A szótár nem szexista,
a szótár nem rasszista
A Real Academia Española jövőre megjelenő új kiadású szótárában – a szexizmus elleni harc jegyében – bizonyos szavak sértő jellegű jelentésárnyalatait törlik a szótárból. A RAE szótárának 2014-es megjelenésén dolgozó munkatársak azonban fontosnak tartják hangsúlyozni a külvilág felé: szó sincs arról, hogy minden, esetleg sértő kifejezést törölnének a szótárból. A preskriptív és a deskriptív szótárszerkesztési elvek harca spanyol módra.
A Diccionario de la Real Academia Española (DRAE) első, 1780-as megjelenését követően a spanyol nyelv lexikális szempontból vitathatatlanul sokat változott: az egymást követő újabb és újabb kiadások ezeket a lexikális változásokat (is) hivatottak bemutatni. A legutóbbi, 22. és online változatban is hozzáférhető kiadását (2001) követően a szótár szerkesztői már a megjelenés évében elkezdtek dolgozni a 23. kiadás anyagán, melynek megjelenése 2014 folyamán várható. Az elmúlt évtizedben az új kiadás szerkesztőinek szeme előtt hármas cél lebegett: gazdagítani, modernizálni és koherensebbé tenni a szótárat.
A szerkesztők ígérete szerint bizonyos, limitált számú szó esetében a macsó, szexista felhangú jelentésárnyalatokat kiveszik az új szótárból – de ez távolról sem jelenti azt, hogy minden, esetleg sértő szót törölnének a szótár anyagából.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rhurtadon / GNU-FDL 1.2)
A szótár nem sértő
Dario Villanueva, a RAE titkára szerint a szótárból nem lehet eltávolítani minden olyan szót, mely esetleg sértő vagy kellemetlen lehet. „Ez a szótár végét jelentené” – nyilatkozta. Nyilatkozatából kiderül, hogy bizonyos szexista kifejezések kikerülnek a korpuszból, de nem hagyott kétséget afelől, hogy a szótár szerkesztői ugyan felülvizsgálhatnak meghatározásokat, de „az Akadémia nem talál ki sértő szavakat és nem is támogatja ezeket. Ami zajlik, az az, hogy az idő múlásával a társadalom is fejlődik, s bizonyos kifejezések érvényüket vesztik”.
A mindenkori szótár – és természetesen a spanyol nyelv – önmagában „nem vádolható azzal, hogy macsó, inkább tükörképe annak a társadalomnak, mely sokáig macsó volt” – nyilatkozta María Auxiliadora Barros, az Universidad Complutense de Madrid Bölcsészkarának oktatója. A kérdés persze úgy is feltehető: hogyan lehetséges, hogy akár még a szótár legutóbbi, 2001-es 22. kiadásában is vannak szexistának minősülő jelentésárnyalatok, melyekkel kapcsolatban a 23. kiadás szerkesztői már aggályokat támasztanak?
María Auxiliadora Barros szerint ezen szavak többsége úgy került be a szótárba, hogy azokat nagyon művelt, de lexikográfiai képzettséggel nem rendelkező emberek úgy vették listára, ahogy azokat a társadalom maga is visszatükrözte – a használat révén. Ily módon a nem kifejezetten szakszavak, köznyelvi szavak nélkülözték a tudományos alaposságot, „kulturális megfigyelésen alapultak”.
Az alábbiakban a DRAE meghatározásai mellett két, találomra kiválasztott szótárat is szemügyre veszünk. Ez utóbbiak: Dorogman György: Spanyol-magyar kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.) és Clave. Diccionario de uso del español actual. Prólogo de Gabriel García Márquez (Ediciones SM, Madrid, 2002.).
Így pl. a gozar ’élvezni’ jelentésű ige esetében annak harmadik jelentéseként a DRAE az alábbi definíciót adja: ’testileg megismerni egy nőt’. Dorogman György szótárában ez a jelentésárnyalat ’közösül, hál (nővel)’, a Clave pedig némileg semlegesebb meghatározást ad: ’Egy személy vonatkozásában: e személlyel szexuális aktust megvalósítani’. A Clave megad egy példát is, ebben azonban a mondat alanya férfi, aki a vele levő hölgy társaságát ’élvezi’. A femenino ’ua.’ alapjelentésű szó esetében a hatodik jelentésárnyalat definíciója szerint ’gyenge, erőtlen’. Sem Dorogman György szótárában, sem a Clave hasonló címszavánál nincs ilyen jellegű értelmezése a kérdéses szónak. A periquear ige egyetlen jelentése pedig: ’nővel kapcsolatban tett kijelentés: túlságosan nagy szabadságot élvez’. Ezt a szót pedig a két másik szótár fel sem tünteti.
(Forrás: Wikimedia Commons / Etérnico / CC BY-SA 3.0)
A nyilatkozatokból úgy tűnik, a szótár legújabb verzióját készítőknek szándéka tehát az előíró és a leíró jelleg közti egyensúly megőrzése mellett hangsúlyosan előnyben részesíteni a leíró jelleget. Tehát nem minden olyan jelentésárnyaltot fognak törölni a készülő szótárból, amely pejoratívnak vagy valamilyen csoport számára megbélyegzőnek hat.
Hímnem, nőnem
A tervezett 23. kiadásban olyan újítások is helyet kapnak majd, melyek bizonyos szavak hím- és nőnemű alakjainak képzésére vonatkoznak. Így a szótár korábbi változatában csak hímnemű alakban megadott alfarero ’fazekas’ az újban kap majd nőnemű alakot is: alfarera. Ugyanígy lesz az enterrador (alapjelentésében) ’sírásó’ szónak is új, nőnemű párja: enterradora. Mindkét esetben Dorogman György szótárában is csak a hímnemű alakra bukkanunk, a Clave pedig megadja a nőnemű format is, de hozzáteszi: „A RAE csak a hímnemű alakot jegyzi”. Az herrero ’kovács’ szó esetében némileg más a helyzet. A DRAE új verziójában majd szerepel a ’nőnemű kovács’: herrera is, azonban nem árt megjegyezni, hogy utóbbi szó: herrera a szótár korábbi változatában is szerepelt már, de nem ’nőnemű kovács’, hanem ’kovács felesége’ jelentéssel. Dorogman György szótárában csak az herrero alakra bukkanunk, a Clave megadja a nőnemű herrera alakot is, de nem ’kovács felesége’, hanem ’nőnemű kovács’ jelentésben. Ugyanakkor megjegyzi: „A RAE csak a hímnemű alakot jegyzi”.
(Forrás: Wikimedia Commons / Breznay)
A fenti példák mellett – ahol a hímnemű alakok -o végződése helyett a nőneműek -a végződést kapnak, az egyébként nagyon is szokásos módon: vö. alumno, -a ’diák, diáklány’ – azonban a DRAE szerkesztői jelezték azt is, hogy bizonyos, más logikával alkotott és más végződéstípusú szavak változatlanul egy alakban, külön nőnemű alak nélkül élnek majd tovább a szótár következő kiadásában is: így guardabosque (vagy guardabosques) ’erdőőr’. (A guarda ’őriz’ és a bosque(s) ’erdő(k)’ szavakból.) Ezt a szót Dorogman György szótárában hímneműként találjuk, a Clave pedig ugyanabban az alakban elfogadja hím- és nőnemű jelentésváltozatában is, azzal a megjegyzéssel természetesen, hogy „A RAE csak a hímnemű alakot jegyzi, bár jelenleg a nyelvben kétnemű”.
(Forrás: Wikimedia Commons / National Park Service)
A hasonló logikával képzett guardaespaldas ’testőr’ (guarda ’őriz’ + espaldas ’hát’) szót már a DRAE és a Clave is kétneműként tünteti fel; Dorogman György szótárában csak hímneműként szerepel. További példa ilyen képzésre: lameculos ’seggnyaló’ (lame 'nyal' + culos 'segg') – a dolog érdekessége, hogy ezt mindhárom vizsgált szótár már eleve kétneműnek tünteti fel. A submarinista ’a tenger felszíne alatt tudományos, sport- vagy katonai stb. céllal tevékenységet folytató személy’ a DRAE definíciója szerint, aki a jövendő kiadásban lehet férfi vagy nő is akár. Érdekes, hogy Dorogman György szótárában ’könnyűbúvár, sportbúvár’ jelentésben lehet hím- és nőnemű, de ’(tengeralattjárón szolgáló) tengerész’ jelentésben csak hímnemű. A Clave kétnemű szónak tekinti, függetlenül attól, hogy könnyűbúvárról vagy a tengeralattjárón szolgáló személyről van-e szó.
(Forrás: Wikimedia Commons / N00@flickr.com / CC BY 2.0)
Az -ista végű spanyol főnevek kapcsán egy érdekes problémára hívja fel a figyelmet Sara Mills Language and Sexism című könyvében, a 16. oldalon:
Az -ista képző semleges a spanyolban, azaz nem hím- vagy nőnemű (una artista: ’egy nőnemű művész’, un artista: ’egy hímnemű művész’). Így működne a dolog minden semleges végződés esetében, ám vannak jelentős kivételek; pl. un modista: ’hímnemű divattervező’ [Dorogman Györgynél: ’női szabó’] és una modista: ’nőnemű divattervező’ [Dorogman Györgynél: ’varrónő’]. Mivel a hímnemű divattervezők szerenék bebiztosítani helyzetüket azzal, hogy rájuk egy presztízsértékű kifejezéssel utalnak, elkezdték használni az un modisto kifejezést (speciálisan hímnemű végződést használva). Mindezt annak érdekében, hogy megkülönböztessék magukat a nőnemű szabóktól és varrónőktől. Paradox módon, ma már a divatiparban van néhány olyan nő, aki magára az una modisto kifejezést használja, nőnemű névelővel a főnév hímnemű alakja mellett, kifejezve azt, hogy ők a haute couture-ben dolgoznak s nem egyszerű varrónők.
Sara Mills arra következtet e kis példából, hogy ami bizonyos esetekben egy ártatlan nyelvtani végződés problémájának tűnik, valójában nem más, mint komoly hatalmi kérdés.
Érdekes, hogy a DRAE a modista első (kevéssé használt) jelentésében azt nőnemű szóként értelmezi: ’nő, akinek divatüzlete van’, második jelentésében kétnemű: ’olyan személy, aki hivatásszerűen ruhákat készít’. A DRAE szerint a modisto csak hímneműként létezik: ’olyan férfi, aki hivatásszerűen ruhákat készít’. Ha a Clave szótárában rákeresünk a modista szóra, az a modisto, ta szóhoz irányít bennünket. Ennek első definíciója nagyjából megegyezik a DRAE modista szavának második definíciójával, ahol a Clave meg is jegyzi, hogy ebben a jelentésében a DRAE kétneműként kezeli a szót: el modista, la modista. A Clave azonban – csak nőnemű szóként értelmezve a szót – megad egy második jelentést is: ’olyan nő, aki hivatásszerűen – főként női – ruhák készítésével foglalkozik’.
Nem minden szexizmus a nyelvben, ami hímnemben van – foglalhatnánk össze röviden a kérdéssel kapcsolatban María Auxiliar Barros véleményét. A nem jelölt nyelvtani nem Barros szerint a latinból származott át a spanyolra. Ha tehát valakinek spanyol nyelvterületen három fia és két lánya van (tres hijos y dos hijas), nyugodtan mondhatja, hogy öt gyermeke van, amit spanyolul minden szexizmus nélkül úgy tehet meg a legegyszerűbben, ha azt mondja: tengo 5 hijos ’5 gyermekem van’. Tökéletesen felesleges olyan mesterkélt megoldáshoz folyamodni, hogy tengo 5 hijos e hijas ’5 fiam és lányom van’ vagy tengo 5 hijos o hijas ’öt fiam vagy lányom van’.
Ezt a fajta hiperkorrekciót Barros túlzásnak érzi: „Fárasztó állandóan azt mondani: los hijos y las hijas […]”.
Vallási tolerancia a szótárban?
A fentieken túlmenően azonban a DRAE anyagának másfajta átfésülése is állandó vita témája: a vallásokkal, kultuszokkal kapcsolatos pejoratív kifejezések kérdése. Ha a DRAE online verziójában rákeresünk a jesuita kifejezésre, annak második jelentéseként a ’hipokrita, képmutató, álnok’ szerepel (akárcsak Dorogman György szótárában és a Clave értelmezésében). Mondanunk sem kell, mindhárom szótárban megtaláljuk ugyanezt a ’képmutató, álszent’ jelentésárnyalatot a fariseo ’farizeus’ esetében is.
Ami még ezen is túlmutat, az az, hogy 2012-ben a Federación de Comunidades Judías de España (Spanyolországi Zsidó Közösségek Szövetsége) arra kérte a RAE-t, hogy törölje a DRAE soron következő kiadásából a judiada szót (a judío ’zsidó’ szóból), annak sértő tartalma miatt. A DRAE online változatában első jelentésként azt olvashatjuk e szóval kapcsolatban: ’Olyan rossz cselekedet, melyet tendenciózusan a zsidók sajátjának tekintettek’. Dorogman György szótárában nem találunk ilyen kifejezést, de a Clave ilyen definíciót ad: ’Káros vagy rossz szándékú cselekedet’.
(Forrás: Wikimedia Commons / Robert Gordon / CC BY-SA 3.0)
Szinte aggódva várjuk a pillanatot, amikor a nem keresztény vallási és/vagy nem spanyol nyelvi közösségek azzal a kéréssel fordulnak majd a RAE-hoz, hogy vegye ki a szótárból az hablar en cristiano kifejezést, melynek első jelentése szerint ’értelmesen, egyszerűen, mindenki által érthető formában beszélni’, második jelentése szerint ’spanyolul beszélni’ (tkp. ’keresztényül beszélni’). Ebből a szempontból a pejoratív jelentéstartalmakat is közvetítő vandalismo vagy éppen a godo kifejezések talán azért is vannak kevésbé veszélyben, mert a vandál és gót érdekérvényesítés napjainkban – némi malíciával szólva – elhanyagolható.
Sara Mills fentebb ismertetett gondolatmenetét követve elmerenghetünk azon, hogy vajon a hasonló szavak kirostálása a szótárból lexikográfiai, nyelvészeti, kulturális vagy éppen hatalmi-politikai kérdés-e.
José Manuel Sánchez Ron, a RAE tagja szerint „egy ideje már próbálunk gátat vetni az egy hiedelemvilágra jellemző és mások ellen irányuló ilyen jellegű definícióknak, hiszen egy laikus, nyílt és eltérő vallási lehetőségekkel bíró társadalomban élünk”.
Szintén vitatott természetesen, hogy bizonyos szavak DRAE-ból való kivételével vajon a beszélők közösségének szóhasználatából is eltűnnek-e, továbbá, hogy ha valamely szavak a DRAE szerint nem léteznek, akkor azokat nem is használják-e, vagy vajon gondolni sem tud-e rájuk a társadalom.
Reméljük, a tolerancia és az egyenlőség elvének bizonyos esetekben már-már az orwelli újbeszél rémét sejtető megnyilvánulásai nem okoznak helyrehozhatatlan károkat a spanyol nyelvben, és a sértő jellegű kifejezések kirostálása mellett a fürdővízzel a RAE nem önti ki a gyereket is, és nem fosztja meg a nyelvet és a kultúrát saját fejlődésének kordokumentumaitól: a szavaktól.
Felhasznált források
La Real Academia elimina definiciones machistas. Lea cuáles
Dorogman György: Spanyol-magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
Clave. Diccionario de uso del español actual. Prólogo de Gabriel García Márquez. Ediciones SM, Madrid, 2002
Sara Mills: Language and Sexism. Cambridge University Press, Cambridge, 2008
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (19):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@El Vaquero: Teljesen így van. Azt azonban látni kell, hogy egyes szavak semmilyen nyelvben nem "semlegesek", még ha igen gyakran használják is őket ebben az értelemben. Példa: megrökönyödve tapasztaltam, hogy édesanyám 1945 tavaszán mindössze két mondatot tanult meg a felszabadítók nyelvén: az egyik a davaj volt, a másik a jobtvajumatty, bár az utóbbiról nem tudta, mit jelent, aztán megmondtam neki. :D
Ezt írja Baudouin de Courtenay (Fenyvesi István fordításában) Dal szótárának (Толковый словарь живого великорусского языка) előszavában bő száz éve:
„Egy szótár tudományos pontossága abban mutatkozik meg, hogy a lehetőségekhez mérten tükrözi az adott nép való életét és valóságos nézeteit. Ha az élet vad és komor, a gyűjtőnek vagy szerkesztőnek bele kell törődnie e szomorú ténybe, s nincs joga azt szépíteni vagy éppen elhallgatni. (…) A lexikográfus nem nyirbálhatja meg, nem herélheti ki az élő nyelvet. (…) Ha a nyelvben léteznek az »illetlen« szavak, az »utcai zsargon ocsmányságai«, a tárgyilagosság ezeknek a felvételét is előírja, bármennyire méltatlankodnak is emiatt a képmutatók, a Tartuffe-ök”.
@Nem tudtam jó nevet kitalálni:
* na, women get their draft.
Az a feminista plakát: Women work, women vote!
Viszont olyan nincs hogy "Women gets her draft"
@Sultanus Constantinus: Nem az a baj, ha valakinek ilyen gondolatai vannak. A probléma ott kezdődik, ha hangot is ad neki. Ugyanúgy, mint az előítéletességnél: nem az a baj, ha idegenkedsz a szokatlantól, hanem azzal, ha erre verbálisan ráerősítesz...
@Fejes László (nyest.hu): Értem, neked biztos nem lenne vicces egy olyan név, mint mondjuk Igazságszolgáltató Ignác, még csak el sem mosolyodnál rajta. (Vannak, akiknek az elméje nem éles, másoknak meg humorérzékük nincs...)
@Sultanus Constantinus: A névvel való viccelődés különösen éles elmére vall. Persze nem cserélgetheti mindenki úgy a nevét, mint az alsóját..
Ezen a "María Auxiliadora Barros"-on amúgy meg szétröhögtem magam, hogy ilyen nevek léteznek (Segítségnyújtó Agyag Mária).
Szánalmas.
@El Vaquero: A DRAE-t azért kritizálják a legtöbben, mert tele van olyan szavakkal, amelyeket nemhogy a beszélt, de már az írott vagy tudományos nyelvben sem használnak, és még csak "kevésbé használt"-nak sem jelöli a szótár, nemhogy "nem használt"-nak. (Ott van pl. az "hodierno", senki sem tudja, mit jelent, írásban sem használják, akkor minek bele?) Az ilyen szavak valóban feleslegesek bele.
@Fejes László (nyest.hu): akkor írjátok át a cikket, mert onnan az jön le, hogy ha egy szónak túl durva a jelentése, akkor azt a jelentését törlik a szótárból, holott a szó még mindig jelenti azt is. Márpedig egy szótárnak a szavak legvulgárisabb jelentését is le kell hoznia, egyrészt, hogy spanyolul tanuló külföldi ne használja őket félreérthetően vagy tévedésből, másrészt azért, mert a nyelvnek része. Legfeljebb megjelölik, ha egy szó nagyon erősen pejoratív vagy túl támadó jellegű, és nem ajánlják a használatát még informális, ismerősi körben sem.
Akinek meg nem tetszik, hogy egy szótár ezt a nem épp legszebb, társadalmilag megbélyegzett részét is dokumentálja egy nyelvnek, akkor ne olvassa. Olvasson helyette óvodás mesekönyveket, hátha az nem bántja a lelkivilágát. Bár mostanában gyerekmesékben is van mindenféle, szitokszó, meg a csúnya gonosz farkas miként belezi ki az áldozatát, már a mesék sem olyanok, mint rég.
Ez az egész elavultság nevetséges kifogás csak. Pl. már nem használatosak a náci korszak elnevezései, de pl. német szótárak még mindig lehozzák őket. Attól, hogy ma már a köznyelvben nem nagyon használják, attól még történelmi (és nem is annyira túlzottan szakmai) szövegekben előjöhet, a társadalmi tudatban benne vannak. Majd esetleg ki lehet venni, ha tényleg egyetlenegy ember sem használja őket, és azok a dokumentumok is megsemmisültek, amelyek használják. Akkor oké.
@Fejes László (nyest.hu): A "hivatalos" nyelvtan "género neutro"-nak nevezi, de persze minden a kategorizálástól függ. (Semlegesnemű pl. a nada 'semmi', algo 'valami', todo 'minden' is, ez pl. onnan látszik, hogy "nada nuevo" semmi új [dolog], nem pedig *nada nueva.) A melléknévnél is eléggé óvatosan fogalmaz az új nyelvtan, mert nem azt mondja, hogy a melléknevek "hímnemben egyeznek" a semlegesnemű szavakkal, hanem úgy fogalmaz, hogy "alakjában nem különbözik a hímneműtől". Annyiból ez korrekt, hogy tényleg arról van szó, hogy a latin melléknevek acc.-ában nem különbözött egymástól a hím- és a semlegesnem (nom. malus, -a, -um, acc. malum, -am, -um).
@El Vaquero: Szerintem szó sincs semmiféle cenzúrázásról. Az egész cikk lényege ez a két mondat: "az Akadémia nem talál ki sértő szavakat és nem is támogatja ezeket. Ami zajlik, az az, hogy az idő múlásával a társadalom is fejlődik, s bizonyos kifejezések érvényüket vesztik".
Az meg megint más kérdés, hogy e cikk szerzője mit gondol, és az, hogy a RAE mit valósít meg. Ha csak ennyi hibája lenne a DRAE-nek, akkor még örülhetnénk, de sokszor maguk a definíciók sem stimmelnek. Témába vág pl. a "romaní" szócikk, ami a "caló"-ra irányít át. Ez már önmagában hülyeség, mert a két terminus nem ugyanazt jelenti. A "romaní" = 'cigány nyelv', a "caló" pedig cigány szavakat használó spanyol argó.
A következetlenségekről meg nem is beszélve: az etimológia elég sok alapszónál hiányzik (pl. perro), máskor meg az is ott van, ha ismeretlen vagy bizonytalan eredetű a szó. Vagy az egyik, vagy a másik megoldást illene követni, de ez így nem jó (én ezekre tettem is nekik javaslatot).
@El Vaquero: Tkp. nem cenzúráról van szó, hanem arról, hogy kijavították a szótár eddigi tévedéseit.
@Sultanus Constantinus: Hát lehet, hogy ezt semlegesnek hívják, de ez alapjában elüt mindentől, amit általában semlegesnek szoktak nevezni. Szerintem pontosabb lenne a nemtelen, mondjuk amíg egy nyelvről van szó, addig mindegy, csak az összehasonlítás miatt.