Macskakő macskanadrággal
Egy meglepő összetétel egészen a trianoni döntésig vezet vissza bennünket. Lesz szó bányákról, városfejlesztésről, szexi ruhaneműkről és furcsa ételekről is.
A cikk elkészítésében Novák Attila segített. Köszönjük!
Korábbi cikkünkben megmutattuk, mennyi mindenre lehet használni egy macskát: nem csak elkapja az egereket, de csilléket is óvhat az elszabadulástól vagy hajókat is rögzíthet. Megismerkedtünk a futómacskákkal és a pormacskákkal is. Most pedig olyan összetett szavakat vizsgálunk, amelyeknek az előtagja a macska szó.
Járom az utam, macskaköves utam
Vessük először pillantásunkat a lábunk elé – különösen ha egy történelmi belvárosban sétálunk. Sok helyen a biciklisek és babakocsival vagy kerekesszékkel közlekedők rémálmát, a macskakövet láthatjuk. Miben hasonlít vajon az általában bazaltból vagy andezitből készült utcakő és a macska? A macskakő nem szőrös, nem karmos, nem hízeleg és dorombol, nem nyávog, nincsen háromszög alakú füle vagy kocka alakú testrésze. Feketének fekete, de a macskáknak csak egy csoportja – igaz, a babonák szerint valamiféle varázserővel rendelkező csoportja – fekete. Mi lehetett akkor az elnevezés alapja?
(Forrás: Wikimedia Commons / Ji-Elle / CC BY-SA 3.0)
Ilyen kérdésekkel a legjobb, ha A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárához (TESz.) fordulunk tanácsért. A macska- kezdetű összetett szavak szócikkében a következő általános elvet olvashatjuk:
A macska- előtagú összetett szavak zömében az előtag az állathoz, illetőleg egyes testrészeihez való hasonlóságra utal. Néhány összetétel idegen minták alapján keletkezhetett.
Fentebb már megpróbáltunk valamiféle hasonlóságot felfedezni a macska és az utcakő között, de nem sok sikerrel. Szerencsére a macskakő szót külön kiemeli a szótár. A szó feltehetőleg a macskafejkő kifejezésből rövidült, ami a német Katzenkopfstein tükörfordítása. Néhány 20. század eleji írásban valóban találkozunk a macskafejkő összetétellel, más-más helyesírással. Az összetett szót félkövérrel kiemeljük az alábbi példákban.
„A főtér: macskafej kővel kövezett.”
Hódmezővásárhely (1910. június 1.) Tollhegyről
„A kövezet macskafej-kövek összevisszasága, mintha csak találomra dobták volna a sárba őket”
Vasárnapi Ujság (1912. december 1.) Casus belli az Adria partján. 964. o.
„A Besze János-utca egy kicsit görbe, nem aszfaltozott, macskafejkövekkel rakták ki rajta a kocsik útját”
Esztergom XXXIII. évfolyam (1928) Akik egyáltalán nem akarnak kibékülni a vízvezetékkel. Látogatás a Besze János-utcában
„Kövezett utcát is csak a legbelső területen lehetett találni, azt is egyenetlen macskafejkövekkel rakták ki.”
Illyés Gyula (1934): Malraux-val a Vörös téren
„ügyelni kell, hogy a sárból és trágyából kikandikáló macskafejkövek közül melyikre tegye lábát az ember”
Illyés Gyula (1947) Egy falu Dél-Franciaországban. Lombers 8,5 km
Mi hasonlóság van az utcakő és a macska feje között? Ehhez némileg bele kell ásnunk magunkat az utcakövek rejtelmeibe. Néhány utcakövek forgalmazásával vagy építkezéssel foglalkozó honlap segítségével a következő kép tárult elénk.
Egyrészt általában a macskakő és kockakő szavakat szinonimaként használják. Az utcák burkolására használt vulkáni eredetű köveket (bazalt, andezit, gránit) általában méretre vágják és kissé gömbölyűre csiszolják. A legkisebb általánosan használt utcakő oldalai 4-6 centisek, de gyakoriak a 10 centi körüli kövek is. A nagykockakő már arasznyi élhosszúságú, és gyakran a macskakő nem is kocka, hanem téglatest alakú. Ilyenkor a hosszabb él 30 centinél is hosszabb lehet. Ha elképzelünk egy 8-10 centi élhosszúságú, kissé gömbölyűre faragott követ, már könnyebb felfedezni a hasonlóságot a macskafej és a macskakő között.
(Forrás: Wikimedia Commons /Warriorprincessdi / CC BY-SA 3.0)
A macskakő nevének eredetére egy másik népszerű magyarázat is létezik, ám ennek a valóságban nincs köze a macskakő szó etimológiájához. A történet megértéséhez Nógrád megyébe kell utaznunk, egészen a szlovák határra. Itt található ugyanis Somoskő mellett a kalandos sorsú Macskalyuk-bánya, amelyben a helyiek szerint értelemszerűen macskakövet bányásztak. A bazaltbánya, valamint Somoskő és Somoskőújfalu települések a trianoni döntés következtében 1920-ban Szlovákiához kerültek, Krepuska Géza fül-orr-gégész professzor nagy bánatára. Neki ugyanis a kérdéses területen feküdtek a birtokai.
Ekkor kezdődtek az izgalmak. Ugyanis az antantbizottság egyik tagja Budapesten megbetegedett, és pont Krepuska Géza gyógyította ki bajából. Az orvos rábeszélte a gyógyult beteget, hogy próbáljon meg szlovákul beszélgetni valakivel Somoskőn. A bizottság a helyszínen meggyőződött róla, hogy a két falu teljesen magyar lakosságú, így a Népszövetségi Tanács 1924. február 15-ével visszacsatolta a két falut Magyarországhoz. Ám a somoskői vár és a bazaltbányák a határ túloldalán maradtak. Ezekről az a döntés született, hogy a korábbi bányatulajdonosok szabadon használhatják a kőfejtőket, és vám- és illetékmentesen haza is szállíthatják az ott bányászott macskakövet.
(Forrás: Wikimedia Commons / János Korom Dr. / CC BY-SA 2.0)
Macska-kő nevezetű sziklás hegy az ország több pontján is lehetett, mint ahogy Macska-lyuk van Szentendrén és Szögligeten is. Erdélyben pedig van Macskakő (románul Mașca [maska]) nevű település is, ám az ottani bányákban nem utcakövet bányásznak.
A fenti Macskalyukból macskakő tetszetős magyarázat nem teljességgel lehetetlen, de igen kevéssé valószínű. Macskakövet ugyanis az ország több pontján is bányásztak, nem csak ebben a határszéli bányában. Emellett ezen a vidéken a bányákat csak 1878-ban nyitották. Viszont 1817-ben Pest 157 utcájából néhánynak már kőburkolata volt, és a szegedi utcák kövezése is megkezdődött már a szabadságharc előtt is. Ha akkoriban nem is volt magyar kifejezés a kőre, feltehetőleg a német Katzenkopfsteint használták. A TESz. szerint a macskakő szó első írásos előfordulása az 1300-as évek elejéről van, Machkakw formában, tulajdonnévként. A szótár a macskakő ’kockakő’ köznév első írásos előfordulását 1933-ra teszi. Előtte, mint fentebb láttuk, a macskafejkő forma dívott, amiből könnyen előállhatott a középső tag kiesésével a macskakő szó.
Macskanadrág
A talpalló vagy nadrágkengyel egy olyan, általában rugalmas anyagból készült pánt, amit a nadrág aljára varrnak úgy, hogy a pánt a talp alatt átérjen. A talpallóval ellátott nadrágszárak így nem tudnak felcsúszni. Manapság inkább sportruházaton látni.
Egy másik meglepő összetétel a macskanadrág. Ez az elasztikus anyagokból készült ruhadarab újra divatos, bár manapság más néven is fut: angol kölcsönszóval leggingsnek hívják. A szótárak tanúsága szerint a macskanadrág szót régebben térdnadrágra vagy bőrből készült lovaglónadrágra használták. A szerző gyerekkorában pedig macskanadrág egy géppel kötött, talpallóval ellátott, testhez simuló nadrág volt, cicanadrág néven is ismerték.
(Forrás: Wikimedia Commons / Мартын 48 / CC BY-SA 3.0)
Arról sajnos nem szól a TESz., hogy miért pont macskanadrágnak nevezték a testhez simuló nadrágokat. Így csak visszautalni tudunk a szótár általános megállapítására, hogy valamiféle hasonlóságot kell feltételeznünk az állat és a ruhadarab között.
Kicsit bonyolítja a helyzetet, hogy a macskanadrág szót nem csak egy ruhadarabra használták, hanem különböző ételekre is, elsősorban a Dunántúlon: (tejben főtt) metélt tésztára, kására, lisztes levesre, illetve lisztből, vajból, cukorból és tojásfehérjéből készült pépes gyerekételre. Az Új magyar tájszótár szerint Tiszaföldváron pedig egy babos, galuskás levest hívtak macskanadráglevesnek. Sőt, egy svéd gyerekkönyv magyar fordításában a krumplilángost is így nevezik a Macskahájtanyán.
„Te talán nem is tudod, mi az a macskanadrág. Olyasféle, mint a lángos, csak nyers krumplit kell reszelni a tésztájába.”
Astrid Lindgren (1966) Juharfalvi Emil újabb csínyei. Fordította Tótfalusi István (2005). Budapest: Egomnt Kiadó. 27. o.
Mi a közös egy nadrágban, egy macskában és egy lisztes, kásaszerű ételben? Ha figyelmesen olvassák az alábbi recepteket, erre a titokra is fény derül! Az ételleírásokat az eredetiben levő helyesírással közöljük.
Macskanadrág
Tejbe – ennek híján vízbe – sós, tepertős zsírt teszünk, felforraljuk, lassan búzalisztet szórunk bele és kásaszerűen készre főzzük. Rövid ideig levében hagyjuk, hogy megdagadjon. Végül kizsírozott lábasba szaggatjuk. Tejföllel leöntve fogyasztjuk.
Macskanadrág leves
Valamikor kukoricapépből, egészen sűrűre főzött leves volt, ahogy azt tréfásan mondták, olyan sűrű, hogy a macska is megállhat benne.
Hívták lisztes levesnek is, ez a szakszerű elnevezése.
(Szigeti Andor (1999): Népi konyha. Dunántúli tájak ételei. Budapest: Planétás. 48. és 165. o.)
(Forrás: macskaorseg.reblog.hu)
Források
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
A magyar nyelv értelmező szótára
Új magyar tájszótár
Nagy György: Magyarország apróbetűs története a honfoglalástól napjainkig
Grétsy László: Macskakő és makadám
Bart István (szerk.) Budapest krónikája a kezdetektől napjainkig