A tavasz első hírnöke
A tavasz egyik első hírnöke a hóvirág. A növény neve a legtöbb nyelvben a hóval kapcsolatos, ám hasonlítják haranghoz, kötik a békákhoz, kacsákhoz vagy a szamarakhoz és mindenféle fehér dologhoz. Néhány éve már nem látni hóvirágot áruló embereket az utcán, ugyanis védetté vált a növény.
Februárban már észrevehetően hosszabbak a nappalok, mint a tél közepén, ám rendszerint az időjárás korántsem tavaszi. A naptári tél február végéig tart, míg a csillagászok csak a tavaszi napéjegyenlőségtől (2012-ben március 20-tól) számítják a tavasz kezdetét. Ám aki nem hisz a hőmérőnek és a naptárnak, árgus szemekkel figyeli a növényeket: mikor tűnnek fel a közelgő tavasz első jelei. Hazánkban a tavasz első hírnöke a hóvirág.
(Forrás: Wikimedia Commons / Iris Wijngaarden / GNU-FDL 1.2)
Benkő József (1740–1814) erdélyi tudós volt az első, aki az állat- és növényfajok elnevezésére használt, Linné által megalkotott kettős nevezéktant (binominális nomenklatúra) magyar nyelven elsőként alkalmazta. Amellett, hogy elkezdte az erdélyi növényfajokat számba venni, összegyűjtötte az egyes növényfajokra használt népi kifejezéseket is, és számos új fajnevet alkotott.
Mint a virág magyar neve is mutatja, gyakori, hogy ez a hagymás növény már a havas téli napokon is virágzik. A széles körben ismert hóvirág elnevezést valószínűleg Benkő József alkotta. Először az 1783-ban megjelent Nomenclatura Botanica (A növények nevezéktana) című művében találkozhatunk vele. A hó szó uráli örökség a magyarban, a virág pedig szóhasadással jött létre még az ősmagyar korban: a világ ’fény, ragyogás’ szóból egy l > r hangváltozás eredményeként alakult ki a virág szóalak. E két alak jelentése elvált egymástól. A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára szerint a jelentésmódosulás alapja az lehetett, hogy egy virágba borult fa vagy mező is szinte világít, tündököl.
A hóvirág elnevezése gyakran más nyelvekben is köthető a hóhoz. A tudományos latin név emellett a virág fehér színét a tejhez is hasonlítja. A Galanthus nivalis [galantusz niválisz] név első tagja a görög gala ’tej’ és a szintén görög anthosz ’virág’ szavak összetétele. A név második tagja latin eredetű, a nivalis azt jelenti: ’havas, hóban termő’. Az angol snowdrop [sznódrop] szó szerinti jelentése ’hócsepp’. Az orosz elnevezésben kétszer is felbukkan a hó. A podsznyezsnyik belosznyezsnij tulajdonképpen azt jelenti, hogy ’hó alatti hófehér (dolog)’. A németben Schneeglöckchen [snéglökhen] ’hóharangocska’ a virág neve. Az összetétel első tagja itt is a ’hó’ jelentésű Schnee, második tagja pedig a Glocke ’harang’ szó kicsinyítőképzős alakja.
(Forrás: Wikimedia Commons / Smihael / CC BY-SA 3.0)
A fenti ’hó’ jelentésű szavak a proto-indoeurópai *sneigwh- ’hó’ tőből származnak. Ebből alakult ki a protogermán *snaiwaz szó, melyből az említett angol snow és a német Schnee származik. Az proto-indoeurópai tőből létrejött ószláv szó *sněgъ lehetett. Ennek leszármazottai jelennek meg például a hóvirág cseh sněženka podsněžník [sznyezsenka podsznyezsnyík] nevében, melynek szó szerinti eredeti jelentése körülbelül ’hó alatti havacska’, és szlovák névben: snežienka jarná [sznyezsienká járná] ’tavaszi havacska’. (Az eredetileg ’havacska’ jelentésű szót azonban már csak a virágra használják.)
A némethez hasonlóan a virágok harangokra emlékeztető alakját tükrözi az egyik román név is. A clopoţei [klopocej] azt jelenti, hogy ‘harangok’. A közkeletű spanyol elnevezés, a campanilla de invierno [kampanilja de imbierno] jelentése pedig ’téli harangocska’. A francia clochette d'hiver [kloset diver] ugyanezt jelenti. Ám a másik francia elnevezés, a perce-neige [persz nezs] ’hólyukasztó’ a virág azon tulajdonságát ragadja meg, hogy a hótakarót is áttörik a virágszárak. Ehhez hasonlít az olasz bucaneve [bukánéve], mely ugyancsak a bucare ’lukasztani’ és a neve ’hó’ szóból alkotott összetétel.
Egyre vadabb hasonlatok
A hóvirág magyar népi elnevezései között számos olyat találunk, melynek nincs köze sem a hóhoz, sem a harangokhoz. Rácz János gyűjteményéből itt csak a különlegesebbeket soroljuk fel. A túróvirág nevet valószínűleg a túró fehérségéről kapta. A Beregszász környékén használt kacsabiri elnevezés abból a hiedelemből táplálkozik, hogy a házba bevitt hóvirág megakadályozza a kiskacsák kikelését. A biri állathívogató, ill. -terelőszó, a biri-biri szóval Dél-Magyarországon a baromfiakat hívják, ám Csíkban a bárányokat kergetik. Arra az Új Magyar Tájszótár nem tartalmaz adatot arról, hogy Beregben jelent-e önállóan valamit a biri utótag.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jumpingmaniac)
A román ghiocel [gjocsel] ’hóvirág’ szó a ghioc [gjok] ’csiga, búzavirág’ román szóból lekeletkezett szóképzéssel. A ghioc véső soron görög eredetű szó, mely a latinon keresztül került a románba. Eredeti jelentése ’csigaház, spirál’. A búzavirág bimbója valóban hasonlít egy spirális csigaházra, ez azonban a hóvirágra már nem igaz.
A román ghiocel [gjocsel] ’hóvirág’ szóból népetimológiával keletkezett a gyolcsvirág. Valószínűleg a román szót hangalakja alapján a magyar gyolcs ’fehér ruhaanyag’ szóval kapcsolták össze a nevet. A virágzás idejével függ össze a gergelynapi virág elnevezés (március 12.). Állatok is többször szerepelnek a népi nevekben. A meghajlott levelek alakja hasonlít egy patkóra, innen eredhet a szamárlapu és a lókörömfű. Sajnos, a békavirág és a nyakaszakadt lickus elnevezés eredetét nem sikerült kiderítenünk – mint ahogy az is rejtély marad, miért a Hóvirág márkanevet adták Magyarországon az édes kétszersültnek.
Ne együk, ne vegyük, ne szedjük
A hóvirág gyengén mérgező növény. Hatóanyagát, a galantamint szovjet kutatók izolálták az 1950-es években egy kaukázusi hóvirágfaj hagymájából. A hatóanyagot az Alzheimer-kór tüneteinek mérséklésére és izomgyengeség kezelésére használják, főként Kelet-Európában.
Hagyományosan a tavaszi, nőnapi csokrok főszereplője a hóvirág, melyet a városokban utcai árusoktól lehetett beszerezni. Az Európai Unióban már korábban is védett volt ez a növény, így a magyar jogharmonizáció során a faj bekerült a védett fajok közé. Emellett a védetté nyilvánítást az is indokolta, hogy egyre intenzívebben kezdték gyűjteni a hóvirágot és hagymáját. Így félő volt, hogy a faj jelentős mértékben visszaszorul vagy kipusztul eredeti élőhelyéről. Ezért a hóvirág ma már védett faj, eszmei értéke 10.000,- Ft.
(Forrás: Wikimedia Commons / Stako / GNU-FDL 1.2)
Így aki mindenképpen gyönyörködni szeretne a hóvirág kis harangocskáiban, vásároljon előre csomagolt hóvirághagymákat. Ezeket kertészetekben állítják elő, így forgalmazásuk nem veszélyezteti a növény természetes állományát. A saját kertben vagy cserépben nevelt hóvirág korlátozás nélkül szedhető, és az áttelelő hagymákból évről évre új virágok fakadnak a tavasz közeledtével.
Források
A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára
Rácz János: Növénynevek enciklopédiája
A görög anthosz szónak - a magyarhoz hasonlóan - szintén van 'fényes,világos' jelentése is (ill. azzal is összefügghet ).