0:05
Főoldal | Rénhírek

Ismét a keresztről
és a kereszténységről

A ’kereszt’ és a ’keresztény’ jelentésű szavak sok nyelvben hasonlóképpen hangzanak – vajon véletlenül?

Fejes László | 2013. augusztus 8.

Krisztina-napi köszöntőnkben arról írtunk, hogy a keresztyén szónak a magyarban a kereszt szó hatására alakult ki a keresztén, keresztény alakváltozata – majd végül ez utóbbi vált a legáltalánosabbá. Olvasónk azonban gyanút fog, és kommentel:

A népetimológiai magyarázat értelmét ad a kereszt -keresztény hasonlóságnak. Viszont a puszta véletlen lenne, hogy az angolban is ugyanez a két eltérő jelentésű szó is ennyire hasonló?

Christian - keresztény

Cross - kereszt

sőt van egy criss-cross alak is, aminek az eleje még kiejtésben is szinte ugyanaz

Véletlenről akkor beszélünk, amikor az oksági viszonyok már túl bonyolultak ahhoz, hogy átlássuk őket.

Nos, részben véletlen, részben nem. Azt már előző cikkünkben megírtuk, hogy a keresztény szó a magyarban végső soron a görög Χριστός [chrisztosz] szóból ered, melynek eredeti jelentése ’felkent’, és az Újszövetségben Jézusra használják (bevett magyar alakja Krisztus). A vallás neveként ez a szó terjedt el szerte a világban, tehát várható, hogy több nyelvben is [chr], [kr] kezdetű lesz a szó, vagy a magyarhoz hasonlóan egy magánhangzó beszúrásával, esetleg elétoldásával változik meg az alak. Ebből a szempontból érdemes átnézni a Wikipédia Kereszténység szócikkéhez kapcsolódó idegen nyelvű oldalakat, és láthatjuk, hogy az esetek túlnyomó többségében a vallás neveként egy Krisztus nevével alkotott szó vagy szókapcsolat szerepel.

A latin [ch] híján a szókezdő mássalhangzót [k]-val helyettesítette. Pusztán véletlen, hogy [kr] hangkapcsolattal kezdődött a ’kereszt’ jelentésű latin szó is: crux [kruksz]. Ez aztán elterjedt a germán és a szláv nyelvekben, és persze megmaradt az újlatin nyelvekben is, ezekből pedig tovább is terjedt: a szlávból került a magyarba is. Természetesen az nem véletlen, hogy a szó így elterjedt, és összefügg a kereszténység terjedésével, és így az sem véletlen, hogy a ’kereszt’ és a ’keresztény(ség)’ jelentésű szavak hangzása annyi nyelvben összecseng.  Ennek hátterében azonban nem valamilyen misztikus jelenség áll, hanem a latinban bekövetkezett véletlen. A korai kereszténység szempontjából sokkal fontosabb görögben például egyáltalán nem hasonlít: σταυρός [sztaurósz] ’kereszt’.

Mindenkinek megvan?
Mindenkinek megvan?
(Forrás: Wikimedia Commons / Sergeant Alison Baskerville RLC / Open Government Licence v 1.0 )

A két fogalom nem csupán a magyarban hatott egymásra. Az észtben például a kristlus [krisztlusz] mellett létezik a ristiusk [risztiuszk] (szó szerint ’kereszthit, keresztvallás’) terminus is. Ez lehet a kristlus népetimológiás átértelmezése is, de az sem zárható ki, hogy a változásban szerepet játszott az is, hogy az észtre nem jellemző a szó eleji mássalhangzó-torlódás, és ilyen esetekben általában az egyik mássalhangzó törlésével egyszerűsíti a kapcsolatot. (Ahogy ez a szintén szláv jövevény rist ’kereszt’ esetében történt.) Nem zárható tehát ki, hogy a ristiusk eredetileg Kristiusk ’Krisztus-hit, Krisztus-vallás’ volt, de ebben is egyszerűsödés ment végbe. Az sem zárható ki, hogy különböző irányokból induló, azonos eredménnyel járó folyamatokról van szó.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (11):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2013. november 29. 07:59
11 Krizsa

A cikkből, mint megjegyzés szürkében: "Véletlenről akkor beszélünk, amikor az oksági viszonyok már túl bonyolultak ahhoz, hogy átlássuk őket."

Hűha, ez már magas filozófia... szóval véletlenek valójában nincsenek is? Ezek szerint a lottó főnyeremény sem véletlen? Összeesküvés elmélet? Valaki megszervezi talán a lottó főnyereményeket, és annak juttatja, akinek akarja? Hát ezt még én se hinném el (bizonyíték nélkül).

Maradok annyiban, hogy véletlen az, amit oksági viszonyok nem befolyásolnak. Van ilyen az Univerzumban? Ebben ugyan én sem vagyok biztos, de az anyagenergia világunkban - a mi megvalósult világunkban - vannak véletlenek.

És a nyelvészetben is vannak? Mindaddig lehetnek, ameddig nem sokezres, sok tízezres számúak a "véletlenek". Mert ilyen már NINCS. Ha a hivatalos nyelvészet tudatosan tagadja a nyilvánvaló nyelvi párhuzamok sokezreinek létezését (ami kizárt dolog), akkor szándékosan tagadja meg az oksági kapcsolatok keresését. S nagyon is jól tudja, hogy mi célból - a saját, elavult poziciójának a védelmében.

6 éve 2013. augusztus 16. 14:31
10 asher

1,;-nem "jezus" hanem Yeshua Bar-Yossef-(kesobb felvette a bar-yossef helyett a "h'nocri=aki istent hallgatja jelzot)-

2,;-nem egyeduli gyermek volt!!testvere Yaacov , hugai Rachel es Myriamne!

3,;-nem kereszt!!

a szo onnet ered hogy az elitelt-el kivitettek a vallain keresztben fektetve es az alkarokhoz kotozve a CALLUM-ot ami "keresztfa"-t jelent!!

az oszlop ugyanis elore foldrogzitve a kivegzes szinhelyen!!

az eliteltet a csukloknal fogva szogeltek fel a callum-ra amit kotelekkel huztak fel az oda keszitett oszlop tetejere ami igy egy nagy "T"-t formazott!!utana behajlitva a terdeknel a bokakat ketoldalrol szogeztek az oszlophoz!

a halal fulladas utjan allt be!-ezt meggyorsitando eltortek az eliteltek terdeit!

az elitelt feje fole tobb alkalommal tettek "titulus crucis"-t,-(nem csak yeshua eseteben)-amin az allt mi miatt feszitettek meg!

-(ez adja a ma ismert "+" format)-

Yeshua felett latinul,aramiul-(ez volt az anyanyelve)-es gorogul volt irva!

latin,;

IN NASAREE IESHVA REX IVDAEORVM.

arami,;

YESHUA H'NOCRI MELEKHA H'YEHUDIM.

a gorog szovegree nem emlekszem!

6 éve 2013. augusztus 10. 00:32
9 Diczkó

@Fejes László (nyest.hu):

"...ennek mi köze az olajhoz meg a krémhez..."

- Fel lehet avatni valakit akár parfümmel, vagy otkolonnyal is, de a festék látványosabb. A külsejét kell megváltoztatni, hogy azok is tisztában legyenek a rangjával, akik nem voltak ott az avatáson. A szertartás a megtisztulással veszi kezdetét. Az avatandó személy megszabadul régi jelétől. Lemossák róla, hogy legyen hely az újnak. Aztán felkenik ismét, és új jelét viselnie kell akkor is, ha nem akarja. Ahol a ruházkodásnak nincs nagy kultúrája, nyilván mindenütt így tesznek.

6 éve 2013. augusztus 9. 16:50
8 Fejes László (nyest.hu)

@Diczkó: Jaja, most már csak az hiányzik, hogy akkor ennek mi köze az olajhoz meg a krémhez...

Meg mondjuk érdekelne, hogy mivel magyarázod, hogy Jézust megkeresztelték, mielőtt keresztre feszítették volna, meg hogy a batis- típusú, keresztelésre utaló nemzetközi alakokban miért nincs k-r...

6 éve 2013. augusztus 9. 16:32
7 El Vaquero

@szigetva: büszke vagyok El Pedróra, most hehezetet is használt. Mondjuk csodálom, hogy ilyen dög melegben van ereje hehezni, én gépelni alig tudok :-(

6 éve 2013. augusztus 9. 14:34
6 szigetva

@Diczkó: Csakhogy a 'ken' nem [kr]-rel kezdődik, hanem [khr]-rel, ebből lett a mai görörben [xr] (ezek IPA jelek, nem [kszr]!).

6 éve 2013. augusztus 9. 12:37
5 Diczkó

@Fejes László (nyest.hu):

"...a görög Χριστός [chrisztosz] szóból ered, melynek eredeti jelentése ’felkent’... Pusztán véletlen, hogy [kr] hangkapcsolattal kezdődött a ’kereszt’ jelentésű latin szó is: crux [kruksz]"

- Ne végy rá mérget! A 'felkent' és a 'kereszt' fogalmak összefüggnek. A kereszt egy rajzolat. Akit felkennek (festékkel) az egy rajzolatot kap. Elég ha csak a keresztelésre gondolunk, ahol a festéket ugyan víz helyettesíti, de a jel azonos.

6 éve 2013. augusztus 8. 15:07
4 mederi

A "köröszt/ köröd(t), körötte (körödte)" késztetés eredmény szópár a a "kör" és az "-öszt (össz)/ -ödt ("ött", mint öt ujj)" szó összetételből alakulhatott ki szerintem a magyarban.

Mivel a kultúrák soha nem a semmiből keletkeztek, gondolom ilyen a "kőrös kultúra" is, melynek nyomai behálózzák Európát.

Vissza nyúlhat egészen az emberiség hajnaláig a történet, vagyis az emberek öntudatra ébredéséig, nevezetesen mikor a kéz öt ujja még mint "össz"-es jelent meg az emberi tudatban.

Minden, ami ötnél több volt, egyszerűen "sok" lehetett (az elnevezés akár az "össz"-el is lehetett "egyenértékű", ha két nyelv szavai és nyelvtani szerkezete egyesültek, ami valószínű lehet!!), akár "végtelen" értelemben is (aminek akkor még önálló neve nem lehetett, hiszen "matematikailag" nem fedezték fel).

Az "össz" sok, számtalan, végtelen értelemben a "kör"-el kapcsolatba hozva, "kör-öszt" (vagy "kereszt"),

jele: a "meg" jel, ami "össz"-esítést jelent, tehát a "meg" kifejezés megjelenésekor gondolom már valamiféle "matematikáról" beszélhetünk.

A "meg" végtelen (sok) ismétlése / +++++...++../ "mega" (hatalmas) / a "maga" (egyedül van), vagyis a Nap (amely "maga" uralja az eget), és "élete végtelen" hosszú ("össz"), mely "felkeléseinek összes számára", "napköreire" utalhat..

A kőrös kultúráról valóban úgy vélik, hogy kultikus jelentése lehetett, és képviselői napimádók voltak!!

Úgy gondolom, hogy az egyisten hit is a napimádat, és azt követő különböző hitek alapjaira "épült", és mint ilyen, bizonyos fontos elemeit megőrizte nyelvileg is.

A ragozó, toldalékoló nyelvek olyanok, mint a föld, rétegezettek, így szerintem nagyon régi "nyelvi ábrákat" konzerválnak. Ezért lehet, hogy bizonyos nyelvekben (ezer évvel ezelőtt az angol elődje is ragozó nyelv volt!) ma is hasonló kifejezések a "kereszt/ köröszt" és a "keresztény" szavak.

6 éve 2013. augusztus 8. 13:58
3 Blogin

@hazidani: A vallásszinkronizmus ennél is továbbmegy. A hinduk és az iszlám is ismeri az özönvizet, a hindu irányzatokban (különösen a vaisnavizmusban) Krisztus is isteni avatár, de prófétaként fogadja el az iszlám is. Érdekes, hogy a hinduknál a végítéletkor érkező Kalki is lovas avatár, tehát a keresztény apokalipszis lóképe is megjelent a közös vallási tudásban.

A cikket annyival kiegészíteném, amit a szerző tud, de talán nem minden olvasó számára nyilvánvaló: természetesen a Jézus Krisztus nem vezetéknév és keresztnév. A Jézus a név, a Krisztus pedig (mondhatjuk így) titulus.

6 éve 2013. augusztus 8. 12:48
2 Fejes László (nyest.hu)

@hazidani: Ez azért van, mert ugyanarról a bolygóról származnak. ;)

6 éve 2013. augusztus 8. 12:29
1 hazidani

Krisztus - Krisna? Mindketten isten földi megtestesülései. Brahma - Ábrahám és feleségeik, Szaraszvati, illetve Sára?