Kutyagyümölcsök, kutyazöldségek
Sok oka lehet annak, ha egy növényt a kutyákról neveznek el, nem csak az, ha a kutyák szeretik az adott gyümölcsöt. Körképünk bemutat ehető és mérgező növényeket, s utunk során még Kínába is ellátogatunk.
Cikksorozatunk korábban megjelent darabjai:
Azt már megtanultuk, hogy a kutyaszőr, a kutyatalp és a kutyanyelv nem csak házi kedvencünk testrésze lehet, hanem egy-egy, vagy akár több növényfajt is takarhat az elnevezés. Most is a növényvilágban kalandozunk, most elsősorban gyümölcsök után kutatunk. Vajon a kutyák szeretik a kutyaszilvát és a kutyamonyú körtét?
Gyümölcsevő ragadozók
A cikkben szereplő gyümölcsneveket az Új magyar tájszótárban szereplő alakjukban írjuk. Ez esetenként eltér attól, ahogy a helyesírási szabályok szerint írni kellene a az elnevezést. Olvasóink megkereshetik a nem szabályosan írott neveket!
A kutyák mint ragadozók elsősorban húsevő állatok. Ám a kutyatápok is tartalmaznak növényi eredetű anyagokat, és a kutyák olykor maguktól is fogyasztanak növényeket. Az Új magyar tájszótár (ÚMTSz.) szerint – bár természetesen ez nem egy kutyatáplálási kézikönyv – például szeretik az apró szemű, hullott szilvát, amit ezért kutyaszilvának neveznek.
Vajon a kutyacseresznyét is azért nevezik így, mert a kutyák szívesen csemegéznek belőle? Ahhoz, hogy a választ megtaláljuk, először azonosítanunk kell, mi ez a növény. Nem más, mint a május elején virágzó, ezért májusfa néven is ismert, hazánkban is őshonos zelnicemeggy (Prunus padus syn. Padus avium). Ezt a fát 2012-ben az év fájának választották.
A fa ehető termése kinézetre apró cseresznyének vagy meggynek tűnik, ám íze meglehetősen fanyar, jól összehúzza az ember száját. Az érett termések nem potyognak le olyan könnyen, mint például a szilva, hanem inkább a madarak csipegetik el őket. A kutyacseresznye elnevezés arra utal, hogy ez a gyümölcs nem valami finom – leginkább egy rossz ízű cseresznyére emlékeztet. Tehát a kutya előtag itt a rossz minőségre utal. Egyes források szerint egyébként a cseresznye egyenesen mérgező a kutyák számára.
Egy harmadik, gyümölcsök jelzőjeként használt szóban is felbukkannak a kutyák. Milyen lehet a kutyamonyú-körte, kutyamonyú-szilva? A mony szóról már korábban megírtuk, hogy ’tojás, here’ jelentésű, mára csak nyelvjárásokban élő szavunk. Mivel a kutyák nem raknak tojást, itt egyértelmű, hogy a körtét, szilvát a kutya heréjéhez hasonlítják. Azt sajnos nem sikerült kiderítenünk, itt a termés alakja vagy esetleg mérete ihlette-e a névadást. Mint ahogy azt sem tudjuk pontosan, a kutyatök(ű)-szilva, kutyatökű-barack pontosan hogy néz ki. Ezekben szintén a kutyák heréjével való hasonlóság volt a névadás alapja.
Még egy kevéssé ismert gyümölcsöt megemlítenünk, amelynek elnevezésében a kutya szót találjuk. Ez a kutyaeper vagy eperparéj (Chenopodium capitatum syn. Blitum capitatum). Ennek levele a spenóthoz hasonlóan használható, apró, pirosas termésének pedig eperíze van.
Zöldségestál
Nem csupán gyümölcsökkel találkozunk a kutyás növények között. Vannak olyan növények is, amiknek neve azt sugallja, valamilyen zöldségféléről van szó. Ám ha közelebbről megnézzük ezeket, kiderül, nem biztos, hogy használhatjuk a konyhában ezeket a növényeket.
Lássuk először a kutyahagymát! Ez nem más, mint a hazánkban is gyakori üstökös gyöngyike (Muscari comosum syn. Leopoldia comosa). Ennek a tavasszal réteken virágzó, hagymás növénynek a hagymáját a mediterrán országokban étkezési célra használják, ezért egyes fajtáit termesztésbe is vonták. A hagymát nem csak savanyúságként fogyasztják, hanem megfőzve például sajttal, kenyérrel és borral, vagy tésztára rakják, gombával párosítják.
A kutyakaporral már közel sem ilyen egyértelmű a helyzet abból a szempontból, hogy ehető-e. Ezt a szót, amelyben a kutya ismét pejoratív jelentéstartalmat hordoz, egy sor növényre használták szerte az országban az ÚMTSz. szerint:
- kaporlevelű ebszékfű (Tripleurospermum indorum)
- nehéz szagú pipitér (Cotula foetida)
- napraforgó kutyatej (Euphorbia helioscopia)
- nyári hérics (Adonis aestivalis)
- vadkapor – közelebbről nem meghatározott növényfaj
A felsoroltak közül a napraforgó kutyatej például erősen mérgező, semmiképpen ne használjuk kapor helyett, akármi is legyen az elnevezése! A nehéz szagú pipitér pedig kutyák, macskák, lovak és tengerimalacok számára mérgező anyagokat tartalmaz. A nyári hérics is szívre ható hatóanyagokat tartalmaz, ezért enyhén mérgező.
A goji bogyó elnevezést az ördögcérna nemzetség egyes fajainak termésére használják. A manapság sokfelé kapható terméseket afrodiziákumnak, immunerősítőnek, fogyasztószernek, rák ellenes szernek és még ki tudja minek használják.
Azt pedig senkinek sem javasoljuk, hogy a kutyabogyó vagyis a fekete csucsor (Solanum nigrum), vagy a gyakori ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) bogyóiból falatozzon, esetleg az ördögcérna vagy más néven kutyabogyóka (Lycium barbarum) termését kóstolgassa. A goji bogyó néven forgalmazott kínai ördögcérna (Lycium chinensis) helyett se fogyasszuk a termést. Ezek a hazánkban gyomnövényként növő, a burgonyafélék közé tartozó növények ugyanis olyan toxikus anyagokat tartalmaznak, amik nagyon komoly tüneteket okozhatnak, gyermekekre nézve különösen veszélyesek.
Cikksorozatunk ezekkel a mérgező növényekkel nem ért véget. A következőkben az Egyik kutya, másik eb mondás jegyében azokat az összetett szavakat vizsgáljuk, amelyekben az eb szót találjuk meg.
Források
A magyar nyelv etimológiai szótára (TESz.)
Új magyar tájszótár (ÚMTSz.)
Priszter Szaniszló: Növényneveink
Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára
Ujhelyi Péter (szerk.): Élővilág enciklopédia. A Kárpát-medence gombái és növényei
Horst Altmann: Mérgező növények és állatok
@nadivereb: Ja, sehogy, csak a címről jutott eszembe így hirtelen. :)
@Wenszky Nóra: Köszi, közben megtaláltam.
@nadivereb:
Köszönjük, javítottam.
@Sultanus Constantinus:
A macskagyökérről itt írtunk:
www.nyest.hu/hirek/jaj-macskajaj
@Sultanus Constantinus: Ez igaz, vonzza a macskákat. De pontosan hogy jön ez ide? :D
Valahol olvastam, hogy a macskagyökér állítólag onnan kapta a nevét, hogy a macskák nagyon szeretik az illatát.
Szokás szerint lenne pár megjegyzésem a szöveghez: az ördögcérna latin neve Lycium barbaRum, nem L. barbatum. Az első képen meg nem Prunus padus van, hanem annak inváziós rokona, a kései meggy (Prunus serotina).