Ahol Attila összetalálkozik Ferenc Józseffel
Milyen hatása lehet a nyelvre egy szabónak és egy jelmeztervezőnek? Öt különböző szabású kabáttal ismerkedünk ma meg, amiket uralkodókról, hadvezérekről neveztek el. Némelyiknél nem is gyanakodnánk tulajdonnévi eredetre.
Cikksorozatunk első részében azt derítettük ki, hogy a krími háború milyen ruhanevekkel gazdagította a magyar nyelvet. Volt szó kardigánról és raglánról. Most pedig a magyar nemesek ruhái közül válogatunk.
A szabadságharc leverése után különösen kedveltek lettek a magyar nemesség körében az osztrák divattól elütő, magyaros jellegű ruhadarabok, amiknek a neve is egy-egy híres történelmi személyiséghez kötődött. A magyaros öltözködés mozgalmának élharcosa Jámbor Endre pesti férfiszabó volt, aki saját divatújságot is megjelentetett, Férfidivatközlöny néven. A lapban divatfotók és szabásminták voltak, és külföldi és hazai modelleket egyaránt bemutatott. Mik voltak a népszerű ruhadarabok?
Visszanyúlunk a hunokhoz
Az atilla például egy zsinórozott férfikabát volt, aminek neve az Atilla-mente névből köznevesült. Állítólag a szabók adták ezt a nevet az öltözéknek az 1800-as évek első felében, mert régi metszeteken ehhez hasonlóban ábrázolták Attila hun fejedelmet. Mi is tulajdonképpen az egyenes gallérú atilla?
(Forrás: Wikimedia Commons / PD)
Az atilla valójában a katonakabát „honosított” változata, hosszú szabással, a szoknyarész combközépig ért, de a hagyományos zsinórozás (a mell- és hátrészen, illetve a galléron és az ujjvégeken) jellegzetesen magyarossá tette ezt a ruhadarabot.
Somogyi Győző (2011) A szabadságharc katonái. Bp.: Cser Kiadó. 7. o.
Az Attila ~ Atilla keresztnevek Attila hun fejedelem nevéből származnak. A fejedelem neve gót eredetű, az atta ’atya’ szó kicsinyítő képzővel ellátott alakja. Így jelentése ’atyácska, apácska’.
Szemfüles olvasóink biztosan felkapták már a fejüket: nem is Atilla, hanem Attila! Mielőtt bárki felháborodásában billentyűzetet ragadna, elmondjuk, hogy a helyesírási szótárakban és az anyakönyvezhető nevek listájában mindkét írásváltozat szerepel. Az Attila és az Atilla keresztnév két külön névnek számít annak ellenére, hogy kiejtésük megegyezik: [atilla]. Tehát ha valakit az egyik írásmóddal anyakönyveztek, akkor mindig ezt a változatot kell használnia a hivatalos iratokon. A ruhadarab nevét azonban csak a kiejtést tükröző atilla formában találjuk meg a szótárakban.
Az már csak a helyesírási szabályzat bájos vonása, hogy a szótári részben az „Atilla és Attila” címszónál a szabályzat 161. pontjához irányítanak bennünket. Ez ugyanis azt mondja ki, hogy a keresztneveket – függetlenül származásuktól – a „mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve” írjuk. Tehát megmagyarázza az Atilla írásmódot, ám a sokkal elterjedtebb Attila formáról hallgat.
Dolmányok történelmi témákra
Az atillához hasonló hosszú kabát, azaz dolmány volt a Zrínyi-dolmány vagy köznevesülve zrínyi néven emlegetett ruhadarab. Ennek ujja hasított volt, a nyaka pedig bővülő. Rendszerint ezt is zsinórozással díszítették, akárcsak az atillát.
A nagy sikerrel bemutatott Zrínyi című darab hatására számos festmény is készült Zrínyi kirohanásáról.
A nevet feltehetőleg azért kapta, mert Kostyál Ádám ruhatervező 1837-ben egy ilyen kabátot tervezett a főszereplő számára Theodor Körner Zrínyi című darabjának előadására. A következő évben pedig az egri szabólegényeknek egy ilyen kabátot kellett készíteni a mestervizsgára.
(Forrás: Wikimedia Commons / PD)
Sőt, az is előfordulhat, hogy ugyanez a jelmeztervező áll annak hátterében, hogy egy rövid dolmánytípust pedig árpádkának hívtak. 1837-ben mutatták be ugyanis ugyancsak Kostyál jelmezeiben Vörösmarty Árpád ébredése című darabját. Itt Árpád egy rövid dolmányban jelent meg.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) sem a zrínyi, sem az árpádka szót nem tárgyalja, így ennél közelebbit a szavak eredetéről nem mondhatunk.
Lengyel–magyar két jó barát
Hidegebb időben kerül elő a bekecs, ami rendszerint prémes bőrből vagy prémmel bélelt vastag posztóból készül. Ez az atillával és zrínyivel ellentétben rövid kabát vagy ujjatlan mellény. A ruhadarab neve a lengyelből került a magyarba. A lengyel bekieszka [bekjeska] szó pedig Bekes Gáspár (1520–1579) magyar hadvezér nevét őrzi. De hogy került Bekes neve a lengyelbe?
Lengyelországban szolgált ugyanis Bekes Gáspár, Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király udvarában. És ő viselt bekecset, amit a lengyelek róla neveztek el. A szó később átkerült a magyarba is, feltehetőleg bekese formában.
(Forrás: Wikimedia Commons / PD)
És mégis átpillantunk az osztrákokhoz
A der Rock szót főként ’szoknya’ jelentésben használják ma a németben.
A ferencjóska szó egy ötödik kabáttípust takart, amit Ferenc József (1848–1916) magyar királyról és osztrák császárról neveztek el. Ennek a hosszú, fekete szövetből készült, legalább térdig érő kabátnak a „hivatalos neve” szalonkabát volt. Mivel az uralkodó is viselt ilyet, Ferenc József-kabát néven is emlegették osztrák mintára. Az ausztriai németben ugyanis Franz-Josefs-Rock volt a kabát neve. Ennek tükörfordításaként a magyar kifejezés.
Innen már csak egy lépés volt az, hogy a főként népdalokban és katonadalokban előforduló, bizalmas stílusú Ferenc Jóska nevet a kabátra is alkalmazzák: ferencjóska. Így az uralkodó beceneve köznevesült alakban már nem egy embert, hanem az általa viselt kabátot jelentette.
Most búcsút veszünk a kabátoktól. Sorozatunk harmadik részében ismét a messziségbe tekintünk, és megvizsgálunk még néhány személynévből készült ruhadarabot. Lesz köztük egy kakukktojás is!
Források
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
A magyar nyelv értelmező szótára
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája
Ladó János: Magyar utónévkönyv
Somogyi Győző: A szabadságharc katonái
Ék Erzsébet: Magyarországi viseletek a honfoglalástól napjainkig
Andrásfalvy Bertalan et al. Magyar néprajz – Vékonyposztó, „finom matéria” felsőruhák