0:05
Főoldal | Rénhírek

Macedónia és Makedónia

Van-e különbség Macedónia és Makedónia között? Honnan ered a két, hasonló alakú és hasonló – ha nem azonos – jelentésű szó? Ha különbözik a jelentésük, miért pont azt jelentik, amit, és nem fordítva? És a magyarokon kívül kiknek jelent ez problémát?

nyest.hu | 2012. április 2.

A magyar Wikipédia szerint Macedónia nem tévesztendő össze Makedóniával – és viszont. Makedónia egy ókori állam, illetve Görögország (északi) része, mely három régióból áll. Macedónia viszont a mai Macedón Köztársaság, illetve előzménye, a valamikori hasonló nevű jugoszláv tagköztársaság. Ennek ellenére a Wikipédia Macedónia történetét már az ókortól tárgyalja. Az időbeli határ kérdését az is bonyolítja, hogy a mai Macedónia az ókori Makedóniának csupán északi peremterülete. Ha különbség van a kettő között. felmerül a kérdés: mikor vált Makedónia Macedóniává?

A képet bonyolítja, hogy Macedónia szócikken belül a szigorú „nem tévesztendő össze” enyhül:

Macedónia nevének kiejtése magyarul „c”-vel és „k”-val egyaránt helyes. Görögösen k-val, latinosan c-vel mondják.

A megfogalmazás némi kétségeket ébreszt: a mai állam nevét csak c-vel írhatjuk, de kiejteni [c]-vel és [k]-val egyaránt helyes? Aligha erről van szó, feltehető, hogy csupán a megfogalmazás téves, és arra utal, hogy a mai államot Macedóniának és Makedóniának is nevezhetjük. Ennek viszont ellentmond, hogy a Makedónia egyértelműsítő lapja nem tartalmaz utalást a Macedónia szócikkre. További érdekesség, hogy a Makedónia szócikkben nincs utalás arra, hogy az ókori államot is lehetne Macedóniának nevezni.

De honnan származik ez a két hasonló elnevezés, és hogyan alakult ki különböző jelentésük – vagy különbözik-e egyáltalán?

Egy kis nyelvtörténet

Mint a fenti Wikipédia-idézet is megjegyzi, a [k]-s ejtés „görögös”, a [c]-s „latinos”. Ez a megállapítás tulajdonképpen helytálló, de pontosítsuk egy kicsit! A görögben a szót valóban [k]-val ejtették, és így került be a latinba. Később azonban a latinban a [k] [cs]-vé vált [e] (és [i]) előtt: a [cs] aztán a különböző újlatin nyelvekben, illetve az egyes területek latin ejtésében [sz]-szé vagy [c]-vá is válhatott. A német és a magyar nyelvterületen [c]-vé vált. A [c]-s ejtés tehát nem a klasszikus latin jellemzője, hanem a középkori és az újkori latiné, azé is csak Közép-Európa területén.

Ha a mai európai nyelveket vizsgáljuk meg, akkor azt találjuk, hogy a keleti területeken csak a [k]-s alakokat használják mind az ókori, mind a modern állam, illetve területük megnevezésére: ez jellemzőkeleti szláv és délszláv nyelvekre (közöttük a makedónra/macedónra) és a csehre, továbbá a finnre, az észtre, a litvánra, a skandináv nyelvekre, a törökre és a görögre – habár köztudott, hogy a görögök vitatják,  nevezhető-e egyáltalán így az állam és a nép. Ide sorolható még a lett is, melyben ķ [ty] van, de ez a [k] közvetlen folytatója.

Kolostor az Ohridi-tó partján
Kolostor az Ohridi-tó partján
(Forrás: Wikimedia Commons / Vanjagenije / GNU-FDL 1.2)

Ezzel szemben [cs]-t, [sz]-t, [c]-t, ritkábban esetleg más hasonló hangot találunk az újlatin és a kelta nyelvekben, a baszkban, az angolban, a hollandban, a lengyelben és a szlovákban – az ókori államról szóló szlovák szócikk azonban megjegyzi, hogy létezett a [k]-s alak is, de már elavult.

A magyar wikipédiához hasonlóan foglal állást a német, ahol szintén két alakváltozat használatos: a mai állam neve lehet Mazedonien [macedónien] és Makedonien [makedónien] egyaránt, az ókori államról szólva viszont kizárólag az utóbbi változatot említi.

Na és a magyarban?

A nyelvek nevének helyesírásában általában útmutatónak számító A világ nyelvei szerint a szláv nyelv neve macedón, de ritkán használják a makedon megnevezést is (így, rövid o-val). Az ókor (a görögtől különböző, de azzal feltehetően viszonylag közeli rokonságban álló) nyelv neve makedon, de régebben használatos volt a macedón elnevezés is.

A Helyesírási kéziszótár (melynek második, 1991-es kiadását vizsgáltuk) csak a Macedónia, macedóniai, macedón alakokat ismeri, k-s alakokat nem. Az Osiris Kiadó Helyesírás című kötetének szótári része viszont egyértelműen úgy foglal állást, hogy Macedónia ország, míg Makedónia „görögországi körzet”.

Macedón-makedón táj
Macedón-makedón táj
(Forrás: Wikimedia Commons / Alan Grant / CC BY-SA 3.0)

Az 1990-es Akadémiai kislexikon szerint Macedónia egy jugoszláv tagköztársaság (történetét 395-től tárgyalja: a terület ekkortól tartozott a Bizánci Birodalomhoz), Makedónia viszont ókori királyság (történetét i. e. 148-cal zárja: ekkor vált római provinciává. A Révai Nagy Lexikona viszont nem tesz különbséget: a Macedonia címszó (13. kötet, 79. o.) a Makedonia címszóhoz irányít, ahol a terület történetét tárgyalja a megjelenés idejéig (azaz kb. 1914–1916-ig). Az 1998-as Britannica Hungarica világenciklopédia viszont kizárólag a Makedónia alakváltozatot használja mind a mai, mind az ókori állam, mind Görögország részének neveként.

Az Akadémiai Kiadó kétnyelvű, különböző időszakokból származó szótárait ellenőrizve azt tapasztaltuk, hogy az idegen–magyar szótárak magyar megfelelőként csak a macedón alakot tartalmazzák, míg a magyar–idegen szótárakban a makedón alak vagy a macedón szócikkre utal, vagy ugyanazt az idegen nyelvű megfelelőt adja meg, utalás nélkül bármiféle jelentéskülönbségre.

Tehát akkor?

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a magyar nyelvhasználatban nincs nyoma annak, hogy a makedón és a macedón, illetve a Macedónia és Makedónia között különbség lenne: mind a c-s, mind a k-s változat utalhat mind az ókori, mind a mai népre, nyelvre, területre, államra stb. Ugyanakkor tény, hogy tetten érhető a törekvés a két alakváltozat használatának a szabályozására: eszerint a [c]-s alaknak a mai, míg a [k]-s alaknak az ókori államot és népet jelöli (illetve az utóbbi utal a mai Görögország területének egy részére is). Akik ezt a törekvést hűen követik, azok nyelvében valóban megvan a kettősség, de ugyanez nem mondható el a magyar nyelvhasználók összességéről.

Táj Sveti Naum közelében
Táj Sveti Naum közelében
(Forrás: Wikimedia Commons / Pietro Crincoli / CC BY-SA 2.0)

A következőkben két kérdést kell tisztáznunk. Az egyik az, hogy célszerű-e megkülönböztetést tennünk. Első pillantásra a válasz igen, hiszen így nem kell a szövegkörnyezet segítségével tisztázni, hogy adott esetben melyik országról, népről, nyelvről beszélünk. Ugyanakkor az is könnyen belátható, hogy ilyen megkülönböztetésre a valóságban nincs szükség. Ha britekről szólunk, akkor sem jövünk zavarba, nincs szükség arra, hogy megkülönböztessük az ókori kelta népet a mai Nagy-Britannia polgáraitól. Ráadásul egyáltalán nem egyértelmű, hogy a terület 5., 10. vagy 15. századáról szólva az ókori vagy az újkori elnevezést célszerűbb-e használni. A megkülönböztetés egyetlen valódi motiválója az, hogy a németben is hasonlóan van: csakhogy a k-s alak használatát a németben is megengedik a modern viszonyokra vonatkozóan, azaz a megkülönböztetés teljes mértékben amúgy sem érvényesül.

A másik kérdés pontosan erre vonatkozik: van-e értelme annak, hogy a megkülönböztetés aszimmetrikus legyen? Az világos, hogy a c-s változat leginkább a mai népre stb. használatos, ugyanakkor ők magukat k-val nevezik meg, tehát a k-s formát rájuk vonatkoztatni aligha lehet hibás. De mi a helyzet a c-s formával? Alkalmazható-e az az ókori népre? Nos, ez ellen sem szól semmi. Sőt, egészen biztos, hogy ez a forma úgy élte át a századokat, hogy nem a még nem létező modern Macedónia államra, és nem is a még önálló etnikummá nem vált modern macedón népre nem vonatkozott. A c-s alak is az ókori államot és népet, illetve annak területét jelölte.

Öreg platán Pirgiben (Katrinicában), a görög–macedón határ görög oldalán
Öreg platán Pirgiben (Katrinicában), a görög–macedón határ görög oldalán
(Forrás: Wikimedia Commons / Giorgos Rot)

Felvethetné még valaki, hogy a megkülönböztetés mégiscsak hasznos lehet. Nos, lehetne, ha kialakult volna. Jelenleg viszont sokkal alkalmasabb arra, hogy műveletlennek, tájékozatlannak bélyegezzük azokat, akik nem a normalizációs törekvéseknek megfelelően használják. Ilyen értelemben viszont sokkal inkább káros, mint hasznos.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (11):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
10 éve 2012. július 12. 22:46
11 Roland2

@petercs: Valszeg a görögök attól tartanak,h. a macedónok esetleg megpróbálják kisajátítani Nagy Sándor alakját ( vö. több méteres szobor felállítása ),vagy olyan elméleteket kezdenek el macedón nacionalisták terjeszteni,h. ők az ókori makedónok elszlávosodott utódai.

10 éve 2012. július 12. 20:37
10 petercs

Nem értem, a görögök miért hepciáskodnak Македонија/Μακεδονία ügyében, az északi rész Macedónia és a déli görögországi Makedónia országrész mai lakóinak ugyanúgy semmi közük az ógörögökkel rokon makedónokhoz: többszörös lakosságcsere volt az ókori Makedónia megszűnte után, Makedónia így földrajzi fogalommá vált. Ugyanúgy joguk van az északon levő szláv államnak a Македонија névhez, mint az északgörögországi országrész Μακεδονία elnevezéshez, ráadásul Észak-Görögország mai lakossága elgörögösödött szláv. A görögök csökönyösségükkel csak köznevetség tárgyává válnak: www.youtube.com/watch?v=gOURA_qUKgw

10 éve 2012. április 2. 10:27
9 Fejes László (nyest.hu)

@scasc: Az, hogy „magyar nyelvterületen”, azt jelenti, hogy az ott használt latinban. Annyit tehát talán lehetne pontosítani, hogy valószínűleg a változás nem ezen a területen történt meg, inkább azt kellene mondani, hogy magyar nyelvterületen a latinnak az a változata terjedt el... Azt kiolvasni belőle, hogy a változás a magyarban (ill. a németben) ment végbe, aligha lehet, különösen a szövegelőzmény (és -utózmány) figyelembe vételével.

10 éve 2012. április 2. 10:19
8 scasc

@Fejes László (nyest.hu): Kedves Laci,

"Nem írjuk, hogy a magyarban vált [c]-vé, csupán azt, hogy a magyar nyelvterületen [c] a folytatója."

Most ez Schmitt–Gyurcsány-szatíra?

Nem véletlenül idéztem kommentemben a cikket közvetlenül, de ide tehetem megint, "A német és a magyar nyelvterületen [c]-vé vált." (Forrás: "Az egy kis nyelvtörténet" c. fejezet első bekezdéséből).

Lehet, hogy én voltam jó hiszemű, de én olyasmi reakcióra vártam, mint Pesta hibajelzésére.

10 éve 2012. április 2. 10:06
7 Fejes László (nyest.hu)

@Pesta: Köszi!

10 éve 2012. április 2. 09:18
6 Pesta

Hibajelzés:

Makedonine

hogy a a megkülönböztetés

A cikkért köszönet!

10 éve 2012. április 2. 09:11
5 maxval

Én mindig c-vel használom magyarul.

10 éve 2012. április 2. 08:18
4 Fejes László (nyest.hu)

@scasc: Nem írjuk, hogy a magyarban vált [c]-vé, csupán azt, hogy a magyar nyelvterületen [c] a folytatója.

@doncsecz: …„Jó, hogy a magyar nyelvben meg van ez a különbségtétel, amellyel az ókori Makedóniát, amelyet göröggel rokon nép lakott el lehet a mai szláv Macedóniától vonatkoztatni, mert az összes többi nyelv a mai szláv államot is Makedóniának nevezi. ”

1. A cikk éppen arra mutat rá, hogy a magyarban sincs meg ez a különbségtétel.

2. A cikk azt is megmutatja, hogy messze nem mindenhol a [k]-s változatot használják, a [k]-s és a [cs]/[c]/[sz]-es változat megoszlása kb. kiegyenlített.

„egy Nagy Sándorról szóló régi dokumentumfilm magyar szinkronja Sándort is és népét is macedónnak nevezi” Újabb bizonyítéka, hogy nincs különbségtétel, köszönöm.

10 éve 2012. április 2. 08:17
3 El Mexicano

"Később azonban a latinban a [k] [cs]-vé vált [e] (és [i]) előtt: a [cs] aztán a különböző újlatin nyelvekben, illetve az egyes területek latin ejtésében [sz]-szé vagy [c]-vá is válhatott. A német és a magyar nyelvterületen [c]-vé vált. A [c]-s ejtés tehát nem a klasszikus latin jellemzője, hanem a középkori és az újkori latiné, azé is csak Közép-Európa területén."

Ez így nem túl pontos:

1. A latin palatális [k] először [ty]-vé vált, majd két irányban fejlődött tovább: a mai olasz és román nyelvterületeken [cs]-vé, nyugaton (és nem csak Közép-Európában) pedig [c]-vé (az óspanyolban is [c]-nek ejtették).

2. Az ibero- és galloromán nyelvekben az [sz] már a [c] további fejleménye, és nem a [cs]-ből lett.

10 éve 2012. április 2. 07:41
2 scasc

" a [cs] aztán a különböző újlatin nyelvekben, illetve az egyes területek latin ejtésében [sz]-szé vagy [c]-vá is válhatott. A német és a magyar nyelvterületen [c]-vé vált."

Nna, ez legalább is a magyarra pontatlan, ugyanis nem a magyarban vált c-vé, a (latin k+ palat. mgh.-ból származó) cs, hanem mi már c-vel vettük át azon latin szavakat...

10 éve 2012. április 2. 07:34
1 doncsecz

Jó, hogy a magyar nyelvben meg van ez a különbségtétel, amellyel az ókori Makedóniát, amelyet göröggel rokon nép lakott el lehet a mai szláv Macedóniától vonatkoztatni, mert az összes többi nyelv a mai szláv államot is Makedóniának nevezi. Viszont a magyarok is hajlamosak effajta keverésre, mert egy Nagy Sándorról szóló régi dokumentumfilm magyar szinkronja Sándort is és népét is macedónnak nevezi, de akkoriban a szlávok még messze voltak és nem ők nyomultak be Indiába.