Tábor magyar volt?

Igen, de van egy ősi magyar gyök, a TÁB, amit a héber is átvett, ebből van a Tábor-hegy, a tabulátor, a Tábita és a tablet PC. A vége egy másik ősi magyar gyök, a BOR, ezt itták a Tábor-hegyen elég nagy mennyiségben, ettől kezdett botladozni a nyelvük és az ősi magyar KÁB gyököt ejtették TÁB-nak, azt a gyököt, amiből a kábítószer és a Kába-kő is ered.

Bocsánat a misztifikációért, direkt volt.

Talán a "tápol--->tábor" hasonló a "lepel---->leber(-nyeg)", "tép-el (>ellép)---->teper (>téb(-lábol)" hangváltozások-okozta jelentés bővüléshez.. :)

nem. a török tábor magyar eredetű.

(és azt a török nyelvekben létező (speciális, szűkebb értelmű) jelentései is mutatják.

.

2. nézzé má utána meddig volt csehország magyarország mondjuk csak Mátyás idejében.

meg miért Uherské Hradiste meg a többi, mielőtt kifele beszélsz a fejedből.

A németben is szerepel a "tábor" szó? Pontosan milyen alakban? Én szótárban nem találtam, és csodálkoznék, ha a németben meglenne ez a szó.

@reiner Tor: www.woerterbuchnetz.de/DWB?lemma=tabor

@hovatovabb: „miért Uherské Hradiste”

Mert a magyar határon állt. en.wikipedia.org/wiki/Uhersk%C3%A9_Hradi%C5%A1t%C4%9B#Etymology

L. még Uherský Brod en.wikipedia.org/wiki/Uhersk%C3%BD_Brod

@Fejes László (nyest.hu):

Csak az áltudományos szédelgők azt terjesztik, hogy ez egy ősi árpádkori magyar helyiség.

Közben a várost 1587-ig Novy Velehrad-nak hívták, és az olaszbástyás erődítés kiépülése után toldották meg az Uhersé előtaggal. Ez a - valószínűleg magyarok által átírt - angol nyelvű Wiki cikkben nincs benne...

Először azt kellene tudni a (hivatalos) nyelvészeknek, hogy magyar szó-e a "tábor"? Azt meg honnan tudnák? Kutatják a magyar nyelvet? Nem. A gyöknyelvész ránéz: mivel TB gyökkel eredeti magyar szó nem létezik, tehát a TÁBOR, 9o%-os valószínűséggel, nem magyar szó. Csak így első látásra:-).

Pedig ugye, szerintem, a szláv, török, stb. jövevényeknek kikiáltott legtöbb szavunk, azok ezrei is, mind magyar. De ez mégse. Nna, törheted a fejed...

Kezd azzal, hogy milyen rövid szavaink vannak MÉG a TB-vel? a tabu (de az biztosan nem magyar), a tuba-rózsa és a téb-lábol (gólyalábon). Ez utóbbi kettő viszont a besúllyedés értelmet hordozza: tavi-, tó-ba.

De a B oda-vissza változhat V-re? Igaz ez? Attól függ, hol, milyen nyelvben. Nálunk, oda-vissza nem, mert a magyarban a V volt előbb... de innen még jó pár hónapot kellene tanulnod a gyöknyelvészet alapjait.

A TÁBOR tehát nem eredeti magyar szó. Az izraeli Tábor-hegyet elhiszem, hogy a magyar túrista-nyelvész Tábornak hívja, de mi itthon HÁR TAVÓR-nak nevezzük. HÁR = hegy (nagyon rövid á-val), mint Har-gita. A Tavór meg asszem, hogy a tav'erá = tábortűz szóval van kapcsolatban. Mert vulkáni "tanuhegy"? Nem néztem utána, de valószínű.

Valójában a "tábor" azt jelenti, hogy "átmeneti helyen biztosítani egy közösség, vagy hadtest tápellátását." A szótő szerintem: TÁP.

A "táp-talaj", "táp-egység" és különösen a "had-táp" katonai kifejezés utalnak arra az említett szituációra, amiről a tábor szavunk is szól..

A *"táp-körlet" (a körlet katonai kifejezés) ugyan ma nem használatos, de lehet, hogy

pl.

A hatszázas években, vagy még előbb ha használták..

Szlávos szóhasználattal: a tápkörlet "tápgor(-let)" lett, amit nem is lehet másképpen mondani, mint "b"-vel, vagyis "táb(g)or(-let)"-nak, ha a "-let" idővel lekopott.

@cikk:" A 14. században még a magyarban is ’hadsereg, csapat’ a jelentése,"

Nem csodálkozom ha így van, hiszen a megszállt területek élelmiszerrel történő teljes ellátása háborús időkben mindenkor a megszálló hadsereg feladata volt, úgy a katonák, mint a polgári lakosságé. (Ez "nemzetközi szokásjog"..)

A megszálló hadsereg *"tápkörletben" vert sátrakat, vagy foglalt le épületeket a körlet létrehozására. Könnyen áttevődhetett a 14. században a jelentés "csapatra, vagy hadseregre"..

@Krizsa: "Kezd azzal, hogy milyen rövid szavaink vannak MÉG a TB-vel?"

Azért akad még: tábla, tabló. A főváros egyik városrésze a Tabán, és van egy Tab nevű településünk is, meg egy Tibor nevünk.

@mederi: Egyre jobb, Krizsa V-t javasol cserének, Te meg P-t :-) Hát hogy tegyen így igazságot az egyszeri pó'gár.

@Janika: A "rövid", (szakkifejezéssel: gyök-) szóban csak T és B mássalhangzó lehet. Amikor már több is van benne, az bővített szó. Ezt úgy kell érteni, hogy ha nincs BIZTOSAN magyar gyökszó, akkor a bővített szavak sem szoktak lenni. (Tehát a tábla sem magyar.)

Tab falu neve nem érthető, az adatok szerint amúgyis Thob volt. Nincs mit kezdeni vele. Tabán is csak egy név. Nevekből, amelyeknek sem értelmük, sem ismert eredetük nincs, csak a hivatalos nyelvészet etimológizál (ahol nincs szükség tudományos megfontolásokra).

A hangváltozásokat: B/V, D/T, P/F, stb. - sőt a B/P, úgynevezett kereszt hangváltozást sem "javasolhatja" senki - hiszen ezek ismert nyelvészeti jelenségek. Ezeken még a hivatalos és a gyöknyelvészet sem vitatkozik, mert tények. Igaz ugyan, hogy a gyöknyelvészetben már időbeli és földrajzi elterjedés jellemzi őket és egészen más, sokkal bonyolultabb szabályok vonatkoznak rájuk...

@Janika:

Pedig lehet még fokozni..

Ha azt tesszük fel, hogy létezett már a korai időkben (több ezer évre gondolok, az írásbeliség előttre) igény szóbokrok alkalmazására, amelyek alkalmasak könnyebb megjegyezhetőségre az ifjuság tanítása során, akkor elfogadhatjuk, hogy akár a magán, akár a mássalhangzók "átbillentgetésével" megtehették azt, az akkoriban még rövid, egy-két hangból álló szavak esetében.

Pl.

'TÁV/ TÁJ/ TÁG/ TÁL// TÁM/ TÁP/ TÁR'

Ennek a példa "mondatnak" értelme van szerintem.

Azt jelenti, hogy érdemes TÁVoli, tágas TÁJakra menni, ami TÁLas (lapos, mélyedéses), mert az azt szegélyező TÁMfal (oldalfal) a TÁPláló dolgok (növények, magvak, kics állatok) TÁRháza.

Nyilvánvaló, hogy mai értelemben nem beszélhettek akkoriban 'mai nyelven', mikor még csak szótövek léteztek toldalékok nélkül!.. :)

Összességében szerintem a "tábor" elszlávosodott magyar szó is lehet..

@mederi: 14-hez

A "magyar" természetesen idézőjelben van, hiszen ki tudja, hogy milyen nevet viselt az a népcsoport, akinek az említett "mondatot" köszönhetjük..

@bloggerman77: a morva időkben volt Veligrad. 1258-ban lett Novy Velehrad. a Veligrad és Kunovice (nem is tudom mire utal a település neve, mi) összevonásával.

cs.wikipedia.org/wiki/Uhersk%C3%A9_Hradi%C5%A1t%C4%9B

.

@mederi: @cikk:" A 14. században még a magyarban is ’hadsereg, csapat’ a jelentése,"

több mint valószínű, h (nem félrevezetően, mint a @cikk)

helyesen " A 14. században a magyarban is ’hadsereg, csapat’ volt ay EGYIK jelentése,"

.

@Krizsa: a tábor ideiglenes szálláshely. a tábor ideiglenes település.

a magyarban valószínű rokona a 'toboroz', 'tobzódik'

.

@reiner Tor: @LvT: "das wort ist entlehnt aus altslav. taboru, neuslav. und ungar."

1383, 1508

.

a csehben (és szlovákban):

táborí táborozik.

táborák tábortűz.

és a török soha sem járt a cseheknél.

Úgy is lehetett, hogy a magyar keresztes seregek a Szentföldön járván látták a Krizsa/8 által említett Tavór hegyet, és mivel volt "tábor" szavuk, a hegy nevét magyarosították.

@Krizsa: "Mert vulkáni "tanuhegy"? Nem néztem utána, de valószínű."

Én meg utánanéztem, és nem vulkanikus. Újabb Krizsa-féle mellélövés...

@lcsaszar: Ehelyett az az egyszerűbb megoldás, hogy az ószövetség első latin fordítói a klasszikus héber* ejtésnek megfelelően <b> hanggal ültetették át latinra a hegy nevét, és azután az terjedt el a nyugati keresztyénségben. Vö. Vulgata — Józsué 19,22: vulsearch.sourceforge.net/html/Jos.html#x19_22

Bírák 4,6: vulsearch.sourceforge.net/html/Jdc.html#x4_6

* A modern héber nyelv kiejtésben és nyelvtanban meglehetős távolságra áll az ószövetségi héber nyelvtől. A modern héber nyelv neve <עברית> /’ivrít/, amelyhez tartozó népnév az <עברי> /’ivrí/. Ez utóbbi korábbi hangalakja került szintén a latinon (<Hebraei>) keresztül magyarba mint <héber>. A latin által megőrzött régi <b>-vel szemben a modern héberben itt is <v> van.

@LvT: Ezt ne írd, mert Krizsa megsértődik.

" A modern héber nyelv kiejtésben és nyelvtanban meglehetős távolságra áll az ószövetségi héber nyelvtől."

@LvT: Az Ószövetséget a zs. vallás szerint egyáltalán nem volt szabad és azóta is tilos lefordítani bármilyen nyelvre. Erre az a magyarázat, hogy soha semmit nem lehet pontosan lefordítani. Az I. szavát azonban, aki a szent írásokat adta, még egy vesszőcske erejéig sem szabad megváltoztatni. (Hogy hogyan "adta": lediktálta, vagy a fejébe sugallta Mózesnek, azt nem tudom.) Mindegy, a lényeg az, hogy a hébert nem befolyásolhatta latin, görög, vagy bármilyen fordítás, mert vallásos zsidó a kezébe se vehet ilyesmit.

A modern héber nyelv kiejtését és nyelvtanát szorosan a 2ooo évvel ezelőtti Ószövetségre alapozták. Úgy a 19. században Bén Jehuda, mint a 2o. században intézményesen, vagyis az államalapítás idején. Annyira megőrzött a nyelvtan és szinte azonos a kiejtés, hogy az eredeti Ószövetséget mindenki (még én is) egy-az-egyben olvassa és érti. Ez természetes is, hiszen a "száműzetés" 2ooo évében, bárhol is éltek a zsidók, évente felolvasták, tanszobákban (elemi iskola) kívülről is megtanulták a Tórát (Mózes 5 könyvét).

@Krizsa: >> bárhol is éltek a zsidók, évente felolvasták, tanszobákban (elemi iskola) kívülről is megtanulták a Tórát <<

Ahogy az olasz szeminaristák is századok óta felolvassák és megtanulják a Vulgatát. De a piacon már ők se úgy beszélnek.

Amúgy meg a maszorétáknak azért kellett központozni az isz. VI–X. sz.-ban a biblia szövegét, mert már senki nem tudta, hogyan kell kiejteni: ez a dagesra is igaz volt (ami adott esetben a <b> és a <v> különbségét hordozza). Éppen ezért az, hogy „még egy vesszőcske erejéig sem szabad megváltoztatni”, az csak a második templom lerombolása utáni szétszóratás mítosza. És már csak abból is látszik ennek mondásnak a mitikus és nem valóságos volta, hogy a héberek ma nem is héber, hanem arámi betűkkel írnak: otthagyták az i.e. V. században a saját írásukat, amelyet Mózes is használt.

@LvT: A Wikipédiából: A maszoréták megnevezése a héber mászar igéből származik: átad, hagyományoz. A maszoréták zsidó szövegkritikusok... voltak. Céljuk a Szentírás héber szövegének (beleértve a helyesírást, olvasást és értelmezést is) egységesítése és rögzítése volt, ők gondoskodtak arról, hogy az Ószövetség régi szövege megmaradjon, és ne romoljon. Ők vezették be a héber írás pontozással történő magánhangzó-jelölését. Körülbelül i. sz. 100-1000 között működtek.

Tehát? Ennek majdnem 2ooo éve. Azt is írtam.

A héberek azonban ma sem pontoznak újságot, könyveket, stb. Mégis kitűnően tudják, még dages se kell hozzá, hogy a közös B/V betű kiejtése mikor B (a SZÓ ELEJÉN mindig), és mikor V.

Szó belsejében ált. V, de nem mindig... innentől jön a nyelvtan tudás, amit a Wikiben, stb. nem találunk meg... Amire a szó flektálásából ismerünk rá. Vagyis? Az igenis MEGLEVŐ I/J és O/U magánhangzó betűk jelenlétéből.

Másik zavarforrás (a héberül nem tudóknál), hogy egy másik V is van, ami a W... Szóval a héber nyelvtan egy kicsit sokrétűbb...

Az eredeti héber írás a föníciai-(=etruszk?)-óhéber rovásírás volt:-))). Arról tértek át a mesterségesen kialakított KVADRÁT-ÍRÁSRA, ami egyáltalán nem hasonlít az arámra. De az, hogy hangértékekben van köze az hozzá, az persze BIZTOS - mivel az arám csak egy tájnyelvként elváltozott héber. Nagy térségre kiterjedő sokszínű közlekedőnyelv volt - az akkád-héber nyelvfejlődés "oldalágán".

@Krizsa: Nos, az ószövetség első mondatát így ejtették a haszkala során megalkotott modern héber előtt az askenázi zsidók: /börésisz bóró elauhim esz hásomájim vöesz hoórec/, a szefárdok pedig így: /berésit bárá elohim et hasamájim veet harrec/.

Mindegyik betéve megtanulta a Tórát, egyiknek sem kellett pontozás a szerinte helyes olvasáshoz, mindegyik azt hitte, hogy „még egy vesszőcske erejéig sem változtatott”, mégis századok alatt eltért a kiejtésük.

Saját nyelved legutóbbi történetét sem ismered, és a tudatlanság adja a magabiztosságodat. hu.wikipedia.org/wiki/Dunning%E2%80%93Kruger_hat%C3%A1s

@Krizsa: >>Az Ószövetséget a zs. vallás szerint egyáltalán nem volt szabad és azóta is tilos lefordítani bármilyen nyelvre.<<

Ezt a zsidó felekezetek közül melyik tanítja így? Nekem ez új. Én láttam már vallásos zsidók által készített teljes Biblia-fordítást magyar nyelvre (van is egy ilyen a polcomon, két kötetes).

Sőt. Úgy tudom, a héber Biblia első görög fordítását is (még Jézus születése _előtt_ háromszáz(!) évvel) vallásos zsidók készítették.

@nudniq: a "teljes Biblia" ebben a kontextusban természetesen nyilván a teljes _héber_ Biblia, és nem a keresztények által "Bibliának" nevezett összes könyv.

@hovatovabb: >>a török soha sem járt a cseheknél.<<

Na és? Az égvilágon semmi olyasmit nem állított a cikk, aminek ezzel ellentmondanál.

A cikk szerint a cseh nyelvben _magyar_ jövevényszó a "tábor". (És a magyarban számít török jövevényszónak.)

@LvT: Héber nyelvtudás nélküli vitapartnerekkel azért nehéz nekem, mert nagyon sok mindenre kellene kitérnem - ami már nem is vág a cikk témájába. Nem írhatok ide oldalakat.

Mi "izraeli fiatalok":-) egyáltalán nem is tudunk jiddis-héberül (= német kiejtéssel eltorzult héberül).

S én a magyarországi zsidók 5o-es években megélt körülményeit sem ismertem. (Annyira idős én se vagyok:-). 6-16 éves koromban még álmomban sem gondoltam volna, hogy valaha zsidó IS leszek. Szóval nagyon sok kérdést kellene itt megvilágítanom az európai zsidóságról. Talán máskor, egy idevágó cikkel kapcsolatban. Vagy feltehettek nekem kérdéseket a honlapomon: Gyoknyelveszet G portal. Ott aztán mindenre részletesen tudnék válaszolni.

Szóval én csak 34 éves koromban kezdtem (igaz, még Magyarországon) az ivrit nyelvet tanulni - ami a némettel el nem torzított, a szeférd kiejtés alapján lett Izrael Állam nyelve. Azelőtt jiddist sem hallottam sehol...

Itt egy tanulmány, ami jónak tűnik, talán segítek vele: Bányai Viktória - Askenáz és szefárd ejtés és liturgia Magyarországon.

@nudniq, idézlek: "Úgy tudom, a héber Biblia első görög fordítását is (még Jézus születése _előtt_ háromszáz(!) évvel) vallásos zsidók készítették."

Én meg úgy tudom, hogy VALLÁSOS zsidó nem készíthetett semmilyen - görög nyelvű fordítást sem. Nem vallásosak azonban már az ókorban is voltak! S egyikünknek sincs hivatkozása... Egyébként én is újrafordítottam (magyarra) a Teremtéstörténetet - szintén fenn van a honlapomon - pedig "nem lett volna szabad".

@nudniq: 27-re

-A feltételezett török átadó képződmény szótöve is "tap-/ vagy dap, ahogy írtam korábban.."!.. A "p">"b" hangváltás jellemző a magyarban *tabur.. :) amivel teljesen egyet is értek, és mint említettem, szláv hatásra jött létre, ami az etimológiából is kitűnik, ha rákerestek... :)

Ráadásul "szituácóhelyes" is ez a feltételezés.. :)

-Idézet az etimológiai szótárból:

"tábor [1223 tn. (?), 1383] Jövevényszó, valószínűleg egy török nyelvből származik, vö. csagatáj dapqur, tapqur ’sereg,

csapat’, oszmán-török tabur ’öv; sánckaró fal’, tapkur ’ugyanaz; sor, vonal; szekérvár’." ..." Az átvétel pontos ideje nem ismert."... stb..

@mederi:

Feltételezem, hogy a "kör" eredetileg nem geometriai jelentéssel bírt a magyarban, hanem egyszerűen "kőr hegyet" jelentett, ami a szláv nyelvekben "gor" (Ebből jöhet a "táp+gor"--->"tábbor" majd-->"tábor" szó) .

A cikk táborhegyi képén is jól látható, hogy körben a "növényi

táp(-lálék)" (+ apróállatok, madarak) ellátás biztosított volt akár az írásbeliség megjelenése előtt is, ugyanakkor védettséget biztosított a hegytető az ott ideiglnesen vagy végleg megtelepülteknek...

Nem véletlen, hogy a várakat előszeretettel hegytetőkre építették.

@mederi: A kör alakú hegy zöld növényekkel táplálta a tetején megtelepedett írástudatlan lakosságot, ezért aztán el is nevezték Táborhegynek... Most már minden világos.

@mederi: "tap-/ vagy dap feltételezett török átadó képződmény szótöve"

nem lehetett, mert az már volt a magyarban. fordítva volt, mint ahogy sok minden más.

.

tup > tapog tappancs tapogat

> talp

> tapos

.

1. tábor toborz

2. téb tév div

3. tip tipeg tipor teper

4. top topp topog toporz

5. tap talp

6. telep települ terül

@mederi: a kör az krirk > cirk.

a kert az > girt.

a horg a > gora hora hore > höre hoch high

hegy jágh

hág halad

.

7. táp tápl (: épül)

8. tép tépl (: ápol)

.

tábor 'tábor' > csagatáj dapqur, tapqur ’sereg' ' szekértábor > öv, arcvonal, harcvonal, sorvonal, sánc '

kum > kurg kurh

.

@cikk a két szó összecsengése csupán a véletlen műve: a város a Názárettől nem messze álló bibliai Tábor-hegyről kapta nevét.

.

nemrég egy dokumentumfilmben meg azt hallottam, h a Jeruzsálem felé tartó úton az összeírásra igyekvők megálltak annál a hegynél és azért adták azt a nevét.

(táboroztak, vágod?)

vagy azt nem is mondták, h azért adták. azt csak én gondoltam hozzá.

@Krizsa: >>Én meg úgy tudom, hogy VALLÁSOS zsidó nem készíthetett semmilyen - görög nyelvű fordítást sem.<<

Én meg úgy tudom,h a Septuaginta VALLÁSOS zsidók (mi több, rabbik) műve, ők fordították a héber eredetit korabeli görög nyelvre.

És az IMIT kiadásában pedig magyarországi vallásos zsidók fordították magyarra a Bibliát. A Tórát név szerint Bernstein Béla status-quo rabbi. (A status-quo az Magyarországon a neológok és ortodoxok szakítása előtti zsidóságot megőrizni óhajtó irányzat volt, semmiképpen sem lehet "vallástalansággal" vádolni őket.)

@nudniq: Jó, meggyőztél: lehetett vallásos már a kereszténység előtti, a legelső görögre fordító 7o rabbi-csoport (akik, hm... Egyiptomban dolgoztak:-). S már akkor, hamar jött a kijózanodás és ennek a fordításnak a feljavítani akarása is - mert bizony minden fordítás: ferdítés.

Ezután már a száműzetésben (a szétszóratásban, idegen országokban), a legkülönbözőbb jószándékú zsidó fordítgatók is lehettek vallásosak. Akik a különböző NÉPEK közé való beilleszkedés kegyes szándékával tették túl magukat a tiltáson. Mint a magyar neológ zsidóság, akiknek a szabadságharc hősei voltak a példaképeik, de a leszármazottaik (maga Bernstein rabbi is), Auschwitzban végezték.

S kiderül, hogy EBBEN a vonatkozásban (vallástalanul, nem is született zsidó létemre) én az ortodox zsidóság felfogását képviselem. Azt, hogy a zsidóság elsősorban NÉP, és minden más szempont csak ezután jön. Hogy a zsidóságot csak a héber nyelv őrizte meg még hazátlanul is, 2ooo éven át - csakis ezért térhetett vissza a hazájába. Ha a 19. század óta többségében neológgá vált magyar zsidóság komolyan vette volna, hogy ők elsősorban nép, akkor időben menekült volna. Hogy bármely népet, a magyart is, elsősorban a nyelve határoz meg.

Itt azonban én kiszállok a teológiai, a keserves beilleszkedési, stb., - tehát a számomra mellékes vitákból, amihez valójában nem is értek. Továbbra is csak az összehasonlító gyöknyelvészettel foglalkozom:-). Ennek célja elsősorban a magyar, másodsorban az összes természetes (pl. a latinnal nem buherált, el nem oroszosított, el nem angol-gyarmatosított, stb.) nyelvek kifejlődésének a kutatása.

@LvT: Köszönöm!

Figyelmetekbe ajánlom: 1207. aug.

Wikipédia:

"II. András szentföldi tartózkodásának legnagyobb részét azzal töltötte, hogy beszerzett néhány kétes hitelű ereklyét. Néhány kisebb katonai akcióra is vállalkozott. A magyar keresztesek körbejárták a Tiberiás-tavat, kifosztva az ottani településeket, majd ostrom alá vették a TÁBOR-hegyen épült muszlim erősséget, az ostromhoz azonban csak mindössze egyetlen ostromlétrát használtak, így természetesen nem jártak sikerrel. Az akció azonban végeredményben mégis sikeresnek tekinthető, mert az Ajjúbida uralkodó leromboltatta az erősséget, mert remélte, hogy így ráveheti a kereszteseket a békére."

Vagyis jártak arra felé a magyarok is, és nem éppen az írástudatlanok.. :)

@huncsambocsange:

-A városok, folyók, hegyek neve nem állandó.

A hódítások (pl. a muszlimok elleni keresztes hadjáratok), népvándorlások, stb. megváltoztatják sokszor azokat, akármennyire régi helyekról van szó. (Az ősi írásokban megjelenő földrajzi neveket sokszor be sem lehet azonosítani..)

-A "tábor" szó legvalószínűbb szótöve szerintem az "ótörök" TAB-, amit az etimológiai szótár eredeztetése is alátámaszt.. :)

@mederi: „nem éppen az írástudatlanok” Erre mi utal a szövegben?

@Fejes László (nyest.hu): mederi korábbi megjegyzésére utaltam vele ironikus formában:

mederi> "táp(-lálék)" (+ apróállatok, madarak) ellátás biztosított volt akár az írásbeliség megjelenése előtt is"

lcsaszar> "A kör alakú hegy zöld növényekkel táplálta a tetején megtelepedett írástudatlan lakosságot, ezért aztán el is nevezték Táborhegynek..."

Boríthatok? www.irodalmilap.net/?q=cikk/bel-ar-xx

(Ha már szóba került a "tám-bor")

@mederi: hja, tudom.

Tana Tanais Tenish Don.

Athil Etel Itil Iddel Volga.

.

a türk 'tábor' szó a hunmagyar tábor szó.

a csehországi Tábor település nem török névadás.

.

a török táb szó printing-et jelent.

@mederi: "szerintem az "ótörök" TAB-, amit az etimológiai szótár eredeztetése is alátámaszt.. :)"

biztos vicces, legalább te jól szórakozol, csak tudod a viccet úgy mondják, h mondják a poént is.

@mederi: és? mit akarsz mondani?

addig nem volt tábor?

annyira mélyen bennük maradt a muszlim tábor ostroma Tábor hegyénél, amit maga a táborparancsok romboltatott le, h a tábor szót elterjesztették a 13.században ... és a 14.században már a magyar hadseregben is a "hadsereg, csapat" szóként használták ... és a 14 század végére már állt is Tábor városa. ?így lenne az ahogy történik a történelem? ha mindenki olyan hüje lenne, akkor a fél világ gót lenne.

.

és fő hogy nem voltak írástudatlanok! így azt sokan olvasták, amikor leírták a királyi közlönyben a szentföldi ereklyegyűjtő kiruccanást. volt is nagy vigadalom, amikor meghallották hogyan ért véget. fél Buda erről beszélt vagy két napig.

további bizonyítékok h dél-csehország magyar terület volt:

Becsvár

Bečváry - Červený Hrádek (piros vár) 352 m

Hodkov

cs.wikipedia.org/wiki/Hodkov

lásd elhelyezkedésük

.

+Sobočice

(és a minden valószínűség szerint)

a szabbatum szabadság szóból képzett településnevek:

nyugat felé haladva

Sobotište (Ó-szombat) - Sobotovice - Sobočice - Sobotin (északon) - Sobotice