0:05
Főoldal | Rénhírek

A hullócsillag nem csillag – hát akkor mi?

Mik a hullócsillagok? Mi a különbség a meteor, a meteorid és a meteorit között? Mivel járult hozzá Arisztotelész és Konkoly Thege Miklós a hullócsillagok kutatásához? És mi köze a vizeletnek a csillagokhoz? Az augusztusi csillaghullás alkalmából mindezeknek utánajártunk.

Wenszky Nóra | 2012. augusztus 12.

Augusztusban sokan kémlelik esténként az eget, hogy megpillantsanak egy hullócsillagot. A széles körben elterjed elképzelés szerint, amíg ilyen fényjelenséget látunk, valamit kívánnunk kell, és az teljesülni fog. Mik valójában a hullócsillagok?

  Hullócsillagok egy 1888-as német csillagászati atlaszban
Hullócsillagok egy 1888-as német csillagászati atlaszban
(Forrás: Wikimedia Commons / E. Weiß)

A görögországi Kalambaka közelében található, sziklatetőkre épített kolostoregyüttes neve is Meteora, hiszen a meredek sziklákon álló épületek látszólag az ég és föld között lebegnek. A meteorológia szóban is ugyanezt a tövet fedezhetjük fel.

Ma a gyerekek is tudják, hogy a hullócsillagok nem az égről leszánkázó csillagok. De akkor mik? Már az ókori görögök is ismerték a helyes megoldást. Egy földet érő meteoritról Apollóniai Diogenész i. e. 467-ban megállapította, hogy az egy égből érkező kődarab, és feltehetőleg ilyen kődarabok felelősek a csillaghullásként ismert fényjelenségekért. Ám mintegy 150 később Arisztotelész cáfolta ezt az elképzelést, szerinte a fényes légköri jelenségeknek nincs közük a furcsa kövekhez. Így a meteorjelenségek vizsgálata egészen az 1700-as évek végéig kiszorult a csillagászati vizsgálódások köréből. Az azonban Arisztotelész érdeme, hogy ő nevezte el a fényjelenséget meteornak, azaz szó szerint ’magasban lebegő’-nek.

Az 1800-as évek közepén ismerték fel azt, hogy a fényjelenségeket a Nap körül keringő anyagfelhők, azaz meteorrajok okozzák, és hogy ezeknek az üstökösökkel van kapcsolata. Azt azonban ekkor még nem tudták eldönteni, hogy ezek az anyagfelhők az üstökösökről leszakadnak-e, vagy ezek állnak össze később üstökössé. Később az előbbi nézet helyessége bizonyosodott be. A magyar Konkoly Thege [konkoli tege] Miklós (1842–1916) élenjárt a meteorjelenségek vizsgálatában: színképvizsgálataival igazolta a meteorrajok és az üstökösök közötti kapcsolatot.

Konkoly Thege Miklós, a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója
Konkoly Thege Miklós, a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója
(Forrás: Wikimedia Commons / Kozmata Ferenc)

Kislexikon

meteor, meteorjelenség – az a fényjelenség, mely akkor látható az égbolton, ha egy űrből származó anyagdarab belép a Föld légkörébe és felizzik.

meteorid – olyan űrben keringő anyagdarab, mely a légkörbe belépve fényjelenséget okoz. A főként üstökösökből, esetenként más égitestekből kiszakadó anyagdarabok mérete a milliméteres porszemcséktől a néhány méteres átmérőig terjed. Mérete pontosan nincs definiálva, a határ a nagyobb meteoridok és a kisebb kisbolygók között, valamint az interplanetáris por és a legkisebb meteoridok között nem éles.

meteorraj – közös eredetű meteoridok csoportja.

meteorit – az a meteorid, mely a légkörön áthaladva nem semmisül meg, hanem eléri a földfelszínt. Becslések szerint évente körülbelül 500 meteorit hullik a földre, ám ezeknek csak elenyésző részét találják meg. Magyarországon is több meteoritot találtak, az egyik legismertebb a kabai meteorit. A legnagyobb ismert meteorit, a Hoba 66 tonnát nyom, és egy namíbiai szántóföldön találták.

Forrás: Csizmadia Szilárd: Meteorcsillagászat

Az augusztus eleji csillaghullásért a Perseidák meteorraj felelős, mely nevét arról kapta, hogy a hullócsillagok a Perseus csillagkép irányából érkeznek. A 133 évenként visszatérő Swift–Tuttle üstökösről leszakadt darabok, porszemcsék alkotják azt az anyagfelhőt az üstökös pályáján, melyen a Föld augusztus elején áthalad. A meteoridok hatalmas sebességgel lépnek be a légkörbe, ott felizzanak és az esetek túlnyomó többségében igen rövid idő alatt megsemmisülnek. A légkörben utazó izzó porszemcsét látjuk hullócsillagnak. Nagyobb meteoridok hosszabb idő alatt égnek el, tehát hosszabb csíkot húznak, és egyes esetekben hangjelenség is hallható.

És a csillagok?

De miért nem csillagok a hullócsillagok? Csillagászati értelemben csillagnak azokat az égitesteket nevezik, melyeknek a bennük zajló maghasadási folyamatoknak köszönhetően saját fénye van. A hullócsillagokban nem maghasadás zajlik, egyszerűen elégnek a légkörben. A Földhöz legközelebb található csillag a Nap, mely körülbelül 5 milliárd éves csillag. A nap szó eredete bizonytalan. Ugor származtatásának hangtani és alaktani nehézségei vannak. A szó elsődleges jelentése a ’Nap, csillag’ lehetett. Ebből névátvitellel alakult ki a ’nappal’, majd a ’24 órás időszak’, másrészt a ’napsütéses hely’ jelentés.

Napfogyatkozás
Napfogyatkozás
(Forrás: Wikimedia Cimmons / MKcray / CC BY-SA 3.0)

A napot a köznyelvben nem szoktuk csillagnak nevezni, viszont a közeli, igen fényes bolygókat, melyek csupán a nap fényét tükrözik vissza, gyakran csillagnak tituláljuk. Ennek legismertebb példája a Vénusz, melyet többek között esthajnalcsillagnak, hajnalcsillagnak vagy vacsoracsillagnak neveznek. A csillag szó egy finnugor kori hangfestő szócsalád tagja, csakúgy mint a csillog, csillámlik, csillan. Az ómagyar kor végéig emellett párhuzamosan élt egy másik ’csillag’ jelentésű szó is, a húgy. Ez egy uráli eredetű szó, melyet például az Orion csillagkép népi Kaszahúgy elnevezésében lelhetünk fel ma. Az ezzel a szóval azonos alakú húgy ’vizelet’ szó szintén az uráli korból származik, ám másik tőből. A csillag szó körülbelül a XVI. századra kiszorította a ’csillag’ jelentésű húgy szót.

Kaszás, Orion vagy Kaszahúgy
Kaszás, Orion vagy Kaszahúgy
(Forrás: Wikimedia Commons / Michelet B / GNU-FDL 1.2)

Az égen szikrázó csillagokat manapság egyre nehezebb megfigyelni a fényszennyezés miatt. A települések utcai lámpái, a járművek világítása miatt éjszaka közel sincs olyan sötét, mint az emberek által nem lakott vidékeken. Így a csillagok fénye egyre kevésbé látható. A Dél-Dunántúlon hozták létre Európa első olyan területét, ahol igyekeznek minimálisra csökkenteni a fényszennyezést és ezzel elősegíteni a csillagok megfigyelését. Ez a 2009-ben megalapított Zselici Csillagos Égbolt Rezervátum, mely a Zselici Tájvédelmi Körzet területén jelöltek ki. Hazánk másik hasonló területe a Hortobágy, mely 2011-ben nyerte el a címet. Ezzel a világ jelenleg elismert 10 Dark Sky Park ’sötét égbolt park’ címet viselő területeinek egyötöde Magyarországon van.

Ám ahhoz, hogy hullócsillagokat lássunk, nem kell feltétlenül a Zselicségbe vagy a Hortobágyra utaznunk. Elég ha keresünk egy viszonylag sötét helyet, ahonnan az ég jelentős szeletét láthatjuk. Helyezzük magunkat kényelembe és várjunk. A Perseidák meteorraj augusztus 12–13-án produkálja a leglátványosabb égi tűzijátékot – már csak abban kell reménykednünk, hogy nem lesz felhős az égbolt.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (6):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. szeptember 19. 19:41
6 Pistabátyám

Kedves Mederi!

A húgy-hugy ügyben egyszer már írtam, sőt valakivel vitába is szálltam. Boldog emlékű magyartanárom és osztályfőnököm, a Barcsay utcában, dr. Márki János így tanította. Az egyik hosszú, a másik rövid u. Egyébként csak az Ő tudományára - én hiszek neki - és a hely szellemére tudok hivatkozni mert sem a helyesírási szótárban, sem máshol ezzel a szabállyal nem találkoztam. Bár Körösfői-Kriesch Aladár is röviddel írta. A "Kaszáshuggya" kifejezés nem egyedüli fennmaradás, mert a vérben felszaporodó hugysav neve is innen ered, mert csillagalakban kristályosodik. /éppen ezért fájdalmas, mert a kristály hegyes csillagkarjai szúrnak a kis ízületekben/. Tehát: nem korlátozódik sem területre, sem népcsoportra /székelység, orvostársadalom nyelve, őaz orvostársadalom meglepően sok régies kifejezést használ/ és nem is vicces. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy nem csillagképet, hanem csillagot jelent.

5 éve 2014. január 9. 10:35
5 Sfece

kis pontosítás: a csillagokban nem maghasadás, hanem magfúzió zajlik

6 éve 2013. szeptember 9. 14:57
4 mederi

A "hugy" mint csillagkép ha népies elnevezés, akkor korlátozódhat egy terülrtre, népcsoportra, és vicces jellege is lehet, ezért több mint kérdéses eredeztetés csillagra vonatkoztatni.

"Az ómagyar kor végéig emellett párhuzamosan élt egy másik ’csillag’ jelentésű szó is, a húgy. Ez egy uráli eredetű szó, melyet például az Orion csillagkép népi Kaszahúgy elnevezésében lelhetünk fel ma."

Ha csupán a "Kaszahugy" (hosszú ú-val?) elnevezésben maradt fenn, akkor sem azonos a "csillagkép" a "csillaggal"...

7 éve 2012. augusztus 12. 17:35
3 Astrojan

Szegény Harisnyás Tóth Eleket igy lehuzni ezert az apro tevedesert, mert nem lathatta pl a Chicxulub becsapodast. Szerencsejere.

7 éve 2012. augusztus 12. 15:52
2 Yogi

Egy barátom kért meg, hogy tolmácsoljam az alábbi kiegészítését:

„A végén a szerző valamiért Zselic-ség-et ír, viszont jó ideje a terület hivatalos neve Zselic. Annak idején talán Zala Tibor volt, aki küszködött, hogy ne -ségeljék. Szerencsére már legalább 30-40 éve le is szoktak róla.”

7 éve 2012. augusztus 12. 10:37
1 arafuraferi

Nem kell így túlbonyolítani, Perszeusz királyfi augusztusban dob egy sárgát.:-)