0:05
Főoldal | Rénhírek
Neil Armstrong 82 éves

Űrhajóval a Holdra

82 évvel ezelőtt született Neil Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett. De mi köze a Holdnak a hódhoz és a bolthoz? Mit nevezünk félholdnak és mit látunk az első és utolsó negyedben? Néhány űrhajós szakkifejezést is megismerhetünk Neil Armstrong születésnapja alkalmából.

Wenszky Nóra | 2012. augusztus 5.

1969. július 20-án lépett a Holdra az Apollo-11 amerikai űrhajó parancsnokaként Neil Alden Armstrong. Első emberként ő hagyta ott lábnyomát a Hold porában, mikor kiszállt az Edwin Aldrin vezette Eagle (Sas) nevű holdkompból, mellyel az űrhajóról az égitestre ereszkedtek. Neil Armstrong, aki korábban a koreai háborúban vadászpilótaként vett részt, akkor 39 éves volt. Az űrhajós idén, 43 évvel az első holdra szállás után, augusztus 5-én ünnepli 82. születésnapját. Ebből az alkalomból ma a hold és az űrhajó szavakat járjuk körbe.

Már nem repked – Neil Armstrong
Már nem repked – Neil Armstrong
(Forrás: Wikimedia Commons / Paul E. Alers, NASA)

Holdaknak a bolygók körül keringő mellékbolygókat nevezzük. Emellett a Föld egyetlen holdját is a Hold tulajdonnévvel illetjük. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a ’hold, hónap’ szóból, -d kicsinyítőképzővel képződött egy hód vagy diftongusos houd alak. Ebbe az l hang hiperkorrekcióval került, hasonlóan az ód > old, bódog > boldog szavakhoz (gondoljunk a csak bót ~ bolt, vót ~ volt kiejtési változatokra, ahol az l-es forma a sztenderd). A hód ’rágcsáló állat’ szó más forrásból jön: feltehetőleg ugor kori török jövevényszó, az ugorba került alapalak *kuntз lehetett (a з pontosabban meg nem határozható magánhangzót jelöl).

Telihold
Telihold
(Forrás: Wikimedia Commons / Floyd Davidson / C BY-SA 3.0)

A hold ’egy területmérték’ szavunk más fejlődési utat járt be. Ennek töve egy elavult *hold ’reggel, hajnal’ jelentésű szó lehetett. A mértékegységi jelentés úgy alakulhatott ki, hogy egy hold föld akkora terület volt, amit reggeltől kezdve egy igával fel lehetett szántani. A kataszteri hold (kh) mértékegységet csak az 1970-es években szüntették meg hivatalosan. 1 kh = 1600 négyszögöl = 5754,64152861 m².

A hold szó töveként szolgáló ’hold, hónap’ szó ősi uráli örökség (de semmi köze a ’hideg, fehér csapadék’ jelentésű hoz). Az alapalak feltételezhetően *kuƞe lehetett, ’hold (égitest)’ jelentéssel. Ezt a szót ma már csak ’hónap’ jelentésben használjuk: március hó 20-án, két havi fizetés. Maga a hónap szó összetett szó: előtagja az eddig emlegetett , utótagja pedig a nap ’idő, időtartam’. Eredetileg két újhold közötti időszakot, tehát egy holdhónapnyi időtartamot jelentett. Később, a nap járását alapul vevő naptári rendszerekre való átállás után alakult ki mai jelentése.

Felek és negyedek

A Hold látszólagos alakja az égbolton attól függ, hogy az égitest éppen milyen helyet foglal el a Földhöz és a Naphoz képest. Mivel nincs saját fénye, csak azt a részét látjuk, amit a napsugarak éppen megvilágítanak. A holdfázisok szakszerű nevei a következők: újhold (1), első negyed (3), telihold (5), utolsó negyed (7). A zárójelbe tett számok a következő ábrán látható rajzokat jelzik.

Holdfázisok
Holdfázisok
(Forrás: Wikimedia Commons / Pamplelune / GNU-FDL 1.2)

Amikor a Hold a Nap és a Föld között van, akkor sötét oldalát mutatja felénk. Ekkor van újhold – ami a valóságban nem is látszik, hisz a Holdnak a teljes sötétségben lévő oldalát látjuk. Ha a Hold pontosan a Nap–Föld egyenesen halad át, napfogyatkozás van, ugyanis a földi szemlélő számára a Hold részben vagy teljesen eltakarja a Napot. A következő hazánkból is látható teljes napfogyatkozás 2081. szeptember 3-án lesz.

A köznyelvben általában nem azt a holdfázist nevezzük újholdnak, amit a csillagászok, hanem azt, amikor a dagadó hold első vékony sarlóját meglátjuk (2). Ilyenkor a sarló alakja a D betű hasára hasonlít – a hold Dagad.

A holdsarlót a köznyelvben félholdnak is nevezzük, akár dagadó (2), akár Csökkenő (8) fázisban látszik – ez utóbbi esetben a holdsarló egy C betűt formáz. Ilyenkor a Holdnak a valóságban nem a fele látszik, mint az első negyedben vagy az utolsó negyedben, hanem sokkal kisebb része. A félhold szót legtöbbször a török nép által használt szimbólum nevében, a török félhold szókapcsolatban, illetve a civilizáció bölcsőjének számító kis-ázsiai területre vonatkozó termékeny félhold kifejezésben használjuk.

Török félhold
Török félhold
(Forrás: Wikimedia Commons / Mehmet55 / GNU-FDL 1.2)

Teliholdkor a Föld a Hold és a Nap között helyezkedik el, így a Holdnak az egész, napsugarak által megvilágított része látszik. Amikor a három égitest ilyenkor pontosan egy vonalban helyezkedik el, akkor a Föld árnyéka rávetül a Holdra: ez a holdfogyatkozás.

Az űrben

Bár a holdraszállás gondolata már a francia regényíró, Jules Verne 1865-ös Utazás a Holdba című regényében is megfogalmazódott, az általa javasolt módon, azaz egy ágyúból kilőve mégsem lehet a valóságban eljutni a Föld légkörén túlra. A II. világháború során kilőtt német V-2 rakéta volt az első olyan eszköz, mely elhagyta a föld légkörét. Ezt a rakétát nem az űrbe való utazásra tervezték. Saját hajtóanyaggal, etanol és víz keverékével működött, melyet oxigénben égettek el a rakétahajtóműben. A háború végeztével azonban - részben a V-2 rakéta továbbfejlesztéseként - számos űreszközt fejlesztettek ki. Ezek közül azokat, melyek emberek szállítására is alkalmasak és határozott úti céljuk van, űrhajóknak nevezzük. Honnan ered ez a szó?

Egy V-2 fellövése 1943-ban
Egy V-2 fellövése 1943-ban
(Forrás: Wikimedia Commons / German Federal Archives)

Az összetétel első tagját alkotó űr szó viszonylag későn jelent meg nyelvünkben, első írásos említése 1763-ból való. Ekkor ’üres tér’ jelentésben használták. A ’világűr’ jelentés csak az 1800-as évektől adatolható. A szó az üreg, üres, ürül, ürít szócsaládhoz tarozik, mely ismeretlen eredetű. A család feltételezhető alapszava egy *ür- alak lehetett. Az űr szó történetileg nem azonos ezzel az alapalakkal, hanem másodlagosan, szóelvonással keletkezett az üreg, üres szavakból.

Az hajó szó vitatott eredetű. Elképzelhető, hogy ótörök jövevényszó, mely talán már az ugor korban bekerült a nyelvbe. A másik lehetséges magyarázat szerint alapszava ősi uráli örökség, melynek jelentése ’fatörzsből kivájt vagy kéregből készült edény’ lehetett. Később a törzsből kivájt csónakra kezdhették használni a szót.

És miért pont hajó az űrhajó? A légi járműveket gyakran nevezik el vízi járművekről, feltehetően azért, mert ezek a járművek úgy úsznak az égen, azaz a levegőben, mint a vízen a hajók. Gondoljunk például a léghajó szóra, melynek elnevezésére korábban előfordultak az égi hajó, levegő-hajó, levegőbeli hajó és levegői hajó szókapcsolatok is. Ez a jelenség más nyelvekben is megfigyelhető. Az űrverseny első résztvevői, az oroszok és az angolok is ’űr(béli) hajó’ jelentésű névvel illetik az űrhajót. Az orosz név космический корабль [koszmícseszkij korábl], melyben felfedezhetjük a magyar kozmosz, kozmikus szavak görög koszmosz ’rend, világmindenség’ tövét. Az angol spaceship [szpészsip] szó feltehetőleg John J. Astor IV. amerikai író és üzletember 1894-ben megjelent sci-fi regényében, az A Journey in Other Worlds (Utazás más világokba) című műben bukkant fel először.

Háttérben a holdkomp
Háttérben a holdkomp
(Forrás: Wikimedia Commons / Darjac)

Az űrutazással kapcsolatosan más hajózásból kölcsönvett kifejezésekre is bukkanunk. Ha két űrhajó összekapcsolódik, ezt a dokkolórendszer segítségével tehetik meg. Ez a kifejezés az angol dock ’kikötőhely’ szóból származik. A holdkomp nevű űreszköz az anyaűrhajó és a Hold felszíne között közlekedik, némileg hasonlóan a folyó vagy öböl két partja között járó kompokhoz. Az űrhajót és a holdkompot vezetik vagy navigálják. A navigál szó a latin navis ’hajó’ szóból képzett navigare ’hajózik’ igéből származik. Bár az első holdra szállás során a holdkompot Aldrin navigálta, ő csak másodikként léphetett a hideg égitest felszínére. Az első lépés a parancsnokot, a ma 82 éves Neil Armstrongot illette meg, aki a jól ismert mondatot mondta, amint a hold porába lépett:

That’s one small step for a man, one giant leap for mankind.

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.

Az amerikai Apollo-program során hat űrhajó összesen utasa léphetett a Hold felszínére. Az utolsó küldetésre az Apollo-17 űrutazás keretében, 1972-ben, azaz 40 évvel ezelőtt került sor.

Az Apollo 11 legénysége: Neil Armstrong, Michael Collins, Buzz Aldrin
Az Apollo 11 legénysége: Neil Armstrong, Michael Collins, Buzz Aldrin
(Forrás: Wikimedia Commns / NASA)

Ajánlott olvasmányok

Galambos Tibor Emberek a világűrben

Almár Iván (szerk.) Űrhajózási lexikon

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. május 5. 06:55
1 Krizsa

A HX: befed - HÓ. Minden HD és HLD vázú magyar szó a születő Holddal van kacsolatban.

Had, híd, hód: a közös magyar-héber jelentés: hod-er = áthatol, behatoló, holed = fúr, túr, holid = szül.

Tehát a héber holed = túr (a hód és a paraszt a földet: katasztrális hold).

A hó az, ami befed. Most éppen be van fedve, de már (HULÁD=) megszületett az újHOLD. A 'hölgy' gyereket holid = szült.

Igen, a magyar HLD váz könnyített, pongyola kiejtésekor (mint sok hasonló váznál: BoLT, BoLDog, HöLGY) L vesztés történik. Azért történhet, mert az értelem szempontjából az L, ami csak igeképző, kevésbé fontos.

Az űr, üres, természetesen nem ismeretlen (hanem európai szubsztrátnyelv) eredetű, mert mindezek a magyar ÁR, KIÁRAD "testvérszavai".

S mint már megszoktuk, a szavaink-fogalmaink legalább 50%-ánál a "délvidéken" is hasonlóan gondolkodtak (és gondolkodnak sokezer éve): a héber ará = átöntött, ár = kiürít.