Borzasztó szavakat képzők
Mi van, ha egy szó egyik fele elszabadul, és önálló életre kel? Az így keletkezett képzőszerű elemek, illetve a velük alkotott szavak egyesek szemében torzszülöttek – vannak, akik egyenesen barbárságnak tartják az ilyen szóalkotásokat. Mások viszont igazi csemegének tekintik őket. Ön élvezi, vagy bántja a fülét?
A Mental Floss tizenegy olyan képzőt gyűjtött össze, melyekkel gyakran képeznek – szerintük – borzalmas szavakat. Ezek nagy része görög-latin eredetű (vagy ilyen szavakból vonták el), és nem egyet magyarul is használunk, így aztán érdemes szemügyre vennünk őket.
A felsorolt szavak nagy része szóelemelvonással keletkezett. A szóelemelvonás esetén egy (vagy több hasonló) szó elejét vagy végét (de nem feltétlenül olyan részt, mely eredetileg is alkotóelem) önálló szóként vagy toldalékként kezdünk használni. A busz szó például az omnibuszból keletkezett (természetesen nem a magyarban, hanem az angolban): a latin omnibus [omnibusz] jelentése ’mindenkinek’, ezt kapta a tömegközlekedési (újabb divat szerint közösségi közlekedési) eszköz. Ebben a tő az omn-, a szám- és esetvégződés az -ibus [ibusz]. A mobile ugyan már korábban létezett ’mozgó, mozgékony, mozgatható’ jelentésben, de az automobile-ból elvonva mindenféle járműnevet kezdtek vele alkotni: bookmobile ’könyvtárbusz’ (szó szerint ’könyvmobil’), bloodmobile ’mozgó véradóállomás’ (’vérmobil’), wienermobile ’mozgó virsliárus’ (virslimobil), pimpmobile ’nagyméretű luxusautó a 60-as, 70-es évekből’ (’stricimobil’) – ezek rokona a magyar rabomobil ’rabszállító autó’. Képzőszerűen viselkedik az alcoholic ’alkoholista, alkoholfüggő’ szóból elvont -oholic (időnként -aholic): workaholic ’munkamániás, munkafüggő’ (kb. ’munkaholista’), chocoholic ’csokifüggő’ (kb. ’csokoholista’), sleepaholic ’alvásfüggő, szokatlanul sokat alvó’ (kb.’alvoholista’), tweetaholic ’Twittter-függő’ (kb. ’tweetoholista’). És most lássuk a tizenegyes listát!
1. -nomics
Az economics ’közgazdaságtan’ szóból vonták el, olyan kifejezésekben kezdte karrierjét, mint a Nixonomics ’Nixon gazdaságpolitikája’, később aztán minden amerikai elnök nevéből képeztek hasonló szót. Később „szinte mindenhez” hozzátették: burgernomics ’gazdasági erő vizsgálata a Big Mac árában kifejezett vásárlóerő-paritás vizsgálatával’, beeronomics ’a sör és sörfőzés gazdaságtana’, sexonomics ’a szexuális szolgáltatások közgazdaságtana’ stb.
2. -athon
Az Oxford English Dictonary szerint „barbár módon” vonták el a marathon ’maraton’ szóból még az 1930-as években. Tipikusan a szokásosnál jóval hosszabb ideig tartó eseményeket jelöl, gyakran jótékonysági eseményeket: telethon ’több órán át tartó jótékonysági tv-műsor’, danceathon ’jótékonysági táncmaraton’, bakeathon ’jótékonysági süteménysütő esemény’, drinkathon ’hosszan tartó ivászat’, complainathon ’panaszáradat’, verbathon ’sportversenyekhez hasonló nyelvi vetélkedő’.
3. -gate
Természetesen a Watergate szóból vonták el (bár a gate ’kapu’ előtte is létezett), és azóta mindenféle botrányok nevének végződése. Más nyelvekben is használják, a Mental Floss a mexikói spanyol toallagate-et említi: a botrányt azt váltotta ki, hogy a mexikói kormány 400 dolláros törölközőket rendelt az elnöki rezidenciába (spanyol toalla ’törölköző’). A magyarból a Dunagate-et említhetjük, legújabb felfedezésünk pedig a törpdominó-gate.
4. -splaining
Valójában -splain végű igékről van szó, melyek az -ing főnévképzőt kapják meg. Az explain ’magyaráz’ ige explaining ’magyarázás’ alakjára vezethető vissza, minden esetben valamilyen magyarázást jelent. Például: mansplaining ’férfi magyarázata nőnek (amikor feltételezi, hogy azért nem érti, mert nő)’, nerdsplaining ’természettudományos, technikai vagy más hasonló kérdéssel kapcsolatos magyarázat’ (vö. nerd), catspalining ’olyan egyszerűen magyarázni valamit, mintha a macskánkkal akarnánk megértetni’ vagy ’macskaszemmel – nem prizmával! szó szerint! –, a macskák szempontjából értelmezni valamit’ vagy ’macskás példákkal megmagyarázni’. A cikk említi a vegansplaining alakot is, ez azonban gyakorlatilag nem fordul elő az interneten – bizonyára ’a vegán étkezéshez kapcsolódó magyarázat’ a jelentése.
5. -cation
A vacation ’utazás vakáció, szabadság alatt’ szóból indult hódító útjára: a staycation például azt jelenti, amikor valaki otthon tölti a szabadságát (stay ’marad’). A playcation olyan utazás, melynek a célja, hogy a gyerekek jól játszhassanak (play ’játszik’) a foodcation pedig olyan, mely az étkezésekre összpontosít. Ha azért utazunk el, hogy végre kialhassuk magunkat, sleepcationre megyünk (sleep ’alszik’). Annak kitalálását pedig, hogy mi a golfcation vagy a shopcation, már olvasóinkra bízzuk.
(Forrás: Wikimedia Commons / Tamorlan / CC BY-SA 3.0)
6. -tainment
Az entertainment ’szórakoztatás’ szóból származik, és a vele alkotott szavak olyan tevékenységeket jelölnek, melyek más egyéb céljuk mellett szórakoztatnak is. Ilyen például az edutainment ’szórakoztatva oktatás’ (education ’oktatás’), watertainment ’szórakozás akvaparkokban’, agritainment ’gazdálkodás, melyben a farm szórakoztató (turisztikai) szerepet is betölt’, newstainment ’hírszolgáltatás, mely egyben szórakoztató is kíván lenni (tipikusan hírcsatornákon)’.
7. -itude
Az altitude ’magasság’, magnitude ’fényesség, magnitúdó’, attitude ’hozzáállás, attitűd’ szavakból vonták el, általában valaminek a mértéket vagy fokozott voltát jelöli. Ilyenek a momitude ’abszolút anya’, geekitude ’a geekség foka’, dudeitude ’a faszacsávóság foka’, snarkitude ’egy megjegyzés gúnyosságának foka’ (a snark a snide ’gúnyos’ és a remark ’megjegyzés’ vegyítésével keletkezett), drunkitude ’italos befolyásoltság alatt bunkó és aggresszív viselkedés (olyantól, aki józanul jó fej)’.
8. -tastic
A fantastic ’fantasztikus, remek’ szóból. Valaminek rendkívüli vagy fokozott voltát jelöli: cheesetastic ’nagyon erőltetett, mesterkélt hamis’ (cheesy ’erőltetett, mesterkélt, hamis’ (eredetileg ’sajtos, sajtszerű’) – hasonló módon szinte bármilyen melléknévhez kapcsolható. Gyakran az „annyira rossz, hogy az már jó” jelentésben használják.
9. -licious
A delicious ’finom, ízletes, ízléses’ szóból terjedt el. Valaminek a rendkívüli (pozitív) minőségét fejezi ki: babelicious ’rendkívül vonzó nő’ (babe ’jó csaj’), bootylicious ’vonzó, jóseggű csaj’ (booty ’(főként női) fenék’), funalicious ’rendkívül szórakoztató’ (fun ’szórakozás, öröm’), partylicios ’bulizós’ vagy ’buta, szexuálisan könnyen hozzáférhető nő, akinek csak a bulizáson jár az esze’ (party ’buli’), biblicious ’a Bibliát örömmel tanulmányozó’, yogalicious ’a jógával kapcsolatos örömöt okozó’, mathalicious ’a mtematikából fakadó örömöt okozó’.
10. -pocalypse
Ez a nem-szó már az év szava is volt. Az apocalypse ’világvége, apokalipszis’ szóból terjedt el, és mindenféle világvégéket jelöl: van pl. snowpocalypse, heatpocalypse, firepocalypse és a icepocalypse a snow ’hó’, heat ’hő, hőség’, fire ’tűz’, illetve ice ’jég’ szavakból.
(Forrás: iStockphoto)
11. -gasm
Forrása az orgasm ’orgazmus’, és mindenféle orgazmusszerű élményt jelent, attól függően, hogy milyen szóhoz kapcsoljuk. A példák között szerepel az eargasm (ear ’fül’), joygasm (joy ’élv, élvezet, öröm’), sportsgasm, teagasm, soupgasm (soup ’leves’), stylegasm (style ’stílus’).
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (34):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Grant kapitány: Okos. Az orbanofóbia biztos az a szó, mely a magyar morfológiáról sokat mond nekünk. Különösen az orbano előtaggal.
@Fejes László (nyest.hu): "sokak nyelvhasználatában csak bizonyos modern művészeti irányzatok az izmusok."
Sokakéban meg nemcsak a művészeti irányzatok.
@Fejes László (nyest.hu): "az orbanizmus, ami elvben semmiképp nem lehet összetétel, mert összetételben egyáltalán nincs magánhangzó-váltakozás.
Ez sem igaz. Mi van pl. a fóbia-összetételekkel: orbanofóbia létezik:
csabi.wordpress.com/2006/09/02/uj-sulyosan-fertozo-nepbetegseg-orban
@Grant kapitány: Szerintem szigetva a 23-ban éppen eléggé alátámasztotta, hogy sokak nyelvhasználatában csak bizonyos modern művészeti irányzatok az izmusok.
A szűklátókörűségemről meg annyit, hogy már a 12. pontban ezt írtam: „ (Legalábbis én az izmus szót csak mint ’... művészeti irányzat’ ismerem, ezért írom, hogy az orbánizmus nem izmus.)”
De ha elfogadjuk, hogy ezek izmusok, akkor nem marad más, mint a mellérendelési teszt, hogy eldöntsük, itt már összetételről van-e szó. Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy a gyurcsány- és orbánizmus, marx- vagy leninizmus jók-e (nekem nem igazán tűnnek meggyőzőnek), de ha igen, akkor az ilyenek már összetételek. A másik érdekesség viszont az orbanizmus, ami elvben semmiképp nem lehet összetétel, mert összetételben egyáltalán nincs magánhangzó-váltakozás.
@szigetva: nem tudom honnan indultunk ki, már rég elvesztettem a fonalat. Fogalmam sincs, hogy akkor most kinek mi az álláspontja, és ezek konkrétan mely pontokon ütköznek.
@Grant kapitány: a héber ZE: ez, az.
ZU: ezek, azok. Tehát a magyar "IZ-mus" = ez és az- féle felfogás, vagy divat.
Ez = ze. Mitől ilyen egyszerű ez? Attól, hogy eredetileg (több, mint 6000 évvel ezelőtt - a porto-héber nyelv is a közös kárpátnyelv része volt:
@mondoga: Hát én sem akarlak meggyőzni, de itt Fejes 7. megjegyzéséből indultunk, ott egyértelműen a magyarról van szó. Az pedig nyilvánvaló, hogy ha a nyelvészek is csak most ismerik fel, hogy a nyelvi elemzés nem a művelt beszélők ismeretein alapszik, akkor te (aki a kommentjeidből ítélve nem vagy nyelvész) még évtizedekig nem fogod ezt belátni.
@szigetva: Az egész cikk az angol szavak képzéséről szól, de ha nem látod, nem akarod látni, az se baj, ez egy szabad ország... :-)
"Az a nyelvészeknek egy régi hibája, hogy azt képzelk, a beszélők úgy elemzik a dolgokat, ahogy a(z általában) művelt nyelvészek."
Ezt beszéld meg Fejessel! :-) :-) :-)
@Fejes László (nyest.hu): Épp te vagy az, aki rettentő szűklátókörűen, nevetséges érvekkel próbálod bizonygatni, hogy az orbanizmus, marxizmus stb. nem izmusok. De bizony azok, már belinkeltem, hogy hol olvashatsz róluk.
@mondoga: „Én még abban se vagyok biztos, hogy a kádárizmus, orbanizmus szavak nem szóátvételek” Az teljesen lényegtelen, hogy esetleg más nyelvben jöttek-e létre először – erre semmi szükség nincs, hiszen a magyarban bármikor csinálhatunk ilyet: pl. fejesizmus.
A többi csűrés-csavarásba inkább nem folynék bele...
@mondoga: 1. Az egész 7. hozzászólás fényében is úgy látom, hogy Fejes a magyar kubizmus (és tsai) szóról beszél.
2. Az a nyelvészeknek egy régi hibája, hogy azt képzelk, a beszélők úgy elemzik a dolgokat, ahogy a(z általában) művelt nyelvészek. Nem úgy elemzik. Márpedig a nyelvi elemzésnek az „átlagember” elemzésén kell alapulnia, nem a sok más nyelvet ismerő, esetleg etimológiában is jártas nyelvészén. Ezt a hibát lassan a nyelvészek is felismerik.
@szigetva: Olvasd el újra, mit írt Fejes az idézett hozzászólásában! Ne csak egy részletet ragadj ki, hanem az egészet értelmezd!
Megjegyzem, annak nincs sok értelme szerintem, hogy egy átvett - esetleg némileg magyarított - szó esetében a magyar töveket vizsgáljuk, mert hogy ilyenek nincsenek. (Ezek idegen szavak, némelyek átvett szavak, mások nem, de eredetiben mind értelmesek.)
"Ezeket egy magyar anyanyelvű beszélő a magyar alapján elemzi."
Teheti, csak akkor tegye jól! :-)
"És megállapítja, hogy a „tövük”, "kub, expresszion, szürreal" nem önálló szó."
A vitatott szavak "töve" a magyarban is ismert, bár tény, hogy ez tkp. műveltség kérdése is, nem gondolom, hogy a kérdésben a köznép alsó rétegei lennének mérvadók.
Talán a kub okozhat legtöbb fejtörést, ehhez szabad idéznem az etimológiai szótárból két szócikket:
kubikol
‘építkezésnél talicskával földet hord’. Származéka: kubikos.
Voltaképp a régi kubik, kubikmunka származékai, forrásuk a német Kubik(meter) (‘köbméter’), a kubikosokat ugyanis az elhordott föld köbmétere szerint fizették. A német szó a latin cubicus (‘kockához tartozó, köb-’) folytatása, forrása a cubus (‘kocka’), a görög kübosz átvétele. Lásd még köb, kubizmus.
kubizmus
‘a tárgyakat és lényeket leegyszerűsített mértani alakzatokban ábrázoló képzőművészeti irányzat a 20. század elején’. – kubista: ‘a kubizmus jegyében alkotó művész’, ‘‹melléknévként› ezzel az irányzattal kapcsolatos’.
Nemzetközi szó a latin cubus (‘kocka’) nyomán, görögös képzőkkel, ez a görög kübosz átvétele.
@szigetva: Pedig sokan így használják: www.kislexikon.hu/izmusok.html
moly.hu/konyvek/kassak-lajos-az-izmusok-tortenete
@mondoga: Fejes ezt írta: „Az izmusok nevében (kubizmus, expresszionizmus, szürrealizmus) a tő nem önálló szó.” Ezeket egy magyar anyanyelvű beszélő a magyar alapján elemzi. És megállapítja, hogy a „tövük”, "kub, expresszion, szürreal" nem önálló szó. Az teljesen mindegy, hogy egy másik nyelvben elemezhetőek-e és hogyan.
@Fejes László (nyest.hu): Kár a gőzért (ingerültségért), Grant kapitánynak valszeg igaza van. Az ellenérveid egyre gyengébbek, nem lehet ilyen kérdésben mérce az, hogy "...mégsem sorolnám az izmusok közé".
@szigetva: Úgy rémlik, hogy a kiindulásnál a 'ham' és 'cheese' volt a példa, mint összehasonlítási alap.
Így a válaszod nehezen értelmezhető.
Idegen szavak képzéséről van szó. Sem a "csízburger", sem a kubizmus nem magyar képzésű szó, mindkettő - és a többi példa is - átvétel.
Én még abban se vagyok biztos, hogy a kádárizmus, orbanizmus szavak nem szóátvételek-e, mert könnyen elképzelhető, hogy valamely idegen nyelvben - gyaníthatóan angolban - keletkeztek.