A köztársaság (nem is olyan) rövid története
Magyarország államformája köztársaság. De mi az, hogy köztársaság? Mit jelent eredetileg? Mióta használjuk? Hogyan nevezik más nyelveken ugyanezt az államformát?
A köztársaság összetett szó: előtagja, a köz- finnugor eredetű, eredeti jelentése ’elválasztó terület, térköz’ volt, ebből fejlődött igen szerteágazó jelentésbokra. A köztársaság szóban megjelenő ’mindenkire vonatkozó, többeket érintő, közös’ jelentése „azon az alapon jöhetett létre, hogy valaminek a középső része mindazokkal a dolgokkal, személyekkel
kapcsolatban van, amelyek körülveszik” – írja A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz).
A társaság alapszava a társ, mely valószínűleg szláv jövevényszó – bizony, az orosz tovaris ~ taváris ’barát, elvtárs’ megfelelője. A magyarba persze aligha az oroszból került, a forrása sokkal inkább valamelyik délszláv nyelv lehetett. Az sajnos nem tisztázott, hogy a szlávba honnan került, így az is elképzelhető, hogy mind a magyarba, mind a szláv nyelvekbe egy harmadik nyelvből került.
A társból már a magyarban alakult társaság, méghozzá a -ság képző magánhangzós alakjának kapcsolásával. Ebben az esetben a képző gyűjtőnévképzői funkciójában jelenik meg (vö. hegység, dombság, erdőség stb.), azaz a szó eredetileg ’társak közösségé’-t jelenti.
A köztársaság összetételt a nyelvújítás korában alkották meg a res publica (eredetileg: ’közügy’) megfelelőjeként – használatára a legkorábbi adat 1789-ből származik. Meg kell azonban említenünk, hogy a szó már korábban is használatos volt (már 1604-ből van rá adat) ’társaság, szervezet’ jelentésben. Ez a jelentés feltehetően a közönséges társaság (már 1585-ben dokumentált) formából rövidült: a közönséges jelentése itt ’nyilvános’.
Európa legtöbb nyelvében a köztársaságot mint államformát vagy a res publica latin folytatói, vagy ennek [sz] nélküli újlatin formáira mennek vissza. (Itt kell megjegyezni, hogy bár ma elsősorban demokratikus államokat nevezünk köztársaságnak, a történelem során nem minden köztársaságnak nevezett állam volt demokratikus, de még látszatdemokratikus sem: gondoljunk a Velencei Köztársaságra.)
Hozzánk hasonlóan renitensek nyelvrokonaink, a finnek és az észtek. A finn tasavalta [taszavalta] szó szerinti jelentése kb. ’egyenhatalom’, azaz amikor mindenkinek ugyanakkor hatalma van. Az észt vabariik [vaparíkk] pedig szó szerint ’szabadállam’-ot jelent: ez a német Freistaat „észtesítés”-e. A 19. századi Freistaat helyett ma a németben a Republik használatos. Renitens finnugorként lehet megemlíteni az udmurtokat, akik elkunnak hívják a köztársaságot: ez egy összetétel, melynek mindkét eleme török eredetű, és ma ’állam’-ot jelent – az el a török nyelvekben is ’állam’, a kun pedig eredetileg ’uralkodó’-t jelent (a kán megfelője).
A török cumhuriyet [dzsumhurijet] (illetve megfelelői több török nyelvben) cumhur- [dzsumhur] töve az arabból származik, és ’közösség, nyilvánosság, állam’ a jelentése.
A walesi gweriniaeth a gwerin ’nép’ szóból van képezve. (Ugyanez a képző található meg a wladwriaeth ’ország’ szóban, mely a wladwr ’polgár’ szóból lett képezve.) Hasonló a felépítése az ír poblacht-nak (pobal ’nép’), illetve a manxi pobblagtnak.
Végül nem hagyhatjuk említetlenül a lengyelt: a rzeczpospolita [zsecsposzpolita] a latin res publica tükörfordítása: rzecz ’dolog’, pospolita ’közös’.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (16):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Rako: Hallottál már arról, hogy én sumerológus is volnék?
A nyelvészet nem népekkel, hanem nyelvekkel foglalkozik.
Tehát maximum az arfo-sémi nyelvek hatására kialakult sémi nyelvekről lehet szó.
Hogy a sumér szemita NÉP volt-e, azt koponyaméretek, DNS, stb. vizsgálatokkal lehetne eldönteni, de csak akkor, ha a szemita populációk genetikailag egységesek volnának.
De NAGYON nem azok. A zsidók egy része kifejezetten északeurópai színkompoziciójú, méghozzá neanderes "beütéssel". Más részük orientalid (Közel-Kelet és köröskörül). Sok a gracilis, kínoman európai arcú, de "néger színű-hajú" etióp. Elég sok indiai is van és mindezek változatos keverékei. Az arabok kevésbé változatosak, főleg az északeurópai típus az, ami csak elvétve van köztük.
A kérdés tehát, hogy visszatérjek, az maradt, hogy a sumér NYELV sémi típusú volt-e? Nem (alig). Azt gyanítom, hogy az ázsiai tonális (pl. a kínai) nyelvek előhírnöke lehetett.
A leges leg-ókoribb ótörök is csak kb. 3000 éves. A héber 4000, annak protonyelve, az akkád 5000. Az ótörök és semmiféle török nem lehet tehát a magyar-héber hasonlóságok forrása.
@Rako: Akkor a számítástechnikusok is ellopták az egér szót a biológusoktól?
@Rako: „Azt tudjuk hogy még kb ezer éve a mostani Oroszország terén majdnem kizárólag fin-ugor népek éltek.” Ez egyáltalán nem igaz, legfeljebb a mai Oroszország európai részének északi felére, illetve Nyugat-Szibériára.
„Tehát nagyon könnyen lehet, hogy a "továris" finn-ugor eredetű, ÍGY rokon a magyar társsal.” Emellett szól, hogy megfelelői több szláv nyelvben is megvannak, ellenben a finnugorok közül csak egészen különböző, nem rokonítható alakokban (pl. finn toveri).
@doncsecz: Azt tudjuk hogy még kb ezer éve a mostani Oroszország terén majdnem kizárólag fin-ugor népek éltek. (Moszkvát is ők alapították) Tehát nagyon könnyen lehet, hogy a "továris" finn-ugor eredetű, ÍGY rokon a magyar társsal.. És az is ismert, hogy a különböző szlav népek merítettek egymás szókincséből, főleg az oroszból.
@Krizsa: és hány magyar szavat származtatnak a sumirból?
A magyar nem egy szemita nép, bár az is igaz, hogy a legtöbb zsidó nem is szemita, hanem kazár eredetű, így az idézett "héber" szavak is az ó-törökből eredhetnek, ami megmagyarázná a magyarral való rokonságot. Hisz a kabarok is kazárok voltak.!!!
@Fejes László (nyest.hu): Az angolok a Comrade szót ugyanis használják más értelemben is, amire nekünk magyaroknak külön szavunk van: Bajtárs, pajtás, csak azt a baloldaliak kisajátították, mint a homoszexuálisak a "gay" szavat, ami eredetileg vidámot jelentett és jelent még ma is. De bizonyos körök szeretnek szavakat lopni, mert azt nem bünteti a törvény (Egyelőre sajnos) Lopni mindig könnyebb, mint újat alkotni és azt elfogadtatni.
A cikkből idézek: A köztársaság összetett szó: előtagja, a köz- finnugor eredetű, eredeti jelentése ’elválasztó terület, térköz’ volt, ebből fejlődött igen szerteágazó jelentésbokra." Áhá! A jelentésbokra! Hát akkor a finn is egy gyöknyelv, sőt valszeg ez a legősibb gyöknyelv, amit csak ismerünk.
Csakhogy a finnben nincs meg, sose volt meg a legújabb mássalhangzó, a Z hang, tehát ...? Az apró ugor nyelveket viszont a magyar nyelvhasználó semmi módon nem ellenőrizheti, azt sem, hogy miket, azt sem, hogy helyes-e, amiket írtok róluk. S a legtöbb kisnyelv már nem is létezik, illetve kihalóban van. (De persze ettől még a magyar nyelvészek azt kutathatnak, amit ők tartanak fontosnak.)
A finnen kívül tehát a többi "finnugor" kisnyelv elvileg sem kerülhet bele a magyar nyelvhasználó érdeklődési körébe, akármennyire érdekelné... de a finn azért mégis. Íme, valamennyire én is (finn nyelvtudás nélkül) képes vagyok ellenőrizni, hogy mit írtok róla.
Persze Z helyett a régebbi S hang már a finnben is megvan: kesi = kéz, keski = közép -
de ha az S/Sz-re szorulunk, akkor már a héberből is leszármaztatható a KÉZ és a KÖZ (koser = ami összeköt - pl. kosár) magyar szavak.
Idézek: "A társaság alapszava a társ, mely valószínűleg szláv jövevényszó – bizony, az orosz tovaris ~ taváris ’barát, elvtárs’ megfelelője. A magyarba persze aligha az oroszból... Az sajnos nem tisztázott, hogy a szlávba honnan került, így az is elképzelhető, hogy mind a magyarba, mind a szláv nyelvekbe egy harmadik nyelvből..."
Viccelsz tavaris.
A héber tor = sor, raj, taaróvet = elvegyülés (a tárt helyre mind bemennek). Csakhogy már a héberbe is egy még régebbi negyedik:-)? huszonnegyedik? (ahá, a gentikusan beírt emberi protonyelvből) került bele a TR gyök:
Tar, tár, ter(ül), tér, tor (a bogár szelvényei), tor (gyász szertartások), túr, túró (ki lesz túrva onnan) és túra (bejárja a teret).
A köz-társaság tehát az, ami a köz-t, a nép "tereit és sorait" egybefogja.
@bibi: lýðveldi = lýð ’nép’ + veldi ’hatalom’
Érdekes cikk. Különösen a 'tovaris' érdekes benne. Sajnos nem említi, hogy a klasszikus kor utáni Európában Izland működtette (talán?) a legrégebbi köztársaságot.
És, hogy az ő "köztársaság" kifejezésük mit is jelent.
@scasc: Hát azért az angolok a comrade-t nem nagyon használják más esetekben... „The term is frequently used by left-wing organizations around the globe.” (en.wikipedia.org/wiki/Comrade – l. még a többi nyelvre vonatkozóan...)
A cseh kamarád valóban ’barát’, de ott az ’elvtárs’ soudruh, ami kifejezetten ezt jelenti. Az észt seltsimees szó szerint kb. ’társasáfg/egyesület/egylet/szövetség+ember’, azaz aki ugyanabba a szervezetbe (de szó szerint nem pártba!) tartozik, azonban a használata gyakorlatilag a mi elvtársunkénak felel meg. Úgyhogy azért nem általánosítanék...
@Fejes László (nyest.hu): Sôt, ez a jellemzô világszerte (pl. ném. Kamerad, ang. comrade). Az mondható kivételnek, hogy a magyarok külön szót alkottak.
@siposdr: „Azért a товарищ védelmében el kell mondani, h. nem mindig jelentett az sem elvtársat!”
A cikkben is a ’barát, elvtárs’ jelentés van megadva. Ha pontosak akarunk lennei, azt kell mondani, hogy az oroszban nincs is ’elvtárs’ szó, hanem a komcsik egyszerűen társozzák, barátozzák, haverozzák egymást. Viszont a szó elsősorban a magyar elvtárs megfelelőjeként ismert Mo-n.
@doncsecz: az egész átnevezés a jelen kormánypárt két lovat megülni akaró politikájából ered: cselekedjünk az országért és a népért, meg ne is. Cseréljük is le a törvénytelen szovjet alkotmányt, meg ne is.
Azért a товарищ védelmében el kell mondani, h. nem mindig jelentett az sem elvtársat! Inkább csak társat:
т. по классу: osztálytárs, tanulótárs;
т. по работе: munkatárs, kartárs, kolléga
Sőt a товарищество jelentése: társaság (volt idő, amikor a mindenféle KKT-kban, Rt-kben szereplő társaságokat ezzel a szóval fejezték ki.)
Sőt, van egy szép földrajzi példa is ez utóbbira:
острова Товарищества :Társaság-szigetek
Szlovén és horvát szintén tovarišnak mondja, amely jelenthet itt is eltárvsat, de sokkal inkább munkatárs. Barát semmiképpen. Vendül tiváriš, vagy tüváriš, amely vonatkozik munkatársra, vagy barátra, de akár feleségre is (mint életbeni társra), abban az esetben nőnemben tivarišica kell, hogy legyen. Ez egyértelműen archaikusságra utal véleményem szerint, de ma már inkább az idősebb korosztály használja, a modern hatás alatt az ifjabbak számára egyre inkább munkatársra degradálódik a tivariš, tüváriš.
A köztársaságról pedig eszembe jutottak a mai SMS-ek a Vas Népében: ha már nincs Magyar Köztársaság elnevezése, akkor nincs szükség köztársasági elnökre, minek annyit fizetni. Némi igazság van benne, jó persze ez köztársasági rendszerű állam, de a köztársasági elnöknek vajmi hatalma van. A törvényeket visszaküldheti, de ilyen hatalommal mást is fellehetne ruházni.
@siposdr:
és ha jól látom, a türkből eredezteti. Vicces.