A zsákbamacskától a futómacskáig
A macskákat lehet szeretni és utálni, ám őket mindez hidegen hagyja: időről időre megjelennek. Annyira hétköznapi állatok, hogy nem csoda, ha sok mindent elneveztek róluk a meglepetésektől a bányákban használt biztosítóberendezésekig.
A macskák egészen elképesztő helyeken tudnak felbukkanni. Most nem arra gondolunk, amikor kedvencünk a szerszámos ládából vagy a mosógépből kerül elő, hanem arra, amikor a macska szó egy összetett szóban jelenik meg. Azt már egy korábbi cikkünkből tudjuk, hogy maga a macska szó valószínűleg a szláv nyelvekből került a magyarba. Az sem titok, hogy az összetett szavak jelentése néha egész könnyen kitalálható az összetételi tagok jelentéséből, máskor pedig esélytelenek vagyunk. A macskás összetételek különösen sok fejtörésre adnak alkalmat. Cikksorozatunkban a macska szóval alkotott összetételeket vizsgáljuk.
(Forrás: Wikimedia Commons / Tomusic / GNU-FDL 1 2)
Először azokat az összetett szavakat kerestük meg, amelyeknek az utótagja a macska szó. Ezek közül azokat most kihagyjuk, amelyek macskafajok és -fajták nevei – egy későbbi cikkünkben viszont majd sorra kerül a vadmacska, a cibetmacska és az angóramacska is. Nem találtunk sok ilyen összetételt, ám ezek meglehetősen különlegesek.
Mielőtt közelebbről megismerkednénk velük, érdemes kideríteni, mi mindent jelent önmagában a macska szó – ez sokat fog segíteni az összetételek megértésénél is. A hétkötetes értelmező szótárban (ÉrtSz.) hét, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESz.) pedig 17 különböző jelentést adnak meg. A két szótár összesen 19 különböző jelentést ad meg. Olvasóink ezek közül hányat tudnának fejből felsorolni? Az ajánló után mindenki ellenőrizheti tippjeit.
Az alábbi jelentésmegadások a szótárakban található definíciók egyszerűsített változatai.
- a macskafélék családjába tartozó állat (TESz., ÉrtSz.)
- horgony (TESz., ÉrtSz.)
- apró ló (TESz., ÉrtSz.)
- egy gyerekjáték (cicázás) (TESz.)
- igen részeg ember (TESz.)
- a tűzhely egyik alkatrésze, tűzikutya (TESz.)
- földhányás (TESz.)
- másnaposság (TESz.)
- villa alakú vasdarab a szekér megfékezésére (TESz.)
- az eketaliga egy alkatrésze (TESz.)
- (simulékony) fiatal nő (TESz., ÉrtSz.)
- a regöscsapat egyik tagja (TESz.)
- a kötélen magától keletkezett hurok (TESz.)
- barka (TESz.)
- egy csomó meggerebenezett kender (TESz.)
- egérárpa (TESz.)
- összecsomósodott por (TESz., ÉrtSz.)
- erős érzelmi töltésű mondatokban használt szó: Mi a macska? Azt a kutya meg a macska! (ÉrtSz.)
- hosszú zsinegre kötött kő (ÉrtSz.)
A TESz. szerint a fenti jelentések jó része az 1. jelentésből fejlődött ki „alaki, hangulati vagy funkcióbeli hasonlóság alapján”. Arra például nem sikerült rájönnünk, hogy mi a közös egy kötélen keletkezett hurokban és a macskában, de fogadjuk el, hogy a legtöbb esetben valóban fennáll valamilyen hasonlóság.
(Forrás: Wikimedia Commons / Janee / GNU-FDL 1 2)
Néhány esetben a kapcsolat bonyolultabb a szótár szerint is. A 2. ’horgony’ és 6. ’tűzikutya’ jelentések például a vasmacska szóból keletkeztek. A vasmacska ’horgony; horgas végű csáklya; tűzbak; fazékállvány’ elnevezés is úgy keletkezhetett, hogy az ezen a néven ismert tárgyak valamelyest hasonlítanak a macskákra: vagy horgas karmaik vannak vagy négy lábuk van. A macska szó ezekben a jelentésekben a vasmacskából szórövidüléssel, ezen belül is jelentéstapadással keletkezett. Ez azt jelenti, hogy az összetett szó egyik eleme, jelen esetben a vas, lekopott, s a másik elem (macska) felvette az egész összetett szó jelentését. Hasonló folyamat játszódott le például a farmernadrág → farmer, személyi igazolvány → személyi esetében.
Ezen felül a fenti, italozással kapcsolatos jelentéskörben (5., 8.) német (Katzenjammer ’másnaposság’, szó szerint ’macskajajgatás’), a 9. és 10. ’alkatrész’ jelentéseknek szerb és horvát megfelelői is ismertek a TESz. szerint.
Mi van a zsákban?
Lássuk most, mit találunk a macska utótagú összetett szavak között. Bizony, a leghétköznapibb macskára kell gondolnunk, ha a zsákbamacska kifejezés eredetét kutatjuk. Ezt a szót a nem árulok zsákbamacskát ’nyíltan megmondom a szándékaimat’ szólásból vagy a különböző vásárokról ismerhetjük. Ásványbörzéken vagy például búcsúkban gyakran lehet viszonylag alacsony áron egy átlátszatlan papírzacskóban meglepetést, vásárfiát vásárolni. Ám az csak a pénz kifizetése és a zacskó felbontása után derül ki, hogy mit is rejt a zsákbamacska.
A látatlanban való vásárlás jelenik meg az angol let the cat out of the bag mondásban is. Ezt akkor használják, ha valaki kikotyog egy titkot, azaz kiengedi a macskát a zsákból.
O. Nagy Gábor a szólás eredetére két magyarázattal is szolgál. Az egyik szerint a zsákbamacska arra utal, hogy régebben szokás volt jutányos áron, az áru megtekintése nélkül megvenni valamit. Ilyenkor néha a kismalacnak mondott zsákban kapálózó állat bizony macskának bizonyult... A szólás másik magyarázata egy babonához kapcsolódik. Eszerint ha valaki szilveszter éjjelén egy kilencvenkilenc csomóval bekötött zsákban levő macskát ad az ördögnek, és nyúlként, látatlanban eladja neki, akkor sosem fog elfogyni a pénze.
Zsákbamacska a Terézvárosban
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 4 0)
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 4 0)
Macskák az iparban
A gyárakban is gyakran találkozhatunk macskával. Ismerik például azt a szót, hogy futómacska? Nem, nem egy futó macskára gondolunk, ami átvágtat a gyárudvaron, hanem egy emelőszerkezetről, amit elsősorban nagy, sínnel ellátott darukon alkalmaznak. A futómacska egy olyan kerekes szerkezet, mely egy sínen fut, és a rászerelt kötél vagy lánc segítségével emeli fel a terheket.
A rendelkezésünkre álló forrásokból az sajnos nem derült ki, hogy miért pont így nevezték el ezt a szerkezetet. Azt fentebb már láttuk, hogy több fémből készült tárgyat, alkatrészt is neveztek, neveznek macskának. Sokszor ezek karmos tárgyak. Lehetséges, hogy a futómacska is azért kapta a nevét, mert egy sínen kapaszkodik, mint egy macska? Esetleg a rajta csüngő, macskakaromra emlékeztető horogról?
(Forrás: Wikimedia Commons / Fraser, Clayton B. / PD)
Macskákat a bányászatban is alkalmaztak. Nem egérfogásra, hanem a csillék megfogására. A csillefogó macska egy olyan biztonsági berendezés, amellyel az elszabadult csilléket lehet megfogni vagy kisiklatni. Szvircsek Ferenc Bányászkönyve így definiálja a macska szót:
csillefogó szerszám, sarka körül a sínre fordítható horog
A macska elnevezés itt valószínűleg a horog és a macska karma közötti hasonlóság alapján keletkezett. Az is közrejátszhatott, hogy ugyancsak fékezőberendezés volt a szekerekhez tartozó macska (a szó fenti 9. jelentése). Ez egy hosszú rúdra szerelt, villa alakú vasdarab volt. Ha a szekérrel meredek úton felfelé haladtak, a rudat lelógatták úgy, hogy éppen csak karcolja a földet. Ha a szekér megállt, és elkezdett visszafelé csúszni, a vasdarab a földbe fúródott, és megakadályozta a szekér további csúszását.
Macskák a sarokban
Ha nem takarítunk elég alaposan vagy elég gyakran, a sarkokban összegyűlik a kosz. A porból, szöszökből, hajszálakból, pókhálóból álló gombolyagot talán szőrössége miatt lehet macskához hasonlítani. Így jöttek létre a pormacska, porcica kifejezések. Más nyelvekben is előfordul, hogy ezt a koszgombócot szőrös állathoz hasonlítják. Az angol dust bunny ’pornyúl’, dust mouse ’poregér’ mellett van dust kitten ’porcica’ is. A németben az egér a nyerő: Staubmaus ’poregér’ vagy Wollmaus ’gyapjúegér, szöszegér’.
Ezekkel a porállatokkal búcsúzunk most a macskáktól. Sorozatunk következő részében olyan összetett szavakat veszünk sorra, amelyeknek előtagja a macska szó. Lesz szó zenéről, kőzetekről, ételekről és írásjelekről is.
Források
Papp Ferenc: A magyar nyelv szóvégmutató szótára
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
A magyar nyelv értelmező szótára
Magyar értelmező kéziszótár
O. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Zsákbamacska kérdésben arra szavazok, hogy az ördögnek kellett elsózni a portékát.
A zsákban kapálózó macska karmait kieresztené, nyávogna, elég hamar kiderül, hogy nem malac, nyúl, stb.
A másik verziót az is támogatja, hogy a megnyúzott, fej nélküli macska megtévesztésig hasonlít egy hasonló állapotú nyúlra, ezért sok helyen csak akkor vették át a nyúzott nyulat, ha rajta volt a feje is.
A szekérfékező macska leírása engem arra emlékeztet, hogy a macska csak felfelé tud mászni a fán, lefelé igazából nem. Felfelé azért tud mászni, mert beakad a körme, lefelé azért nem tud jönni, mert nem tud kapaszkodni. Szóval csak az egyik irányba "működik".
"Megmacskásodott a lába", vagyis olyan régóta nem állt fel, hogy kicsit elzsibbadt a lába.. :)
@Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató: "E hiedelem alapján tehát a szólás eredeti alakja a nem akarok zsákbamacskát árulni lehetett abban a jelentésben, hogy ‘nem engedem magam úgy becsapni, mint ahogy az ördögöt a zsákba kötött macskával rá lehet szedni’"
Ez félreértés. Nem azt csapják be, aki zsákbamacskát árul, hanem éppen ő maga fedi el az igazságot.
Tájékoztatásul
A [KÉRETLEN REKLÁM MIATT MODERÁLVA] című könyvben a zsákbamacska szócikk a következő:
ZSÁKBAMACSKA
1. valaki zsákbamacskát árul (szólás)
= titkolja igazi szándékát v. véleményét
2. valaki zsákbamacskát vesz/vásárol (szólás)
= a) nem tudja, hogy amit vásárolt, milyen a valóságban;
= b) (ritka) bizonytalan kimenetelű dologra vállalkozik
A szólások más népek kifejezéskincsében is megtalálhatók. Eredetüket illetően kétféle magyarázatot is találunk.
1) A német szakirodalom szerint alapja az a babonás hiedelem, hogy úgy lehet az erszényünkből soha ki nem fogyó pénzre szert tenni, hogy egy fekete macskát kilencvenkilenc csomóval beköt az ember egy zsákba, szilveszter éjszakáján a templomhoz viszi, és ott eladja az ördögnek. Amikor az ördög megjelenik, azt kell neki mondani, hogy nyúl van a zsákban, és akárhogy alkuszik is, nem szabad tőle egy tallérnál kevesebb pénzt elfogadni. Ezután nagyon gyorsan el kell futni, mert ha az ördög rájön, hogy becsapták, kegyetlen bosszút áll. Ha azonban sikerül elmenekülni, akkor az ördögtől kapott tallér – hiába költi el az ember – mindig visszatér tulajdonosához. E hiedelem alapján tehát a szólás eredeti alakja a nem akarok zsákbamacskát árulni lehetett abban a jelentésben, hogy ‘nem engedem magam úgy becsapni, mint ahogy az ördögöt a zsákba kötött macskával rá lehet szedni’. Ennek a babonás elképzelésnek nyelvi nyoma a magyarban is megtalálható. Káldi György hitszónok Az vasárnapokra való prédikációk… („Húsvét után V. vasárnapi harmadik prédikáció III. része”) című művében ezt írja: „A’ szentek […] tudgyák azokat, [amiket az emberek a földön cselekszenek], mert egyébaránt azt mondhatnók, hogy, hasonlók a’ hoz, a’ ki nyúl helyett, zsákban machkát árúl, vagy vészen.”
2) O. Nagy Gábor úgy véli, hogy az eleinte pusztán képszerű tanácsként mondott Ne vegyél semmit zsákban mondat alakult át szólássá. A zsákban határozó itt csak a látatlanba szó szemléletesebb szinonimájaként szerepel. Az általános értelmű tárgyat (semmit) később egy állat neve (nyúl, malac) váltotta fel, mert ezeket az állatokat régen valóban zsákban vitték a vásárra. A furfangosabb eladók pedig kismalac vagy nyúl helyett gyakran egy értéktelen macskát tettek a zsákba, és így csapták be a könnyelmű, elővigyázatlan vevőket. A Till Eulenspiegel című népi történetekben például említés is történik erről a szokásról. A zsákba tett macska azután – immár egy szóba írva – az alattomosság, a félrevezetés szimbólumává vált.
Idegennyelvi megfelelők:
ANGOL: to buy a cat in a poke
DÁN: kobe katten i saekken
FRANCIA: acheter chat en poche
HOLLAND: een kat in de zak kopen
LENGYEL: kupić/kupować kota w worku
NÉMET: die Katze im Sack kaufen
OLASZ: comprare la gatta nel sacco
SPANYOL: comprar gato en saco
SZLOVÁK. kúpiť mačku vo vreci
SZLOVÉN. kupil sem mačka v vreči