A medvemacskától a macskamedvéig
A macskák előszeretettel fogyasztanak nyers halat. Nem jól teszik. Hamarosan megtudjuk, miért. Cikkünkben emellett szó lesz egészen apró és hatalmas állatokról, és egy népszerű böngészőprogramról is. Az is kiderül, miért érdemes tudományos eredményeinket a lehető leggyorsabban publikálni.
Sorozatunk korábbi darabjai:
Azt már az egész kicsi gyerekek is tudják, hogy a macskák állatok. Mi viszont múltkori cikkünkből azt is tudjuk, hogy egészen változatos állatfajok nevében található meg összetételi tagként a macska szó. Legutóbb olyan állatokkal ismerkedtünk meg, amelyeknek mérete vagy valamilyen testrésze hasonlított a macskákéra. Mai első állatunk viszont több szempontból is hasonlít a macskákra.
Nyávogás felsőfokon
A lomberdőkben, a nagyobb parkokban és a kertvárosokban egész éven át megtalálható macskabagoly (Strix aluco) többszörösen is rászolgált a macska névre. A legtöbb helyen azt olvashatjuk, hogy a madár nyávogásra emlékeztető hangja volt a névadás alapja. Ezt a hangot tavaszi estéken akár a főváros nyugalmasabb részein is hallhatjuk.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) a név magyarázatára nem tér ki részletesen. Azt azonban megjegyzi, hogy a madarat matska fejű bagoly néven is ismerték. Az Új magyar tájszótárban pedig macsakfejü bagu alakot találunk. Ez az adat arra enged következtetni, hogy nem csupán a bagoly hangját találhatták a macskáéhoz hasonlónak, hanem a fejformáját is.
Élősködők
A macska-szőrtetű nevet az AkH. 139. pontja értelmében egybe kellene írni, hiszen 6 szótagnál rövidebb többszörös összetételről van szó. A szakszótárak azonban kötőjellel írják a nevet. A kötőjeles írásnak feltehetőleg az a magyarázata, hogy a macska-szőrtetűt sokáig a szőrtetvek vagy rágó tetvek (Mallophaga) alrendjébe sorolták, tehát nem *macskaszőr-tetű a helyes összetételi tagokra bontás. A rendszertani besorolás mára megváltozott, de az állat neve megmaradt.
Nem kell különösebb hasonlóságot keresni a következő állatok és a macskák között sem kinézetben, sem viselkedésben, sem más tulajdonságban: macskabolha (Ctenocephalides felis), macska-szőrtetű (Felicola subrostratus) és macskamétely (Opisthorchis felinus). Ezek az apró élősködők ugyanis mind tipikusan macskákon vagy a macskák testében élnek. Innen kapták a nevüket is. Mit érdemes tudni róluk?
A macskabolha kifejlett alakja vérszívó. Nem csak macskákon, hanem embereken is megél. Csípése viszketést okoz, mert a bolha nyála allergiás reakciót vált ki a szervezetben. A bolhák csípésükkel számos betegséget is terjesztenek akár az emberek között is. A macska-szőrtetű ezzel szemben csak a hosszú szőrű, öreg vagy beteg macskákat kedveli, és szőr- és bőrdarabokkal táplálkozik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Roswitha Budde / CC BY-SA 3.0)
A métely szó a magyarban déli szláv eredetű, írja a TESz.. A bolgárban, macedónban, szerbben, horvátban és szlovénben ugyancsak a májban élősködő állatra használják. A mételyek (Trematoda) a laposférgek közé tartozó élősködő állatok, melyek tapadókorongokkal vagy horgokkal kapcsolódnak a gazdaállathoz.
A macskamétely fejlődési ciklusa során számos állatban élősködik. A peték édesvízbe kerülve lárvákká alakulnak, és vízicsigák testében fejlődnek tovább. Később a csigák testét elhagyják és következő gazdaállatuk egy hal lesz. A halat elfogyasztó sertés, ember vagy macska szervezetében a métely a májban telepszik meg, és itt szaporodik. A létrejövő peték a széklettel távoznak. Ha édesvízbe kerülnek, a ciklus kezdődik elölről.
A kórokozó az emberben tünetmentesen is élhet, de általában komoly májpanaszokat, súlyos betegséget okoz. Azokon a vidékeken, ahol az emberek sok nyers halat esznek, a fertőzés meglehetősen gyakori; az angol Wikipédia szerint Oroszországban mintegy 1,5 millió embert érinthet. A fertőzés megelőzhető, ha kerüljük a nyers vagy nem kellően átsütött hal fogyasztását.
(Forrás: Wikimedia Commons / Warszk / GNU-FDL 1.2)
Panda, macska, medve
A vörös macskamedve vagy más néven kis panda (Ailurus fulgens) neve utáni nyomozás során a szálak végül a Himalájába vezetnek. Ez nem is csoda, hisz az állat a Föld legmagasabb hegységének mérsékelt övi erdeiben él.
A kis panda rendszertani kategorizálása sok vitát eredményezett. Sorolták a mosómedvék és a medvék közé is, illetve az óriáspandával is rokonították. A genetikai vizsgálatok azonban azt a feltételezést erősítik meg, hogy a vörös macskamedve a kutyaalkatúak (Caniformia) alrendjén belül a macskamedvefélék (Ailuridae) családjának egyetlen ma élő faja. Nem áll igazán közeli rendszertani rokonságban sem a macskákkal, sem a medvékkel, sem a mosómedvékkel, de még a medvék közé tartozó óriáspandával sem.
(Forrás: Wikimedia Commons / Colegota / CC BY-SA 2.5)
Az állat elnevezésének történetéről részletesen beszámol az angol Wikipédia. Eszerint az európaiak csak az 1800-as évek elején szereztek tudomást a vörös macskamedve létezéséről, Thomas Hardwicke (1756–1835) angol katonatiszt jóvoltából, aki 44 évet töltött Indiában. Hardwicke katonai feladati mellett kiterjedt állattani vizsgálódásokat folytatott, és helyi művészeket is alkalmazott India állatainak megörökítésére. A mintegy 4500 darabos vízfestménygyűjteményt Hardwicke a British Museumra hagyta. A kollekció egy része ma a brit Természettudományi Múzeumban található.
Hardwicke megtudta, hogy az Európában teljesen ismeretlen állat helyi neve az állat által kiadott hang alapján wha, így ezt a nevet javasolta neki 1821-ben. Ám mégsem így keresztelték el a vöröses emlőst, mert Hardwicke cikke csak hat évvel később jelent meg – amikorra a kérdés már rég lerendeződött.
A kis panda tudományos latin nevét Frédéric Cuvier (1773–1838) francia zoológus alkotta meg, mielőtt Hardwicke publikációja napvilágot látott volna. Cuvier az állatot egy számára megküldött példány alapján a mosómedvék közé sorolta. S mivel az állat első ránézésre hasonlít a macskára, a görög αίλουρος [ailourosz] ’macska’ és a latin fulgens [fulgensz] ’fénylő’ szavak felhasználásával Ailurus fulgens ’fénylő macska’ névre keresztelte.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jcwf / GNU-FDL 1.2)
Cuvier használta a panda nevet is először a vörös macskamedvére. Egyesek szerint az elnevezést egy római istennő, Empanda vagy röviden Panda neve ihlette. Valószínűbbnek tartják azonban azt a feltételezést, hogy a panda szó a vörös macskamedve nepáli nevéből került a franciába, majd a világ nyelveibe.
A ma széles körben panda néven ismert óriáspandát csak jóval később fedezték fel. Mivel a két állat között rokonságot állapítottak meg az akkori tudósok, az addigi panda lett a kis panda, hogy megkülönböztessék hatalmasra nőtt feltételezett rokonától. Mára a magyarban a panda szó önmagában az óriáspandára vonatkozik, az eredetileg ezt a nevet viselő kis pandát inkább vörös macskamedvének nevezik.
Az angol Wikipédia szerint az állat helyi, például kínai elnevezése is azt jelenti, hogy ’medve-macska’. A kínai Wikipédia az állat következő neveit adja meg: 小熊猫 ’kicsi medve macska’ és 红熊猫 ’vörös medve macska’, azonban a névadás motivációjáról nem írnak. A magyar Wikipédia szerint a magyar vörös macskamedve elnevezés azon alapul, hogy az állat kinézetre hasonlít egy medvéhez, de macskaügyességgel mászik fára.
A tűzróka
Cikkünk végén azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az angol firefox ’tűzróka’ elnevezés is a kis pandát takarja, bár az állatnak vannak az angolban ennél gyakoribb nevei is: red panda ’vörös panda’, lesser panda ’kis panda’, red bear-cat ’vörös medvemacska’, red cat-bear ’vörös macskamedve’. A firefox szó eredete után az etimológiai és egynyelvű szótárakban sikertelenül kutattunk. A Wiktionary szerint a szó tükörfordítás a mandarin kínaiból, de ezt más forrásokkal nem tudtuk sem cáfolni, sem alátámasztani. Az azonban elgondolkodtató, hogy a mandarin 火狐 ’tűz róka’ szót nem használják a valóságban egyetlen állat megnevezésére sem, kizárólag a böngészőprogramot nevezik így.
A Firefox böngésző (azaz a hajdani Firebird ’tűzmadár’ program) a vörös macskamedvéről kapta a nevét a hivatalos változat szerint. A névváltoztatásra azért volt szükség, mert a korábbi elnevezések már foglaltak voltak, így a jogi problémákat elkerülendő választották ezt az új nevet. A kínai Wikipédia szerint ezzel szemben a böngészőre a 火狐 ’tűz róka’ kifejezést a kínaiak kezdték először használni, de nem helyezték a nevet oltalom alá. Maga a kifejezés a 火紅的小狐狸 ’tűz vörös kicsi róka’ szókapcsolatból ered. A Firefox hivatalos honlapján arról nincs említés, hogy kínai vonatkozása lett volna a névadásnak.
A program logóján azonban nem a kis panda szerepel, hanem egy vörös róka (Vulpes vulpes), mert a kis pandát a grafikusok nem találták megfelelőnek a képhez. Így a hazánkban is gyakori ragadozónak, a közönséges rókának egy japán ábrázolása ihlette az ábrát. A logó alapjául szolgáló rajzot Stephen Desroches dizájner és fotográfus készítette Daniel Burka ötlete alapján, majd a vázlat nyomán a végleges változat Jon Hicks munkájaként jött létre.
(Forrás: Wikimedia Commons / Nestoruku / CC BY-SA 3.0)
A firefox szó gyökerei után kutatva az is kiderült, hogy Firefox címmel Craig Thomas (1942–2011) velszi krimiíró 1977-ben jelentetett meg regényt. Ennek folytatása Firefox Down címmel 1983-ban került a piacra. A történet a hidegháború idején játszódik, és a cselekmény középpontjában egy kitalált, MIG-31-es kódjelű szovjet vadászrepülő megszerzése áll. A típus regénybeli fedőneve a Firefox, mely rímel a NATO által a szovjet vadászgéptípusokra használt fedőnevekre – ezek mind F-fel kezdődnek. A valódi MIG-31-es vadászgép NATO-fedőneve például Foxhound ’rókakopó’. Ezt a vadászgépet 1979 és 1994 között gyártották. A szerelőszalagról összesen 519 MIG-31-es került le.
A cikk kínai vonatkozású részeinek elkészítésében Yang Zijian Győző segített. Köszönjük!
A pandának, macskának, medvének, esetleg rókának tekintett vörös macskamedvével búcsúzunk mára a macskáktól. Sorozatunk következő részében az Új magyar tájszótárban fogunk böngészni mindenféle macskás összetétel után.
Források
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
Új magyar tájszótár
Jolsvay Alajos – Steinmann Henrik – Szily Ernő: A magyar állatvilág szótára