0:05
Főoldal | Rénhírek
Fekete 2

A néger nem fekete!

Miért használtak a gyarmatosítás korabeli európaiak a negro-t, egy portugál jövevényszót a sötét bőrű emberekre, talán nem volt a nyelvükben megfelelő kifejezés? Honnan ered a nigger szó, és van-e köze Nigériához? Mikor vált sértővé – lehet, hogy attól függ, kit kérdezünk?

Takács Boglárka | 2011. szeptember 15.

Hogyan nevezték és nevezik ma is a sötét bőrű embereket? Az előző részben láthattuk, hogy a nyugati kultúrkör olyan alapszövegei, mint például a Biblia, még egészen más értelemben használták a fekete szót, és jóval gyakoribb volt a származás vagy szülőhely megnevezése, mint a bőrszíné. A helyzet a gyarmatosítással változott meg, mert ekkor nagy tömegben kerültek fekete bőrű emberek messze szülőföldjükről, olyanok közé, akiket nem érdekelt az etnikai hovatartozásuk, csak az, hogy Afrikából jöttek.

A Niger folyó. Miért hívják éppen így?
A Niger folyó. Miért hívják éppen így?
(Forrás: Wikimedia Commons / Roke / CC BY-SA 3.0)

Negro és niger

Mint azt legutóbbi cikkünk végén említettük, a ’fekete’ jelentésű negro szót a portugál és spanyol kereskedők, majd gyarmatosítók kezdték el használni a tizenötödik-tizenhatodik század környékén. A szó maga a latin nigerből ered. Csábító a gondolat, hogy innen származik Nigéria és Niger afrikai államok neve is, de a kapcsolat nem ennyire világos. Ezeket az országokat a rajtuk áthaladó Niger folyóról nevezték el, de elképzelhető, hogy a folyó neve  nem latin eredetű! Hasszán al-Vazzán, ismertebb nevén Leo Africanus tizenhatodik századi marokkói földrajztudós, utazó és szótárszerkesztő használta először a Niger nevet nyomtatásban. De honnan vette?

A folyamot a környékén lakó népek számos különböző névvel illették - legészakabbi részén, Timbuktu városánál a tuareg Egerew n-Igerewen, ’folyók folyója’ nevet viselte. A Niger mentén található települések közül Timbuktuba érkezett a legtöbb európai kereskedő, mert ez a nagyváros volt számos, a Szahara-sivatagot átszelő karavánútvonal végállomása; Leo Africanus is megfordult itt. (Timbuktu a kultúra fellegvára is volt: már a tizenkettedik században a korabeli európai egyetemekhez mérhető intézmény működött a városban.) Az európai utazókat valószínűleg a tuareg elnevezés a latin nigerhez hasonló hangzása ihlette meg, és innen eredt a folyó általunk is használt neve.

A timbuktui Djinguereber mecset a világörökség része.
A timbuktui Djinguereber mecset a világörökség része.
(Forrás: Wikimedia Commons / KaTeznik / CC BY-SA 2.0 France)

Fekete mórok

A rövid kitérő után térjünk vissza a spanyolokhoz és portugálokhoz! A tizenötödik század második felére a negro szó mindkét országban nem csak sötét bőrszínű embert jelentett, hanem a ’rabszolga’ szinonímájaként is használták. Portugália dél-amerikai gyarmatain eleinte az őslakos indiánokat is negrónak nevezték. Az afrikai fekete muszlimokat pedig „fekete mór”-nak (mouro Negro) hívták, és eltérő hitük miatt különösen negatívan ítélték meg őket.

Az angolok is átvették a szóhasználatot – amikor a tizenhatodik-tizenhetedik század fordulóján I. Erzsébet királynő megkísérelte kiutasítani a birodalomból a fekete lakosságot, a negars és Blackamoors (’fekete mórok’) szavakkal illette őket. (A negar alakváltozat valószínűleg a francia nègre hatására jelent meg az angolban.) A fekete emberekre általánosságban ekkor még angolul is szinte csak a negro vagy negar jövevényszavakat használták, nem a ’fekete’ jelentésű black-et. Ez a jelenség más nyugat-európai nyelvekben is megfigyelhető volt, például a franciában, ahol a noir (’fekete’) helyett a nègre vált bevetté. Valószínűleg azért történt így, mert a portugál negro további jelentéstartalommal is bírt: nem csak azt jelentette, hogy valaki egyszerűen sötét bőrű, hanem az afrikai emberek társadalmi helyzetére is utalt a nyugati társadalmakban. A negro rabszolga, alsóbbrendű, alárendelt volt.

Rabszolgakereskedő hirdetménye 1769-ből
Rabszolgakereskedő hirdetménye 1769-ből
(Forrás: Wikimedia Commons)

Nem az ígéret földje

Az amerikai angol nigger szó a negarból alakult ki, de emellett a negro is elterjedt Amerikában. A gyökereit vesztett fekete lakosság önbesorolásra is csak ezeket a kifejezéseket tudta igénybe venni, így ekkor még nem számítottak egyértelműen szitokszónak, de ettől nem váltak semlegesebb jelentéstartalmúvá sem. Sok helyen olvashatjuk, hogy a tizenkilencedik századi Amerikában a nigger nem volt kimondottan durva kifejezés, például az angol Wikipédia is tartalmaz hasonló állításokat. Általában arra szokás hivatkozni, hogy több fehér szerző is különösebb rasszista felhangok nélkül használta a szót. Ehhez képest 1837-ben Hosea Easton fekete lelkipásztor a következőket írta:

A nigger szégyenteljes kifejezés, azért használják, hogy kifejezzék az alsóbbrendű fajnak tekintett feketék iránti gyűlöletüket. Maga a szó ártalmatlan lenne, ha pusztán azt a célt szolgálná, hogy segítségével az egyik csoportot el lehessen különíteni a másiktól; de nem ezzel a szándékkal használják... 

Valószínűleg ő a saját bőrén jobban érezte, mi mennyire pejoratív, mint egy fehér irodalmár... Ugyanebbe az irányba mutat a számos, a nigger szót egyértelműen negatív jelentésben tartalmazó korabeli szólásmondás, mint például a „nigger a farakásban” (Nigger in the woodpile) – ez azt a helyzetet jelöli, amikor valaki elhallgat valamilyen, a helyzet értékeléséhez nélkülözhetetlen negatív tényt. Valószínűleg onnan ered a szólás, hogy a rabszolgaság elől északra menekülő emberek fát szállító vagonokon rejtőztek el. Mára már ez a kifejezés szinte teljesen kiveszett az angol nyelv összes dialektusából, ha idősebb közszereplők olykor-olykor szájukra veszik, utána heves bocsánatkérésre kényszerülnek. Így járt például az EU-ellenes nézeteiről ismert angol főnemes és jobboldali politikus, Robert Dixon-Smith, aki azzal védekezett, hogy fiatalabb korában ez a szólás Nagy-Britanniában is általánosan elterjedt volt.

Rasszista amerikai karikatúra 1860-ból, farakással
Rasszista amerikai karikatúra 1860-ból, farakással
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az illusztráción Abraham Lincoln - ekkor épp republikánus elnökjelölt, majd későbbi elnök - egy olyan "republikánus platform" feliratú farakáson ül, amelyben egy fekete férfi rejtőzik. Mindeközben egy népszerű republikánus publicista azt fejtegeti a "Fiatal Amerika" nevet viselő járókelőnek, hogy a párt egyáltalán nem akar küzdeni a rabszolgaság ellen. (Valójában kiálltak a rabszolgaság eltörlése mellett, de a kampányban ezt igyekeztek minél kevesebbet említeni, nehogy elriasszák a fehér szavazókat.) A járókelő azonban észreveszi, hogy "nigger van a farakásban".

A tizenkilencedik század végére a nigger szó egyre vállalhatatlanabbá vált – azon el lehet vitatkozni, hogy a szó jelentése változott-e meg, vagy a politikai környezet. A nigger = rabszolga képzettársítás mindenesetre a mai napig olyan erősen él az amerikai köztudatban, hogy amikor a közelmúltban egy kis kiadó megjelentetett Mark Twain Huckleberry Finnjéből egy cenzúrázott kiadást, a nemkívánatos szót egyszerűen a rabszolga jelentésű slave-re cserélték. Nem biztos, hogy jó döntés volt: több fekete értelmiségi is hangosan kikelt a változtatások ellen, mondván, a fehérek szebbnek akarják feltüntetni a közös múltat, mint amilyen ténylegesen volt. A blogoszférában heves vita dúlt, és többen azt is kiemelték, hogy nekik mint fekete gyerekeknek nagyon rosszul esett, amikor egy kötelező olvasmányban folyamatosan őket becsmérlő szavakkal szembesültek, ráadásul a fehér osztálytársaik elröhögték az egészet. (Valószínűleg egyszerűbb lenne, ha rasszizmus témában valamilyen modernebb regényt olvastatnának az iskolákban, de nem csak Magyarországon szokás rég elavult kötelezőkkel gyötörni a diákokat...)

A tizenkilencedik-huszadik század fordulóján mindenesetre egy újabb megnevezés kezdett el terjedni Amerikában, de erre már csak a következő részben fogunk kitérni!

További olvasnivaló

Leo Africanus

Sweet, J. H.: The Atlantic Context of Racial Slavery: Spanish and Portuguese Influences on Racial Slavery in British North

America, 1492-1629.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (8):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. január 28. 20:39
8 Rako

Robert Dixon-Smith NEM FŐNEMES!

Ilyenekre érdemes figyelni.

A "life peer" egy nem örökölhető politikai rang, mely az így kinevezettet a "House of Lords" tagjává teszi.

Ezt a megoldást a mult század 50-es éveiben hozták. Ez megfelel a magyar felsőházi tagságnak.

Annak sem volt minden főnemes tagja az 1.VH után és nem minden tagja volt főnemes. Talán a többség sem.

Az ilyen tévedés, melyet nagyon egyszerű leellenőrizni, megkérdőjelezi az egész cikk begbízhatóságát.

8 éve 2011. szeptember 15. 18:56
7 istentudja

@bibi:

Nemcsak olvasni,hallgatni is lehet,mert Balassa/Balassi idejében nem szavalták,énekelték a verset..Szép.

8 éve 2011. szeptember 15. 18:04
6 El Mexicano

@doncsecz: Ne abból indulj ki, hogy saját magukról mit mondanak. Az teljesen más, hogy ha más mondja nekik/róluk, és az is, ha magukat nevezik úgy. Egyébként meg szerintem a világ legnagyobb ökörsége azon megsértődni, hogy ha valakit a nevén neveznek, szóval ezt meg nem is értem... ez olyan, mintha pl. a spanyolok megsértődnének azon, hogy valaki spanyoloknak nevezi őket, amikor azok.

8 éve 2011. szeptember 15. 17:33
5 doncsecz

A cigány elnevezés azt hiszem a mostani időkben kezd sértővé vállni, bár még mindig sok roma mondja magáról, hogy cigány és régebben abszolút nem volt annak sem pejoratív jelentéstartalma.

8 éve 2011. szeptember 15. 17:02
4 bibi

@peripetia: A régi irodalom átírása "modern nyelvezetre" kártékony és buta dolog, a PC erőlködés úgyszintén. A könyvnek csak az eredeti íze, a kornak csak a valódi atmoszférája veszik el, és marad az üres cselekmény - mint valami képregényben. A könyvet ill. az irodalmat vagy szereti valaki, vagy nem. Ez egyéniség és attitűd kérdése. Ha ma születik is valaki, ha van affinitása az anyanyelvéhez akkor Balassát is tudja értékelni, és olvasni is. Éppenséggel élvezettel ízlelgetni fogja a nyelvi különbséget amit maga és Balassa között felfedez.

Vitézek mi lehet ez széles föld felett

szebb dolog az végeknél?

Holott kikeletkor az sok szép madár szól,

kivel ember ugyan él;

Mező jó illatot, az ég szép harmatot

ád, ki kedves mindennél.

8 éve 2011. szeptember 15. 15:55
3 peripetia

"de nem csak Magyarországon szokás rég elavult kötelezőkkel gyötörni a diákokat...)" Ez szimpla baromság. Legalább ennyi irodalmat olvassanak a kölykök. 35-40 Jókai könyvet olvastam 10-13 évesen és tőle többet tanultam, mint az iskolától jó szerével. Az idegenszó ismeretemet mindenképpen. Jó, elismerem, átstrukturálódott a műveltség, de legalább ennyit olvassanak a számítógép mellett a mai korosztályok is.

8 éve 2011. szeptember 15. 15:47
2 bibi

A négerek persze nem feketék, hanem barnák. De a "sárgák" sem sárgák, és a "fehérek" sem fehérek. A színeket jelölő melléknevek ebben az esetben relativizálódnak, csak az egymáshoz képesti különbségeket jelölik. Valahogy úgy, mint ahogyan valaki lehet "angyal" vagy éppen "ördög", esetleg "boszorkány".

8 éve 2011. szeptember 15. 14:45
1 El Mexicano

Annyi pontosítást/kiegészítést tennék, hogy a spanyol és portugál negro nem pontosan a latin NIGER alakból, hanem annak tárgyesetéből, a NIGRU(M)-ból származik (alanyeset: niger, nigra, nigrum; tárgyeset: nigrum, nigram, nigrum).