Szótárbotrány Spanyolországban
Elsőre talán hihetetlennek tűnik, ha arról olvasunk, hogy van olyan ország a földön, ahol egy egyszerű szótár és az abban foglalt tartalom miatt tüntetésre kerül sor. Spanyolország azonban az a hely, ahol ez valósággá vált. A Real Academia Española legújabb szótára a spanyolországi cigányság haragját vívta ki.
Nemrég mintegy húszan tüntettek a Real Academia Española (RAE) madridi épülete előtt: azt követelték, hogy legújabb kiadású értelmező szótárából a RAE töröljön egy bizonyos, a tüntetők véleménye szerint a cigányságra nézve sértő jelentést.
Korábban is olvashattunk már arról, hogy a Real Academia Española szótárának (DRAE) 2014-ben megjelenő, 23. kiadása több aggályt is felvet. Októberi megjelenését követően pedig a szótár és szerkesztői – akaratlanul is – újabb frontot nyitottak: a spanyolországi cigányság képviselői azonnal megtámadták a szótár legfrissebb kiadását.
A jelen helyzet persze nem minden előzmény nélkül való. 2012-ben az Unión Romaní (’Roma Unió’) nevű szervezet már kérte a Real Academia Españolát (RAE), hogy az akkor még készülőben levő szótárának 23. kiadásában vizsgálja felül a gitano ’cigány’ szó szótárban foglalt és foglalandó jelentésárnyalatait. Miután a szótár 23. kiadása 2014 októberében megjelent, az Unión Romaní képviselői ugyancsak csalódottan vették azt kézbe...
Cigány = csaló? Csaló = cigány?
A probléma nem a gitano ’cigány’ szó alapjelentésével, hanem a 2014-es kiadású szótárban szereplő negyedik jelentésével van. Ez ugyanis úgy szól: „[Olyan személy], aki csal vagy csalás révén ténykedik”. Spanyolországi cigány szervezetek szerint a szó ilyen – általuk elavultnak minősített – jelentésárnyalatának szerepeltetése a szótár 2014-es kiadásában csupán olyan előítéleteket és sztereotípiákat erősít, melyek már (amúgy is) léteznek a cigánysággal kapcsolatban.
Érdemes itt elgondolkozni azon, vajon a szótári adat törlése önmagában megszüntetné-e a cigánysággal kapcsolatos előítéleteket, illetve a gitano szó negyedik jelentésében csak és kizárólag a cigányság ellen irányuló előítéleteket fogalmaz-e meg. Esetleg etnikai hátterét elveszteve alkalmazható-e bárkire (cigányra és nem cigányra), aki „csal vagy csalás révén tevékenykedik”? Vajon a szótár és az általa rögzített tartalom ellen kell-e küzdeni, vagy az előítéletek ellen?
A RAE 2014-es kiadású szótárában szereplő gitano szó negyedik jelentése történetesen nem éppen kedvező, ám a szó harmadik jelentése egészen más értelmű: „olyan személy, akinek megvan a bája és tehetsége, hogy mások jóindulatát elnyerje. Inkább dícsérő jelleggel használatos, különösképp nőkre vonatkoztatva”. Arról nem szólnak a híradások, hogy a gitano szó ezen jelentése ellen bárki is felemelte volna a szavát.
Önmagában egy szótári adat törlése vajon eredményezi-e, eredményezheti-e, hogy a társadalmi nyelvhasználatból is kikopjon az adott jelentés? A kérdést vizsgálva felrémlik előttünk az orwelli újbeszél problémája: ha valamit nem lehet kimondani, nem szerepel a szótárban, arra vajon gondolni is lehetetlen?
A RAE, mely ugyan megígérte a szótár felülvizsgálatát, egyértelműen elköteleződik amellett, hogy a szótári adatok nem a szerkesztőbizottság önkényes véleményét, hanem a hétköznapi nyelvhasználatot tükrözik. A RAE és a szótár szerkesztői így egyértelműen arra az álláspontra helyezkednek, hogy a szótár a valóság tükreként, leíró jelleggel készül(t): az utca hangja győzött a politikai korrektséggel szemben.
Légy cigánnyá és végy részt!
Kevéssé valószínű, hogy egy értelmező szótár az a fajta olvasmány lenne, amelyet a társadalom legszélesebb köreiben olvasnak napi szinten ronggyá. Ily módon az is nehezen hihető, hogy egy ilyen, mégoly jól megszerkesztett mű képes lenne a széles tömegek tudatának, sztereotípiáinak és előítéleteinek módosítására.
(Forrás: laesenciadelvino.com)
A pejoratív jelentésnek a szótárból való kiírtása önmagában nem látszik garantálni a cigánysággal szembeni előítéletek megszűnését. Úgy tűnik, erre a következtetésre jutott a Federación Autonómica de Asociaciones Gitanas (Cigány Szervezetek Autonóm Szövetsége, FADA) nevű valenciai szervezet is, mely a Valenciai Közösség kormányának támogatásával indította útjára Gitanízate y participa ’Légy cigánnyá és végy részt’ elnevezésű programját. Ennek célja a ma Spanyolországban élő mintegy egymillió cigány társadalmi integrálása, a xenofóbia, a rasszizmus és a cigányellenesség elleni küzdelem, a cigányság problémáinak társadalmi szintű tudatosítása.
A negatív sztereotípiák társadalmi szintű megváltozásának szándéka vélhetőleg hasznosabb a cigányság számára is, mint a szótári adatok törlése. A negatív sztereotípiák eltűnése pedig idővel oda vezethet, hogy a használatból is kikopik a gitano szó negyedik jelentésárnyalata. Ez pedig idővel azt is eredményezheti, hogy a RAE egyszer a jövőben olyan szótárral áll elő, melyben – tükrözve a hétköznapi nyelvhasználatot – már nem szerepel a most kifogásolt jelentés.
Felhasznált források
Gitanos contra la RAE por llamarles „estafadores”
Los gitanos, contra la RAE por llamarles „estafadores” en su diccionario
Gitano: „Que estafa u obra con engaño”, nueva acepción en el diccionario de la RAE
Campaña contra el racismo: ’Gitanízate y participa’
lcsaszar: Nálunk nem pontosan ebben az értelemben használták a cigánykodik igét. Nálunk (azaz a családomban) a cigánykodik azt jelentette, hogy "megtévesztési céllal dicsér, hízeleg".
- Hogy a leendő szótárunkban jó szavak is legyenek:
a kurva: kur-ba, teremtett-hetett;
a basz: ba-as, óhaján-tehetett;
a boszorkány: bu-shu-uhr-ka-an-ny,
felsőséges-rossz-nőn-mondott-égin-levő
- legalábbis régebben !
@lcsaszar: EGY SZÓTÁRBAN minden közismert szónak helye van és a hülyéskedésnek nincs helye. A kurvának is, mert az a kör - görbe leszármazottja, a basz -nak is, mert az meg a LETAPOS értelmet hordozza több nyelvben, és akkor mi lenne a BOSZ-ork-ánnyal? De nemcsak ezért! Azért, mert ha kiirtanának egy szót, akkor az adott nyelv nyelvtörténetét HAMISÍTANÁK meg a kényeskedők.
Azt a kritériumot azonban, hogy egy MODERN szótár nem kell, hogy teljesen letűnt / végleg eltűnt szavakat is befogadjon - tudomásul veszem. Csakhogy ezek nem letűnt szavak.
... kiírtása ...: ah, bravo, Figaro, bravo, bravissimo!
A magyarban is van kb. olyan pejoratív jelentése a "cigánykodik" szónak, hogy megmásítja a szavát/ígéretét. Azt nem tudom, benne van-e az értelmező szótárban, de a köznyelvben használatos.
@Untermensch4: A 'reális, valós(ágos)' is "real", de ez csak véletlen egybeesés egy hangváltozás miatt, az eredetük eltérő: a 'királyi' real a lat. regale(m) folytatója (> *[rejal] > real]), a 'valós' real pedig a reale(m)-é.
(A latin -g- a spanyolban [e], [i] környezetében [j] lett, ami később vagy eltűnt vagy megmaradt, pl. rege(m) / reges > rey / reyes 'király(ok)'; gypsu(m) > yeso; germanu(m) > *[jermano] > hermano [er-] -- itt a hangsúlytalan első szótag miatt tűnt el, mivel a [je] hangsor alapesetben csak hangsúlyos szótagban fordul elő.)
@Sultanus Constantinus: "a Real az 'Királyi' és nem 'Reál'" :) ezt pont benéztem de nagyon
"A RAE, [...] egyértelműen elköteleződik amellett, hogy a szótári adatok nem a szerkesztőbizottság önkényes véleményét, hanem a hétköznapi nyelvhasználatot tükrözik."
Ebben az egy mondatban van a lényeg. Ahogy a leíró nyelvészet, a szótár is csak leírja a legelterjedtebb beszélt nyelvi jelentéseket. Hiába nem tetszik bizonyos embercsoportoknak, attól még van a szónak ilyen jelentése. (Ez pont olyan, mint a nyelvészek által sokat támadott nyelvművelés: attól még, mert sokan kifogásolják azt, hogy "nem-e", "deviszont" stb., még léteznek.)
Viszont egy kis kötözködés:
1. Ha már egyszer szerepel a "Real Academia Española (RAE)" az első bekezdésben, nem kell ugyanezt még kétszer kiírni ugyanott, a továbbiakban elég lenne csak rövidítve.
2. Szintén ennek az első előfordulásánál én azért odaírtam volna magyarul is a nevét a zárójelbe a rövidítés elé, valahogy így: "(Spanyol Királyi Akadémia, RAE)". (Spanyolul nem tudnak túl sokan, így nem biztos, hogy mindenkinek leesik, hogy a Real az 'Királyi' és nem 'Reál'.)