Tábor magyar volt?
Ha egy városnak magyar neve van, akkor valaha magyarok lakták, igaz? De magyar-e a név, ha magyarul hangzik?
A 600 éve halt mártírhalált Husz Jánosról emlékezik meg a Tábori Huszita Múzeum és a Cseh Centrumok közreműködésével létrejött kiállítás, amely a budapesti cseh kulturális intézetben kerül első alkalommal bemutatásra. Ennek kapcsán érdemes felidézni, honnan is származik a tábor szó, és mi köze van Tábor városához, illetve a magyarokhoz.
A magyar tábor szót nagyon szerethetik azok, akik szerint a nyelvészek mindent a finnugor és a szláv nyelvekből eredeteztetnek, és azok is, akik szerint a nyelvtörténészek tagadják, hogy a magyar is adott volna át szavakat más nyelveknek. A tudomány állása szerint ugyanis a magyar tábor török eredetű, a különböző török nyelvekben ’sereg, csapat; sor, vonal; szekérvár’ jelentésben van meg. A 14. században még a magyarban is ’hadsereg, csapat’ a jelentése, csak a 16. században bukkan fel a ’katonai alakulatok ideiglenes szálláshelye’, a 18. végén pedig ’egybegyűlt vagy összetartozó emberek’ jelentése. A közép-európai nyelvekbe a bolgártól a lengyelig és a németig a magyarból jutott el.
(Forrás: Wikimedia Commons / Qasinka)
Megvan a csehben is a tábor, nagyjából abban a jelentésben, mint a magyarban. A mai csehek tehát hajlamosak Tábor városának nevét a tábor köznévvel összekapcsolni – különösen, ha tudják, hogy a várost a huszita seregek alapították. Ha azonban ezt tudják, könnyen lehet, hogy azzal is tisztában vannak, hogy a két szó összecsengése csupán a véletlen műve: a város a Názárettől nem messze álló bibliai Tábor-hegyről kapta nevét.
(Forrás: Wikimedia Commons / אלמוג)
A Husz János 1415-ben és hatszáz évvel később című cseh és angol nyelvű kiállítás 2015. május 27-ig látható a Cseh Centrumban.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (45):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
további bizonyítékok h dél-csehország magyar terület volt:
Becsvár
Bečváry - Červený Hrádek (piros vár) 352 m
Hodkov
cs.wikipedia.org/wiki/Hodkov
lásd elhelyezkedésük
.
+Sobočice
(és a minden valószínűség szerint)
a szabbatum szabadság szóból képzett településnevek:
nyugat felé haladva
Sobotište (Ó-szombat) - Sobotovice - Sobočice - Sobotin (északon) - Sobotice
@mederi: és? mit akarsz mondani?
addig nem volt tábor?
annyira mélyen bennük maradt a muszlim tábor ostroma Tábor hegyénél, amit maga a táborparancsok romboltatott le, h a tábor szót elterjesztették a 13.században ... és a 14.században már a magyar hadseregben is a "hadsereg, csapat" szóként használták ... és a 14 század végére már állt is Tábor városa. ?így lenne az ahogy történik a történelem? ha mindenki olyan hüje lenne, akkor a fél világ gót lenne.
.
és fő hogy nem voltak írástudatlanok! így azt sokan olvasták, amikor leírták a királyi közlönyben a szentföldi ereklyegyűjtő kiruccanást. volt is nagy vigadalom, amikor meghallották hogyan ért véget. fél Buda erről beszélt vagy két napig.
@mederi: hja, tudom.
Tana Tanais Tenish Don.
Athil Etel Itil Iddel Volga.
.
a türk 'tábor' szó a hunmagyar tábor szó.
a csehországi Tábor település nem török névadás.
.
a török táb szó printing-et jelent.
@mederi: "szerintem az "ótörök" TAB-, amit az etimológiai szótár eredeztetése is alátámaszt.. :)"
biztos vicces, legalább te jól szórakozol, csak tudod a viccet úgy mondják, h mondják a poént is.
Boríthatok? www.irodalmilap.net/?q=cikk/bel-ar-xx
(Ha már szóba került a "tám-bor")
@Fejes László (nyest.hu): mederi korábbi megjegyzésére utaltam vele ironikus formában:
mederi> "táp(-lálék)" (+ apróállatok, madarak) ellátás biztosított volt akár az írásbeliség megjelenése előtt is"
lcsaszar> "A kör alakú hegy zöld növényekkel táplálta a tetején megtelepedett írástudatlan lakosságot, ezért aztán el is nevezték Táborhegynek..."
@mederi: „nem éppen az írástudatlanok” Erre mi utal a szövegben?
@huncsambocsange:
-A városok, folyók, hegyek neve nem állandó.
A hódítások (pl. a muszlimok elleni keresztes hadjáratok), népvándorlások, stb. megváltoztatják sokszor azokat, akármennyire régi helyekról van szó. (Az ősi írásokban megjelenő földrajzi neveket sokszor be sem lehet azonosítani..)
-A "tábor" szó legvalószínűbb szótöve szerintem az "ótörök" TAB-, amit az etimológiai szótár eredeztetése is alátámaszt.. :)
Figyelmetekbe ajánlom: 1207. aug.
Wikipédia:
"II. András szentföldi tartózkodásának legnagyobb részét azzal töltötte, hogy beszerzett néhány kétes hitelű ereklyét. Néhány kisebb katonai akcióra is vállalkozott. A magyar keresztesek körbejárták a Tiberiás-tavat, kifosztva az ottani településeket, majd ostrom alá vették a TÁBOR-hegyen épült muszlim erősséget, az ostromhoz azonban csak mindössze egyetlen ostromlétrát használtak, így természetesen nem jártak sikerrel. Az akció azonban végeredményben mégis sikeresnek tekinthető, mert az Ajjúbida uralkodó leromboltatta az erősséget, mert remélte, hogy így ráveheti a kereszteseket a békére."
Vagyis jártak arra felé a magyarok is, és nem éppen az írástudatlanok.. :)
@LvT: Köszönöm!
@nudniq: Jó, meggyőztél: lehetett vallásos már a kereszténység előtti, a legelső görögre fordító 7o rabbi-csoport (akik, hm... Egyiptomban dolgoztak:-). S már akkor, hamar jött a kijózanodás és ennek a fordításnak a feljavítani akarása is - mert bizony minden fordítás: ferdítés.
Ezután már a száműzetésben (a szétszóratásban, idegen országokban), a legkülönbözőbb jószándékú zsidó fordítgatók is lehettek vallásosak. Akik a különböző NÉPEK közé való beilleszkedés kegyes szándékával tették túl magukat a tiltáson. Mint a magyar neológ zsidóság, akiknek a szabadságharc hősei voltak a példaképeik, de a leszármazottaik (maga Bernstein rabbi is), Auschwitzban végezték.
S kiderül, hogy EBBEN a vonatkozásban (vallástalanul, nem is született zsidó létemre) én az ortodox zsidóság felfogását képviselem. Azt, hogy a zsidóság elsősorban NÉP, és minden más szempont csak ezután jön. Hogy a zsidóságot csak a héber nyelv őrizte meg még hazátlanul is, 2ooo éven át - csakis ezért térhetett vissza a hazájába. Ha a 19. század óta többségében neológgá vált magyar zsidóság komolyan vette volna, hogy ők elsősorban nép, akkor időben menekült volna. Hogy bármely népet, a magyart is, elsősorban a nyelve határoz meg.
Itt azonban én kiszállok a teológiai, a keserves beilleszkedési, stb., - tehát a számomra mellékes vitákból, amihez valójában nem is értek. Továbbra is csak az összehasonlító gyöknyelvészettel foglalkozom:-). Ennek célja elsősorban a magyar, másodsorban az összes természetes (pl. a latinnal nem buherált, el nem oroszosított, el nem angol-gyarmatosított, stb.) nyelvek kifejlődésének a kutatása.
@Krizsa: >>Én meg úgy tudom, hogy VALLÁSOS zsidó nem készíthetett semmilyen - görög nyelvű fordítást sem.<<
Én meg úgy tudom,h a Septuaginta VALLÁSOS zsidók (mi több, rabbik) műve, ők fordították a héber eredetit korabeli görög nyelvre.
És az IMIT kiadásában pedig magyarországi vallásos zsidók fordították magyarra a Bibliát. A Tórát név szerint Bernstein Béla status-quo rabbi. (A status-quo az Magyarországon a neológok és ortodoxok szakítása előtti zsidóságot megőrizni óhajtó irányzat volt, semmiképpen sem lehet "vallástalansággal" vádolni őket.)
vagy azt nem is mondták, h azért adták. azt csak én gondoltam hozzá.
@mederi: a kör az krirk > cirk.
a kert az > girt.
a horg a > gora hora hore > höre hoch high
hegy jágh
hág halad
.
7. táp tápl (: épül)
8. tép tépl (: ápol)
.
tábor 'tábor' > csagatáj dapqur, tapqur ’sereg' ' szekértábor > öv, arcvonal, harcvonal, sorvonal, sánc '
kum > kurg kurh
.
@cikk a két szó összecsengése csupán a véletlen műve: a város a Názárettől nem messze álló bibliai Tábor-hegyről kapta nevét.
.
nemrég egy dokumentumfilmben meg azt hallottam, h a Jeruzsálem felé tartó úton az összeírásra igyekvők megálltak annál a hegynél és azért adták azt a nevét.
(táboroztak, vágod?)
@mederi: "tap-/ vagy dap feltételezett török átadó képződmény szótöve"
nem lehetett, mert az már volt a magyarban. fordítva volt, mint ahogy sok minden más.
.
tup > tapog tappancs tapogat
> talp
> tapos
.
1. tábor toborz
2. téb tév div
3. tip tipeg tipor teper
4. top topp topog toporz
5. tap talp
6. telep települ terül
@mederi: A kör alakú hegy zöld növényekkel táplálta a tetején megtelepedett írástudatlan lakosságot, ezért aztán el is nevezték Táborhegynek... Most már minden világos.