0:05
Főoldal | Rénhírek

Városi legenda orosz térképészekről

Felidézünk egy városi legendát arról, hogy vajon miért nem boldogultak az orosz tábornokok Mandzsúriában ...

nyest.hu | 2010. szeptember 20.

Vicces városi legendát idéz fel blogjában Christopher Culver. Nicholas Poppe orosz származású amerikai nyelvész Reminiscences (Visszaemlékezések) című önéletrajzi művében felidézi, hogyan menekült el a családja Mandzsúriából az orosz–japán háború idején. Ennek kapcsán jegyzi meg, hogy milyen nagyfokú hozzá nem értésről tanúskodott az orosz hadsereg.

Poppe leírása szerint a világsajtó folyamatosan beszámolt arról, hogy miként foglalja el a japán hadsereg sorra a mandzsúriai városokat, az orosz tábornokok azonban arra sem voltak képesek, hogy megtalálják e városokat a térképeiken. Mint kiderült, a háború előtt orosz katonai térképészek járták be Mandzsúriát, és a helyi lakosságtól kérdezgették a városok és falvak neveit. A válasz igen gyakran pu tung, azaz ’nem értem’ volt. Az orosz térképészek ezt jegyezték fel, így kerültek a térképre a Putung I, Putung II stb. településnevek.

Persze ahol ilyen állomásnevek vannak, ott az ilyen városneveken sem csodálkozhatnak
Persze ahol ilyen állomásnevek vannak, ott az ilyen városneveken sem csodálkozhatnak
(Forrás: Wikimedia Commons / Dmitry Fomin / CC BY-SA 3.0)

Christopher Pulver hozzáteszi, hogy a kifejezést 不懂-ként írják, és a pinjin átírás szerint bù dǒng-nak írandó. A pinjin a kínai nyelv leírására használt nemzetközi szabvány. A pinjin több szempontból is eltér a hivatalos magyar átírástól. A legfőbb különbségek a következők:

A pinjin tehát pontosabban tükrözi a kiejtést, mint a magyar átírás. A b, d, g úgy olvasandó, ahogy a magyar p, t, k-t ejtjük, a p, t, k viszont hehezetesen, kb. [ph], [th], [kh]. A négy [cs]-szerű hang közül a ch-t és a zh-t kissé hátrahajtott nyelvheggyel, a j-t és a q-t „lágyan” ejtjük. A ch és a q hehezetesen ejtendő, míg a másik kettőt nem. A z-t úgy ejtjük, mint a magyar c-t, a c-t viszont hehezetes [ch]-nek. A x ejtése olyasmi, mint egy selypített („lágy”) magyar s-sé. (Az s viszont a magyar sz-hez, az sh pedig hátrahajtott nyelvheggyel ejtett magyar s-nek felel meg.)

Az r egy a magyar zs-hez hasonló, de szintén hátrahajtott nyelvheggyel ejtett hangot jelöl, az y viszont a magyar j-nek felel meg. A h kb. úgy ejtendő, ahogy a ch a Bach vagy a technika szóban, az ng betűkapcsolat viszont olyasféle hangot jelöl, mint az angolban. A többi mássalhangzójel nagyjából úgy ejtendő, ahogy a magyarban kiolvassuk őket. A magánhangzók jelei pedig körülbelül ugyanúgy olvasandók, mint a magyarban, még az ü is. A magánhangzójelek fölé tett vessző (éles, ill. tompa ékezet), vonal (makron) vagy félkör (breve) a szótag hanglejtését jelöli.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. február 17. 11:07
1 Feribá

Pu Tungról jut eszembe a magyar utazó aki a prágai vonaton többször felébred és azt mondja a hálótársának: "Még mindig Východban vagyunk."

Az átírásról pedig az, hogy oroszul Mao Ce Tungot "Mao Dze Dún"-nak írják át.