A nyelvművelés érdeklődés hiányában elmarad
Mi a szerepe a 21. században a nyelvművelő társaságoknak? Van-e egyáltalán bármilyen szerepük, amikor az írott és a beszélt nyelv egyre inkább közeledik egymáshoz? Erre a kérdésre keresett és adott választ a brit Queen's English Soceity.
Bár a honlapjukon még azzal kecsegtetnek, hogy lépjünk be a társaságba, negyven éves működés után 2012. június 30-án beszünteti működését a Queen’s English Society (QES), a brit nyelvművelő társaság – adta hírül a The Guardian. Az angol nyelvet féltő és ápoló társaság – Magyarországon körülbelül az Anyanyelvápolók Szövetségének felel meg – megszűnésével az általuk kiadott nyelvművelő lap, a Quest sem jelenik meg többé.
A szokásos éves gyűlés levezető elnöke, Rhea Williams a döntés okai között említette, hogy a Twitter és az SMS korában már senki nem kíváncsi egy ilyen társaságra, egész egyszerűen nincs rá igény. Az internetes szövegmennyiséggel úgysem tudják tartani a lépést. Az érdeklődés hiányát és a társaság belső problémáit az is jól mutatja, hogy a gyűlésen mindössze huszonketten jelentek meg, és jelöltek híján nem tudtak elnököt és különböző tisztségviselőket választani.
A levezető elnök az érdektelenséget a világ megváltozásával magyarázta: „Az emberek megváltoztak, ma már más dolgok érdeklik őket, mint azelőtt. A világ drasztikusan megváltozott az elmúlt negyven esztendőben. Ma már nem csatlakoznak egy olyan társasághoz, amelyhez negyven éve boldogan csatlakoztak”.
(Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2)
Ugyanakkor Dr. Bernard Lamb, a QES elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem hiszi, hogy megszűnne a társaság. Szerinte a levezető elnök tévedett a bezárást illetően, de a társasági szerepvállalás iránti csekély érdeklődést maga is problémának látja.
Forrás