Népetimológia és népi etimológia
Ha két szakterminus hasonlít egymásra, akkor még az azt ritkábban használó szakemberek is hajlamosak összekeverni. Tiszta vizet öntünk a pohárba, elválasztjuk a búzát az ocsútól. Az is kiderül, hogy miként kell használni a Wikipédiát.
A nyelvészek, de sok laikus is ismeri a népetimológia (angolul folk etymology) jelenségét: azt a nyelvi változást nevezik így, amikor egy szó valós vagy vélt részeit a nyelvhasználók azért változtatják meg, mert azt egy másik nyelvi elemmel azonosítják. Így például a Tupperware márkanevet [tuppervári] alakban használják, mintha a termék a képzelt Tuppervár helynévről kapta volna a nevét.
A népetimológiás változásoknak nem kell feltétlenül értelmeseknek lenniük abban az értelemben, hogy olyasmit is jelentsenek, mint ami szerkezetükből következne: például a Kalmopyrin tabletta, nem pedig püré, ettől függetlenül kialakult a kalmópüré elnevezése. A népetimológiás változásnak tehát – bár nevezik szóértelmesítésnek is – nem is az a lényege, hogy „értelmet adjon” az elnevezésnek, hanem az, hogy a hosszú, a nyelvhasználók számára elemezhetetlennek tűnő szavakat rövidebb, könnyebben megjegyezhető elemekre tördelje. A kárókatona ’kormorán’ madárnév például feltehetően egy A q ezekben az esetekben a [k]-hoz hasonló, de annál hátrébb ejtett hangot jelöl. török qara qatna ’fekete madár’ vagy qara qotan ’fekete gödény’ szókapcsolatból fejlődhetett, de természetesen semmi köze sem a káróhoz, sem a katonához. (Természetesen vannak tréfás szóferdítések is, mint a marihónaalja ’marihuana’. Időnként nem is lehet pontosan tudni, hogy a szóferdítés szándékos-e, mint pl. a fenerosszpora ’peronoszpóra’ esetében.)
A népi etimológia (angolul false etymology, pseudoetymology, paraetymology vagy paretymology) ezzel szemben egy-egy szó eredetére adott közkeletű naiv, nem szaktudományos magyarázat – a rendszeres kommentelőink által kifejtett áltudományos magyarázatok nem tartoznak ide, mert ezek általában egyéni lelemények, nem széles körben elterjedt tévedések. Persze amennyiben egy-egy ilyen csacskaság szélesebb körben elterjed, már akár népetimológiának népi etimológiának is tekinthetjük. A népi etimológiára remek példa a kurva ’prostituált’ és a kúr ’közösül’ közötti kapcsolat feltételezése, illetve az előbbinek az utóbbi passzív szerkezetben használt alakjából (tudniillik meg van kúrva) levezetése. (A kurva valójában szláv jövevényszó, és a kur- tövű, ’tyúk’, illetve ’kakas’ jelentésű szavakkal függ össze.) Hasonló tévképzet az, hogy a Hungary országnévnek a hunokhoz van közük.
A zavart csak növeli, hogy a két fogalmat a magyar Wikipédia is összekeveri: úgy tesz, mintha a két forma felcserélhető lenne, és mindkét jelenségre vonatkozna mindkettő. Aki azonban figyelmesen olvassa, az észreveheti, hogy egy szemfüles szerkesztő hiányolta a forrás megjelölését: nincs példa, mely azt igazolná, hogy a népi etimológia elnevezést is használnák a szóalakváltozásra. (Bár nem tarthatjuk kizártnak, hogy találunk akár olyan szakcikket is, ahol a két terminus véletlenül felcserélődik.) Ha tehát figyelmesek vagyunk, nem dőlünk be a tévedésnek.
Végezetül az egyszerűség kedvéért: ha valaki bacon [békön] helyett bakonyiról beszél, akkor népetimológiás alakot használ. Ha viszont meg van róla győződve, hogy az angol bacon ’angolszalonna, császárszalonna’ a Bakony nevéből származik, akkor egy népi etimológiának dőlt be.
"Népi etimológiáról" -- mármint arról, hogy ez mást jelentene, mint a népetimológia -- eddig nem hallottam. Szerintem nem is szerencsés ilyen alapon megkülönböztetni a kettőt. Az angol "false etymology" fordítása 'hamis (ál-, nem valódi) etimológia'. Mivel az angolban (sem a spanyolban) nincs meg az olyan különbség, mint a magyarban a nép- és népi között, ezért szerintem magyarul sem tanácsos a kettőnek eltérő jelentést tulajdonítani. Más kérdés, hogy a szaknyelvben inkább a "népetimológia" alakhoz ragaszkodnak, de szerintem az sem hibáztatható, ha valaki népinek hívja. (A hamis etimológia pedig természetesen tök más tészta.)
„a rendszeres kommentelőink által kifejtett áltudományos magyarázatok nem tartoznak ide, mert ezek általában egyéni lelemények, nem széles körben elterjedt tévedések. Persze amennyiben egy-egy ilyen csacskaság szélesebb körben elterjed, már akár népetimológiának is tekinthetjük.”
Ha jól értem a meghatározásotokat, akkor ebben a mondatban ti is kevertétek, mert itt a népi etimológiáról van szó.
@Yogi: ami ha nagyon elterjed…
@Sultanus Constantinus: Van azért különbség, népi etimológiának, mint az a cikkben szerepel, csak az elterjedt téves etimológiákat szokás nevezni.
@Yogi: És IGEEEEN! Jobb helyeken ilyenkor írják, hogy szándékosan került bele, hogy az olvasók kiszúrják-e. De nem. :)
Gratulálunk, javítom! :)