság + sok egyéb nemzetközösségi állam = Brit Nemzetközösség
A Brit Nemzetközösséget UK-n kívüli tagjait most nem sorolom fel, 52 országot ölel fel, de csak érdekességképp: Írországot nem. A legközismertebb tagok Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, de kevesebben tudják, hogy Dél-Afrika, India, Dominika, Jamaica, és még rengeteg ország tagja. A teljes lista olvasható itt:
hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g#A_Nemzetk.C3.B6z
A brit angol nálam csak az RP-t jelenti. Még akkor is, ha az angolok csupán 3%-a sem beszél már így. Amit El Phedro SBE (Standard British English) formában emleget, az nekem EE (Estuary English, torkolati angol), de lehetne nevezni angol angolnak vagy angliai angolnak. Persze ezen az EE-n belül megkülönböztetek tiszta EE-t és déli vonásokkal kevert EE-t, de ez utóbbit nem keresztelem át SBE-re. Ez utóbbira is az EE megnevezést tartom fent, ugyanis nem nagy a kettő között a különbség, alig pár dolgot lehetne sorolni. Az SBE-vel sem lenne bajom, jó elnevezés lenne, de sajnos nem elterjedt még a használata nemzetközileg.
Mondjuk én az RP-t sem tartom állandónak, elismerem a modernebb formáit is. Nekem az RP a fonémahasználattól és magánhangzóktól lesz RP. Persze az u-frontig (az ú-k ü-szerű jelleggel ejtése) és az /ɒ/ zártabbá válása is belefér, sőt az /eɪ/ diftongus nyíltabb, magyaros [ɛ]-vel kezdése, viszont az /eɪ/ Cockneys/EE-s á-sítása már nem. Becsatlakozhat a flap és glottal stop intenzív használata (akár intervokálisan is), opcionálisan az ary/-ary/-ory-s mellékhangsúlyok, a with /θ/-vel ejtése, esetleg legultramodernebb tendenciaként az amerikai/EE nem lépcsős hanglejtés, az l-vokalizáció és a j-eldobás stb. szintén belefér, bár ez utóbbi már sokaknál kő keményen kiverheti a főbiztosítékot. Ennek ellenére az RP jövője ez lesz. Sokan az RP-n csak a jonesi, illetve az 1947-es BBC kiejtésanyag által felölelt angol kiejtést értik, klasszikus formájában, és az újabb formáira nem tartják megengedhetőnek az RP megjelölést.
@Janika: A British Isles vs British Islands megkülönböztetést nem ismertem. Ez ilyen jogi izé, csak Mann és a Csatorna-szigetek miatt van rá szükség.
A GB vs UK szerintem abból ered, hogy az autó- (és repülő: G) jelzéseket 100 éve találták ki, a domain végződéseket meg 30. Közben változott a szóhasználat.
Köszi a cikket :-)
A rész az egész helyett sok mindent megmagyaráz, bár pontatlan nem tekinthető hibásnak.
Az írek szemszögéből tovább bonyolódik a kép, mivel a Brit-szigetek megnevezést nem tartják jónak, tehát szerintük az ír sziget nem része a Brit szigeteknek (mivel ilyen értlemben ők is britek lennének), ellenben az Ír-szigetet egyben úgy nevezik, hogy Írország.
Vagyis egyrészt van egy-egy földrajzi elnevezés a két szigetre, meg van egy másik elnevezés az országokra, és van az egész szigetcsoportra. Amik többé-kevésbé - bár nem teljesen - fedik egymást.
A következő ábrából kiderül, hogy van Britis Isles és British Islands terminológia is, természetesen más-más részekkel.
en.wikipedia.org/wiki/File:British_Isles_Euler_diagram_15.svg
Sőt sokszor ők maguk sem következetesek:
autójelzés: GB
domain végződés: UK
British English nyelv ISO kódja: en_GB
@Pesta: "abba minden jöttment beletartozik."
"A jütökre meg már senki sem emlékszik…"
Ez azért van, mert minden jüt ment.
"Az Egyesült Államok pedig mindig az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozik, véletlenül sem a Mexikói Egyesült Államokra. Ezen a téren precizitásnak a diplomácián kívül esetleg a földrajzi szaknyelvben lehet helye, a hétköznapi életben egészen biztosan nem."
Na hát én inkább ezt tartom nyelvi diszkriminációnak, mint azt, hogy az eurón nincs minden ország nyelvén feltüntetve a pénznem neve, de ez mellékes. Viszont annyiban korrigálnék, hogy a "földrajzi szaknyelv" helyett inkább "közigazgatási/politikai szaknyelv"-et írtam volna, földrajzilag ugyanis tök mindegy, hogy hívnak egy államot, a földrajzi szaknyelvben "Észak-Amerika déli része" az érintett ország területe.
Az én tapasztalatom szerint az öntudatos angol egyenesen sértőnek találja magára nézve a brit elnevezést, mivel abba minden jöttment beletartozik.