Népetimológia és népi etimológia
Ha két szakterminus hasonlít egymásra, akkor még az azt ritkábban használó szakemberek is hajlamosak összekeverni. Tiszta vizet öntünk a pohárba, elválasztjuk a búzát az ocsútól. Az is kiderül, hogy miként kell használni a Wikipédiát.
A nyelvészek, de sok laikus is ismeri a népetimológia (angolul folk etymology) jelenségét: azt a nyelvi változást nevezik így, amikor egy szó valós vagy vélt részeit a nyelvhasználók azért változtatják meg, mert azt egy másik nyelvi elemmel azonosítják. Így például a Tupperware márkanevet [tuppervári] alakban használják, mintha a termék a képzelt Tuppervár helynévről kapta volna a nevét.
A népetimológiás változásoknak nem kell feltétlenül értelmeseknek lenniük abban az értelemben, hogy olyasmit is jelentsenek, mint ami szerkezetükből következne: például a Kalmopyrin tabletta, nem pedig püré, ettől függetlenül kialakult a kalmópüré elnevezése. A népetimológiás változásnak tehát – bár nevezik szóértelmesítésnek is – nem is az a lényege, hogy „értelmet adjon” az elnevezésnek, hanem az, hogy a hosszú, a nyelvhasználók számára elemezhetetlennek tűnő szavakat rövidebb, könnyebben megjegyezhető elemekre tördelje. A kárókatona ’kormorán’ madárnév például feltehetően egy A q ezekben az esetekben a [k]-hoz hasonló, de annál hátrébb ejtett hangot jelöl. török qara qatna ’fekete madár’ vagy qara qotan ’fekete gödény’ szókapcsolatból fejlődhetett, de természetesen semmi köze sem a káróhoz, sem a katonához. (Természetesen vannak tréfás szóferdítések is, mint a marihónaalja ’marihuana’. Időnként nem is lehet pontosan tudni, hogy a szóferdítés szándékos-e, mint pl. a fenerosszpora ’peronoszpóra’ esetében.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Ken Billington / CC BY-SA 3.0)
A népi etimológia (angolul false etymology, pseudoetymology, paraetymology vagy paretymology) ezzel szemben egy-egy szó eredetére adott közkeletű naiv, nem szaktudományos magyarázat – a rendszeres kommentelőink által kifejtett áltudományos magyarázatok nem tartoznak ide, mert ezek általában egyéni lelemények, nem széles körben elterjedt tévedések. Persze amennyiben egy-egy ilyen csacskaság szélesebb körben elterjed, már akár népetimológiának népi etimológiának is tekinthetjük. A népi etimológiára remek példa a kurva ’prostituált’ és a kúr ’közösül’ közötti kapcsolat feltételezése, illetve az előbbinek az utóbbi passzív szerkezetben használt alakjából (tudniillik meg van kúrva) levezetése. (A kurva valójában szláv jövevényszó, és a kur- tövű, ’tyúk’, illetve ’kakas’ jelentésű szavakkal függ össze.) Hasonló tévképzet az, hogy a Hungary országnévnek a hunokhoz van közük.
A zavart csak növeli, hogy a két fogalmat a magyar Wikipédia is összekeveri: úgy tesz, mintha a két forma felcserélhető lenne, és mindkét jelenségre vonatkozna mindkettő. Aki azonban figyelmesen olvassa, az észreveheti, hogy egy szemfüles szerkesztő hiányolta a forrás megjelölését: nincs példa, mely azt igazolná, hogy a népi etimológia elnevezést is használnák a szóalakváltozásra. (Bár nem tarthatjuk kizártnak, hogy találunk akár olyan szakcikket is, ahol a két terminus véletlenül felcserélődik.) Ha tehát figyelmesek vagyunk, nem dőlünk be a tévedésnek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Mykl Roventine / CC By 2.0)
Végezetül az egyszerűség kedvéért: ha valaki bacon [békön] helyett bakonyiról beszél, akkor népetimológiás alakot használ. Ha viszont meg van róla győződve, hogy az angol bacon ’angolszalonna, császárszalonna’ a Bakony nevéből származik, akkor egy népi etimológiának dőlt be.
@Sultanus Constantinus: Van azért különbség, népi etimológiának, mint az a cikkben szerepel, csak az elterjedt téves etimológiákat szokás nevezni.
@Yogi: És IGEEEEN! Jobb helyeken ilyenkor írják, hogy szándékosan került bele, hogy az olvasók kiszúrják-e. De nem. :)
Gratulálunk, javítom! :)
@Yogi: ami ha nagyon elterjed…
„a rendszeres kommentelőink által kifejtett áltudományos magyarázatok nem tartoznak ide, mert ezek általában egyéni lelemények, nem széles körben elterjedt tévedések. Persze amennyiben egy-egy ilyen csacskaság szélesebb körben elterjed, már akár népetimológiának is tekinthetjük.”
Ha jól értem a meghatározásotokat, akkor ebben a mondatban ti is kevertétek, mert itt a népi etimológiáról van szó.
"Népi etimológiáról" -- mármint arról, hogy ez mást jelentene, mint a népetimológia -- eddig nem hallottam. Szerintem nem is szerencsés ilyen alapon megkülönböztetni a kettőt. Az angol "false etymology" fordítása 'hamis (ál-, nem valódi) etimológia'. Mivel az angolban (sem a spanyolban) nincs meg az olyan különbség, mint a magyarban a nép- és népi között, ezért szerintem magyarul sem tanácsos a kettőnek eltérő jelentést tulajdonítani. Más kérdés, hogy a szaknyelvben inkább a "népetimológia" alakhoz ragaszkodnak, de szerintem az sem hibáztatható, ha valaki népinek hívja. (A hamis etimológia pedig természetesen tök más tészta.)