0:05
Főoldal | Rénhírek

Hogy te milyen gallego vagy...?!

Mariano Rajoy, a jelenlegi spanyol miniszterelnök a galíciai Santiago de Compostelában született 1955-ben; politikai pályafutása 1981 és 1991 közt szintén szűkebb hazájában, Galíciában veszi kezdetét – úgy tűnik, nyugodtan elmondhatjuk róla, hogy gallego politikus. Vagy mégsem?

Horváth Krisztián | 2013. október 2.

Real Academia Galega szeptember 30-án ünnepelte fennállásának 107. évfordulóját. A gallego (galego) nyelv ápolására és védelmére létrehozott intézmény székhelye jelenleg La Coruña (galego nyelven A Coruña). Az akkori, 1906-os alapításakor fennálló hazai politikai helyzet miatt megalapítására azonban eredetileg a kubai Havannában került sor. „Gallego” – fogalmazott lakonikusan még 2010-ben Rosa Díez, a baszkföldi bázissal rendelkező Unión Progreso y Democracia (UdyP) nevű, 2007-ben alapított párt társalapítója és szóvivője, amikor véleményéről kérdezték Mariano Rajoy személyét illetően. Négy hónappal azelőtt Rosa Díez hasonló megállapítást tett a galíciai Xunta (az ottani kormány) vezetőjének, Alberto Núñez Feijóo személyét illetően is – ami annak tudatában, hogy Feijóo is a galíciai Ourensében született, galíciai politikus, önmagában még nem ad elég okot a gyanakvásra. Mi tehát a baj azzal, ha egy baszkföldi, spanyolországi és európai politikus (mint amilyen Rosa Díez is) galíciai származású kollégáira azt mondja: „gallego”?

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök – galíciai származású
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök – galíciai származású
(Forrás: Wikimedia Commons / Pool Moncloa)

Gyanakodni akkor kezdhetünk, amikor megtudjuk azt is, hogy Rosa Díez szintén „gallegó”-nak aposztrofálta a korábbi spanyol miniszterelnököt, José Luis Rodriguez Zapaterót, aki azonban nem Galíciában született, hanem Valladolidban, Kasztília gyermekeként. Gyanúnk különösen megerősödhet, amikor Rosa Díez – Zapatero kapcsán – egész pontosan azt mondja: „gallego, a szó legpejoratívabb értelmében”.

Alberto Núñez Feijóo, a galíciai Xunta elnöke – ő is gallego
Alberto Núñez Feijóo, a galíciai Xunta elnöke – ő is gallego
(Forrás: Wikimedia Comnmons / Adrián Estévez / GNU-FDL 1.2)

Milyen pejoratív konnotációt hordoz magában a gallego szó? Mi lehet ebben az ártatlannak tűnő nemzetiségnévben olyan sértő, ami azonnal kiváltotta a galiciai politikai pártok egyhangú felháborodását, úgy, hogy azok uniszónóban követelték Rosa Díeztől, hogy kérjen bocsánatot a gallego néptől?

Zapatero korábbi miniszterelnök, aki kifejezetten nem galíciai, de Rosa Díez mégis gallegónak aposztrofálta
Zapatero korábbi miniszterelnök, aki kifejezetten nem galíciai, de Rosa Díez mégis gallegónak aposztrofálta
(Forrás: Wikimedia Commons / La Moncloa.es)

A gallego név megint szép lesz

Ha a keresőbe beütjük a chistes gallegos (’gallego viccek’) kifejezést, nem kevés találatra lelünk; még videotalálatok is akadnak. Ezek a viccek, melyek talán leginkább a hazai rendőr- és szőke nős viccekre emlékeztetnek, elénk rajzolják az e viccekben megrajzolt viccbeli gallego prototípusát: kicsit együgyű, kicsit butácska. A gallego e viccek alapján tehát a butaság, az együgyűség szinonimája is egyben. A világhírű argentin képregényrajzoló, Quino (Joaquín Salvador Lavado) szintén világhírű Mafalda-figurájának egyik – s talán a legbutább – barátja pontosan a gallego származású Manolito.

A politikus kollégáit „legallegózó”, baszkföldi születésű Rosa Díez
A politikus kollégáit „legallegózó”, baszkföldi születésű Rosa Díez
(Forrás: Wikimedia Commons / D.L.L. / GNU-FDL 1.2)

Rosa Díez kijelentése kapcsán üssük hát fel a Real Academia Española (RAE) legutóbbi, 2001-ben szerkesztett szótárának online változatát, s keressük meg a gallego kifejezést. Itt láthatjuk, hogy a szó első három jelentése többé-kevésbé ugyanarra utal, ám a negyedik már igen érdekes: Argentínában, Kolumbiában és Uruguayban a gallego kifejezést használják bárkire, aki Spanyolországban született vagy spanyol felmenőkkel rendelkezik. Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy az elszigetelt és igazából soha nem gazdag Galíciából rengetegen vándoroltak ki az Újvilágba – hogy mást ne említsünk, Fidel Castro szülei szintén.

Fidel Castro – ő is gallego szülők gyermeke
Fidel Castro – ő is gallego szülők gyermeke
(Forrás: Wikimedia Commons / Antonio Milena - ABr / CC BY 3.0)

A szó ötödik jelentése a szótár szerint Costa Ricában használatos: ’buta, együgyű, oktondi’; a hatodik jelentésében pedig El Salvadort jelöli meg a szótár, ahol ’dadogós’ jelentésben használják. A 7. jelentés szerint a gallego ’a gallegók nyelve’. A 8–11. jelentésekkel itt most nem foglalkozunk.

Mi szerepel szótárban?
Mi szerepel szótárban?
(Forrás: Wikimedia Commons / regueifeiro / CC BY 2.0)

2014 októberére várható a Real Academia új, papíralapú (és javított) szótárának megjelenése, amiből már az interneten láthatunk példákat. A gallego szócikkben ebben az új, javított online változatban az első négy jelentés ugyanaz, a Costa Ricára jellemző ötödik (és sértő) jelentés azonban hiányzik a javított változatból. Az ezt követő szócikkek (eltérő számozással) megegyeznek a korábbi változattal, noha a RAE ígérete szerint a salvadori ’dadogós’ jelentést a jövőre megjelenő nyomtatott verzióból már mellőzni fogják.

Nyelvpolitika gallego módra

A Real Academia Galega elnöke, Xesús Alonso Montero szerint azonban a szótárszerkesztők feladata a valóság megmutatása. Ha pedig a – bár erősen limitált – használat a spanyol nyelvterület egyes részein a gallego kifejezéshez a ’buta’ vagy a ’dadogós’ jelentést társítja, azt a szótárban fel kell tüntetni, ahogy azt is, hogy csak limitált használatról van szó.

Ami viszont a nyelvész számára sokkal érthetetlenebb, az a RAE 2001-es gallego szócikkének 7., a tervezett és javított új kiadásnak a 6. jelentése: ’a gallegók nyelve’.

A gallego nyelvterület
A gallego nyelvterület
(Forrás: Wikimedia Commons / Susana Freixeiro)

Xesús Alonso Montero ennek kapcsán azt nem érti, hogy a RAE szótára miért használ két teljesen eltérő definíciót a katalán és a gallego nyelv kapcsán. Míg a katalán a RAE szerint „Katalóniában és az egykori Aragón Királyság más területein beszélt neolatin nyelv”, a gallego hivatalos definíciója – ahogy láttuk – kevésbé kifinomult a megfogalmazás. Remélhetőleg a 2014-es új, nyomtatott szótárban már valami olyasmit olvashatunk majd, hogy „Galíciában és az azzal szomszédos területeken is beszélt neolatin nyelv”.

Források

Clamor contra Rosa Díez por utilizar «gallego» para descalificar a Zapatero

Gallegos: ni tontos ni tartamudos

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (15):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. október 4. 21:12
15 Sultanus Constantinus

@GBR: Itt egy példa a beszélt gallegóra (a bácsi az érdekes):

www.youtube.com/watch?v=p1d6bxLMdkA

6 éve 2013. október 4. 20:31
14 El Vaquero

A Mehikói helyett írom, hogy ha már híres spanyol gallegókról van szó, akkor Lucía Pérezt is meg lehetett volna említeni. Neki elvileg nem csak az szépükükdédnagyapjának a térdizülete volt gallegó 2000 évvel ezelőtt, meg nem csak a helységnévtáblán látott gallego feliratot, hanem rendesen beszéli is.

@Fejes László (nyest.hu): nem értek egyet. A szabvány felnémetet nem csak a tévében beszélik, hanem elég sokan a valóságban is, és akik el is térnek tőle, sokszor ők sem olyan nagy mértékben. Abban viszont egyetértek, hogy a jelenleg dokumentált, klasszikus irodalmi felnémet kissé már átalakult, új szavak, kifejezések, új kiejtési minták jelentek meg (ezt még nem követte a dokumentálás), de nem olyan mértékben, hogy teljesen felülírják a régit. Úgy, ahogy az angol RP-t is beszélték és beszélik élő, húsvér emberek, és az is modernizálódott az időt folyamán. Sőt, felnémet vagy ahhoz közeli beszélő százalékos arányában több van a német anyanyelvűek között (főleg, mert pl. iskolákban, oktatási intézményekben rászorítják a kölköt a felnémetre), mint az angolok között RP beszélő.

A finnhez, csehez nem értek, de gyanítom, hogy ott sem csak műnyelvet beszélnek a tévés bemondók, ahogy nálunk, magyaroknál sem.

6 éve 2013. október 4. 19:07
13 Sultanus Constantinus

@GBR: Vagy a temperamentumos, spanyolos beszédmodortól. A portugálok sokkal lassabban, megfontoltabban, kimérten beszélnek, a hangsúlyos magánhangzót eléggé megnyújtják, a spanyolok nem.

@Fejes László (nyest.hu): Igen, ezt el is tudom képzelni.

6 éve 2013. október 3. 10:09
12 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: „Amit galiciai nyelvnek hívunk, az csak a tv-ben és a rádióban létezik.” Ez lényegében igaz a finnre, a németre vagy bizonyos fenntartásokkal akár a csehre is. Megkockáztatom, hogy akár az olaszra is.

6 éve 2013. október 2. 21:32
11 GBR

@Sultanus Constantinus: igen, ez igaz. En is inkabb csak a mediabol ismerem a gallegot, az meg ahogy irtad is, egy mesterseges valtozata, a beszelok vagy spanyol anyanyelvuek mar, vagy ketnyelvuek ugyan, da azert a spanyol kiejtes hatasa nem elhanyagolhato naluk. Nehany felvetelt hallottam csak idos, falusi anyanyelvi beszelotol, rajuk tenyleg jellemzo volt amit irtal (az o-val, a-val, stb kapcsolatban). De azert meg az is inkabb spanyolos hangzasunaktunt minthogy portugalosnak. Mitol lehet, talan az orrhangu maganhangzok hianyatol?

6 éve 2013. október 2. 21:04
10 Sultanus Constantinus

@GBR: Igazából ezt sem lehet így kijelenteni, mert ha hallasz egy tősgyökeres falusi gallego beszélőt, akinek valóban az anyanyelve, az már hangzásában is inkább a portugálra hasonlít, mint a spanyolra (pl. záródik a szó végi /o/, gyengül a hangsúlytalan /a/ stb.).

6 éve 2013. október 2. 20:56
9 maxval

Kubában meg kinézet alapján megy ez. Minden magas, sovány, fehér férfit gallegónak neveznek.

6 éve 2013. október 2. 20:09
8 GBR

@Sultanus Constantinus: Igen, nyilvan politikai okokbol hivtak regebben spanyol nyelvjarasnak, szerencsere ma mar nem nagyon, mert ha nyelvjaras, akkor nyilvan portugal nyelvjaras. Szinte egy az egyben portugal, az viszont igaz, hogy hangkeszlete szinte teljesen megegyezik a spanyoleval, szinte egyaltalan nem emlekeztet a portugalera. Ez egyebkent a blogod idevago cikkeben levo hangmintaban is kitunoen megfigyelheto.

6 éve 2013. október 2. 19:59
7 Sultanus Constantinus

Latin-Amerikában minden spanyolt "gallego"-nak hívnak, aki valamilyen "érthetetlen nyelvjárásban" beszél, így pl. a katalánokat és az andalúzokat is.

A gallego nyelv pedig csak egy kreálmány, ha Galicia nem Spanyolországhoz tartozna, semmi sem indokolná, hogy eltérő nyelvnek tekintsék a portugáltól. Mint egységes nyelv, nem létezik, nem is létezett soha, az anyanyelvi beszélők szinte kivétel nélkül falusi származásúak és gyakorlatilag a spanyollal valamilyen mértékben kevert portugál nyelvjárásokat beszélnek. Amit galiciai nyelvnek hívunk, az csak a tv-ben és a rádióban létezik. A portugálok nem is tekintik külön nyelvnek.

6 éve 2013. október 2. 19:33
6 GBR

@pirospont: igen, de szerintem inkabb az ir-viccekre emlekeztet, mert a tirpakozok tobbsege nem is tudja mit jelent a tirpak valojaban, igy ok mar csak ebben a kontextusban talalkoztak vele. Spanyorszagban viszont nyilvan mindenki ismeri a szo eredeti jelenteset.

6 éve 2013. október 2. 18:54
5 pirospont

Ez a gallego-zás engem a tirpákozásra emlékeztet. Gondolom minden nyelvben találunk hasonlót, ha keressük.

6 éve 2013. október 2. 14:59
4 Fejes László (nyest.hu)

@odinn: Ja, hát kérlek, ezt nem eldönteni kell, hanem meg kell kérdezni, hogy miként vélekednek erről a gal(l)ego beszélők, és azt kell tiszteletben tartani. Mint az egyéb hasonló esetekben tesszük.

A jelenlegi megfogalmazás elsősorban a katalán meghatározásával összevetve nem korrekt...

6 éve 2013. október 2. 14:44
3 odinn

@Fejes László (nyest.hu): A cikk utolsó mondatát fűztem tovább.

Egyébként a jelenlegi megoldás a probléma megkerülésével olyannyira "politikailag korrekt", hogy nyilván nem fognak hozzányúlni.

6 éve 2013. október 2. 11:19
2 Fejes László (nyest.hu)

@odinn: „Ehhez előbb el kellene dönteni” Mihez?

6 éve 2013. október 2. 10:52
1 odinn

Ehhez előbb el kellene dönteni, hogy önálló nyelv-e, vagy pedig a portugál egyik változata. Ez nyelvészetileg is vitás kérdés, arról nem is beszélve, hogy politikai vonzatai is lehetnek...