Autisták, francóisták és hackerek
Manapság nem egyszerű a szótárírók élete Spanyolországban. Miközben szótárukban igyekeznek a nyelvet annak aktuális állapotában a lehető legalaposabb módon feltüntetni, újabb és újabb társadalmi csoportok részéről éri őket támadás a szótárban foglalt definíciók miatt. Felelős-e a Real Academia Española azért, mert szótárában összegyűjti a társadalmi használatban létező kifejezéseket és jelentéseket?
Azt már korábbi cikkeinkben is láthattuk, hogy a Real Academia Española (RAE; Spanyol Királyi Akadémia) szótárának – akkor még csak előkészületben levő – 23. kiadása már korábban is komoly vitákat váltott ki különböző társadalmi csoportokban. A valenciai, a gallego és zsidó közösség is kérte a RAE-t, hogy bizonyos szócikkeket vizsgáljon felül. Arról is olvashattunk, hogy az akkor még megjelenés előtt álló (azóta 2014 októberében meg is jelent) szótár 23. kiadásának bizonyos szótári adatai ellen a spanyolországi cigányság képviselői is felemelték szavukat; sőt tüntetésre is sor került a RAE madridi épülete előtt. Az alábbiakban a szótár megjelenését követő újabb kritikákat vesszük szemügyre.
(Forrás: Wikimedia Commons / Robert Gordon / CC BY-SA 3.0)
Valenciaiak és gallegók
Annak ellenére, hogy a Valenciai Közösség politikai vezetése az autonóm közösség statúmának hatodik cikkelyébe foglalva ki is mondta, hogy a „Valenciai Közösség saját nyelve a valenciai”, az Academia Valenciana de la Lengua (AVL; Valenciai Nyelvi Akadémia) és ugyanígy a RAE a valenciait nem önálló nyelvnek, hanem a katalán egy változatának, dialektusának tekinti. A nyelvészeti szempontból igen jól képzett valenciai politikai vezetés már korábban megkérdőjelezte az AVL kompetenciáját azzal kapcsolatban, hogy az képes lenne definiálni a valenciait, mindez azonban nem befolyásolta a RAE-t abban, hogy legfrissebb kiadású szótárában a valenciait a katalán változataként definiálja, nem pedig önálló nyelvként.
A gallego közösség is tiltakozását fejezte ki korábban a gallego szó néhány jelentésárnyalata miatt. Ennek hatására azonban kikerült a szótár legújabb kiadásából a szó Costa Ricában használatos jelentése (’buta’), illetve a Salvadorban használatos jelentése (’dadogós’). Változott a gallego nyelv definíciója is. Míg korábban a szótár „a gallegók nyelveként” definiálta, az új kiadás azt írja róla: „a gallegoportuguésből származó neolatin nyelv, melyet Galiciában beszélnek”.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A különböző etnikai közösségek mellett más társadalmi csoportok is felemelték szavukat a RAE új szótárának definíciói ellen.
Autisták, francóisták, hackerek
Miközben a RAE azzal érvel, hogy a társadalomban létező lexikális jelentések összegyűjtése és publikálása nem a szótárszerkesztők értékítéletét tükrözi, hanem a valóságot, számos társadalmi csoport nem a valóságot, hanem a RAE-t támadja. Egy, az autistákat képviselő szervezet már évek óta kéri a RAE-t, hogy módosítsa az autista ’ua.’ és autismo ’autizmus’ szavak definíciójának pejoratív meghatározásait. Az új szótárban az autista egyik meghatározásaként pl. ez szerepel: „aki autizmusban szenved”. A tiltakozó szervezet véleménye szerint e meghatározás azt az érzést keltheti, mintha az autizmus valami baj vagy betegség lenne. Az autista szó egy másik jelentése is kiváltotta a fent említett szervezet ellenszenvét: „A saját világában bezártan élő személy, aki tudatosan eltávolodik a valóságtól”.
Az 1936-1939-es spanyol polgárháborútól a Caudillo 1975-ös haláláig terjedő időszakot szokás a spanyol történelemben a franquismo ’francóizmus’ szóval jelölni. A fogalom korábbi definíciója ellen már felszólaltak a francóizmus áldozatainak emlékét ápoló szervezetek, így a mostani szótárban – bár a RAE tagadja a nyomásgyakorlás tényét – a korábbi „totalitárius irányultságú társadalmi és politikai mozgalom” definíciót a mostani szótárban átírták „totalitárius jellegű diktatúra” definícióra. Hogy majd ehhez mit szólnak a francóista utódpártok, megint más kérdés.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Végül a hackerek sem állhatták meg, hogy fel ne szólaljanak a RAE őket érintő értelmezése miatt. Az új szótár ugyanis ezt írja a hacker szóval kapcsolatban: „informatikai kalóz”. A hackerek közössége azonban úgy ítéli, hogy ez a szó degradálása, kriminalizálása: ehhez képest a hackerek tevékenysége jóval sokszínűbb.
A RAE álláspontja azonban továbbra is az, hogy a szótár alkotói csupán a társadalmi szóhasználatot kívánják megmutatni kötetükben: ahhoz, hogy más jelentéseket adhassanak egyes szavaknak és kifejezéseknek, először az szükséges, hogy maga a társadalmi közfelfogás változzon.
Felhasznált források
La Generalitat carga contra la RAE por definir el valenciano como variedad del catalán
Los gitanos, los hackers, los autistas, los judíos: algunos colectivos se cabrean con la RAE
„El idioma valenciano es la lengua propia de la Comunitat Valenciana”
EL CJC concluye que la AVL no tiene competencias para definir el valenciano
@Szalakóta: Szerintem a "szenved" ige nem feltétlenül jelenti azt, hogy az az alanyra nézve rossz vagy negatív. Ha én valaminek szenvedő alanya vagyok, az csak annyit mond, hogy nem tehetek róla vagy nem tudom befolyásolni.
"Egyébként a készítő minősítheti is a jelentéseket, hogy tudományos, köznyelvi, nyelvjárási, bizalmas használatú, trágár vagy sértő."
Ugyanezt írtam le az előző hozzászólásomban.
Ami az autistákat illeti: ha tényleg nem szenvednek miatta, akkor egy másik megfogalmazást kell keresni. Az autizmus állapotában levő személy.
A nyelvhasználatba csak úgy, azzal lehet beleszólni, ahogy használjuk a nyelvet, esetleg tiltakozhatunk általunk oda nem illőnek ítélt jelentések ellen, de a hátunk mögött úgyis fogják ezeket használni. Egyébként a készítő minősítheti is a jelentéseket, hogy tudományos, köznyelvi, nyelvjárási, bizalmas használatú, trágár vagy sértő.
@Sigmoid: Nem az a kérdés, hogy ki mit szólna. Hanem az, hogy a nyelvhasználók milyen jelentésekben használják a szót. Márpedig ha pl. a "nyelvész" szónak van olyan hétköznapi jelentése, hogy 'nyelvművelő', márpedig VAN, akkor teljesen jogosan szerepelne a szótárban. A szótárszerkesztést is tudományos kutatómunka előzi meg, és a tudománynak nincs abba beleszólása, hogy kinek mi tetszik és mi nem. Arról se feledkezzünk meg, hogy egy értelmező szótárban vannak különböző jelzések is a definíciók mellett, hogy melyik jelentést milyen környezetben, regiszterben használják, és a tájékozott olvasó ebből le tudja vonni a következtetést, hogy pl.a "coloq." jelzésű jelentést nem a tudományos életben vagy a doktori disszertációkban fogják használni.
A magyar helyzettel párhuzamot vonni egyébként sem túl szerencsés, mivel nálunk 30-40 évente frissítenek egy szótárat, a RAE meg ezt ~10 évente teszi, tehát akkor most melyik a jobb? Ha van egy elavult szótár, ami ma már senkit sem zavar, mert gyakorlatilag használhatatlan, vagy ha azt rendszeresen módosítják a valós nyelvhasználatnak megfelelően, ami nyilván vitákat fog generálni (ami természetes)?
...székely (fn.) 1. Magyar ajkú román
(Ezennel elnézést kérek minden székelytől.)
Hát ja. A valóság. Csak épp mit szólna Krisztián, ha a magyar értelmező kéziszótárban szerepelnének az alábbi szócikkek:
cigánykodik (i.) 1. Tisztességtelenül jár el, mást becsap, megkárosít.
2. Civilizálatlanul és zavaróan viselkedik, tombol.
nyelvész (fn.) 1. Nyelvművelő
2. A kormányzat nyelvstratégiájával foglalkozó szakember
depresszió (fn.) 1. Búskomorsággal járó pszichiátriai betegség.
2. Tinédzserkori világfájdalom
Úgy látom, muszáj lesz beruháznom a 23. kiadásra (meg akartam várni, míg online elérhetővé teszi a RAE, de úgy tűnik, erre még várhatok), mindenesetre:
"Az új szótár ugyanis ezt írja a hacker szóval kapcsolatban: „informatikai kalóz”. A hackerek közössége azonban úgy ítéli, hogy ez a szó degradálása, kriminalizálása: ehhez képest a hackerek tevékenysége jóval sokszínűbb."
Ebben az esetben -- amennyiben csak ez az egy jelentése szerepel a szótárban -- egyetértek a hackerekkel is, ugyanis ez a szó eredetileg informatikai zsenit jelentett, csak mint számos más szakterületen, előbb-utóbb itt is bűnözésre kezdték el használni a tudást, így alakult ki a negatív jelentése.
"A RAE álláspontja azonban továbbra is az, hogy a szótár alkotói csupán a társadalmi szóhasználatot kívánják megmutatni kötetükben: ahhoz, hogy más jelentéseket adhassanak egyes szavaknak és kifejezéseknek, először az szükséges, hogy maga a társadalmi közfelfogás változzon."
Ebben továbbra is egyetértek. A valenciai ügyéből kiindulva képzeljünk el egy párhuzamot: ha mondjuk a palócok egy csoportja azt követelné az MTA-tól, hogy a "palóc" szó definícióját változtassák meg, mert az nem egy magyar nyelvjárás, hanem egy nyelv, akkor megváltoztatnák? Utána pedig jönnének ugyanezzel a dunántúliak, a szegediek stb. stb. Ha egy tudományos intézmény bedőlne az ilyen -- politikai érdekektől motivált -- hülyeségeknek, akkor kiderülne, hogy Magyarországon senki sem beszél magyarul, hanem a budapesti, szögedi, palóc, dunántúli stb. stb. nyelveket beszélik. Sőt! A magyar nem is finnugor nyelv, hanem török!