Honnan ered a krumpli szó?
Bár németórán megtanulhattuk, hogy a burgonya németül Kartoffel, ez még nem zárja ki, hogy a krumpli is német eredetű legyen.
A német nyelvjárásokban ugyanis sok neve van a burgonyának: ezek közül minket a Grundbirne érdekel, amely szó szerint ’földkörté’-t, ’földi körté’-t jelent. Előfordul Németország, Svájc és Ausztria területén is, de ami számunkra érdekes, hogy sok eltorzult változata van, melyben már nem ismerhető fel az összetétel: Grundbirn, Krumbiir, Krumbeer stb. A luxemburgiban is Gromper a burgonya neve. A bajor-osztrák nyelvjárásokban ennek alakult ki Krumpel (kb. [kumpöl]) kicsinyító képzős változata, és ezt vette át a magyar krumpli alakban.
A magyar nyelvjárásokban megtalálható olyan alakja is, melyben a kicsinyítő képzőnek nincs nyoma: krumpir, krumpér stb., de az l-es változtaból sincs kevés: kromplé, korompli, koromplyi, kurumli stb. Egyes változatokban nincs meg az l, de valaha biztosan ott volt: krumpi, korompi, kumpi, máshol az l és az r helyet cserélt: kolopri, kolompi. Előfordul olyan alak is, mely valószínúleg az l nélküli változatból származik, és benne az első r vált l-lé: kolompér, kolompir, kolompár. Máshol az első r kiesett, az l viszont l-lé vált: kompri.
Ugyaninnen származik a szlovén, bosnyák és szerb krompir, a horvát krumpir, macedón kompir, de előfordul a szlovák nyelvjárásokban is (krumple, grumbír, kompere, krompele, krompľi). A törökbe is eljutott kumpir alakban: ez azonban már nem egyszerűen ’burgonyá’-t, hanem egy burgonyát is tartalmazó, gyorséttermekben kapható ételt jelent. Sőt, a vallonok is a crompire elnevezést használják.
(Forrás: Wikimedia commons / Atilim Gunes Baydin / CC BY-SA 3 0)
A ’földi körte’ elnevezést nem csupán a németek használják, korábban a svédben is hasonló volt a neve: jordpäron. Ebből, pontosabban utótagjából, a päronból (’körte’) származik a finn peruna ’burgonya’. Bármennyire is hasonlít tehát a finn peruna a magyar burgonyára, eredetük teljesen más! A német Pirne ’körte’ szóból származik a felsőszorb běrna [bjerna] ’burgonya’.
Míg mi a burgonyától a krumpli felé kalandoztunk el, a burgundiai forgatócsoport építészeti kérdések felé fordult. Nyelvészkedésre nem sok idejük maradt, szótörténeti kérdések helyett akkor is inkább pszicholingvisztikával foglalkoztak.
A ’földi körte’ elnevezéshez hasonlóan népszerű a ’földi alma’. Ezt találjuk a franciában (pomme de terre), a hollandban (Aardappel), de a németben is. Az ausztriai németben az Erdapfel asztenderd forma, de rengeteg nyelvjárási formája létezik: Erpfel, Eerpel Erpfe stb. (Megjegyzendő, hogy Erdbirne forma is van, egyes nyelvjárásokban pedig a puszta ’alma’ jelentésű elemet is használják a burgonya nyeveként: Ääpel, Ärpel!) Használatos a norvégban is: jordeple. Ez a szó szerinti jelentése a zöldség ivrit nevének is (תפוח אדמה [tapuach adama]). Sőt, az eszperantó is ilyen összetételt használ: terpomo. A magyarból is adatolt földi alma formában, de szélesebb körben valószínűleg sosem terjedt el.
A lengyelben és a szlovákban egyszerűen a ’föld’ szóból képezték a burgonya nevét: lengyel ziemniak [zsjemnyak] (ziemia ’föld’), a szlovák zemiak (zem ’föld’).
Gyöknyelvi kutatásbólal: honnan ered a KRUMPLI és a BURGONYA?
A héber tapúah adamá = alma-földi,
ahol a héber tafúah = duzzadt,
adom = vörös, adamá = föld (itt sárgás-vörös), Ádám...
A héber b'-, ba-, be- = -ba, -be, -ban, -ben / be- (igekötő)
erug = ágyás, oreg = kerti ágyást csinál (borogat) – BURGONJA
A héber krúm = héj, hártya – a magyarban: köröm, karom.
mellesleg: karám = felhalmoz, kerem = gyümölcsöskert, karom = sáfrányszínű (sárga).
A héber pe = száj és ebből az -xp képző hatása mindkét (a magyar és héber) nyelvben: az alapszó jelentését 'becsukott', 'lezárt' értelelemmel bővíti. Eddig KRUM-P
A héber -xl képző alapjelentése a magyarban rag: -on, -en, -ra, -rá, stb. – egyébként az -xl mindkét nyelvben igeképző. Tehát a krumpli szó felbontva: héj-zárt-rá.
PITYÓKA: A héber ptitá = szétmorzsolás, ptitim = tarhonya
Még a lengyel és szlovák "zem": föld szóról valamit:
a héber zan, zun = ellát, táplál. Itt N-M hangváltozás következett be, amire számtalan egyéb példa van. Az N a legősibb emberi hangok egyike, amit már az előember is biztosan használt. Az M azonban – gyöknyelvi elemzés alapján – sokkal későbbi hang.
A krumpli és a burgonya szavak nagyon jó bizonyítékok arra, hogy a gyöknyelvek még akkor is az ősi gyökökből képezik az új szavakat, ha a krumpli Dél-Amerikából származott és csak a 16. században érkezett Európába. Mivel a gyöknyelvekben "minden mindennel összefügg" -a gyökök, de még a belőlük képzett "kéttagú gyökök" sem – év(tíz)ezredeken keresztül nem változnak.
perzsául is földialma, „szibzamini”, ahol a szib az alma, a többi valszeg rokon a fentebb említett szláv szóval „föld” értelemben
@El Mexicano: Mi is mondjuk, de ez nekünk olyan gyerekes, mert a gyerekek nevezték legtöbbször kumpinak, a szülőknek pedig tetszett és átvették
Vendül krumpič-nak, krumčá-nak mondjuk. A belatinci nyelvjárás szótárában (ahol mellékesen leírják honnan eredhet egy-egy szó), Vilko Novak is úgy véli, hogy a krumpič az osztrák-bajor Grundbirne szóval van összefüggésben, de vannak a nyelvünkben krumpli, krumple, krump szavaink is.
Ma már a svédben potatis (angol potato) a krumpli neve.Érdekes,hogy a csíki székelyek és a gyimesiek pityókának hívják.Románul cartof/cartofi.
kumpi :)))
A nagymamám asszem ezt mondja, de eléggé vicces. Ez olyasmi, mint a "pobléma". :)
Érdekesség,hogy a német (die) Kartoffel (tbsz. -n) eredetileg Tartuffel alakú volt,majd valamikor az újkorban (17-18.sz) a szókezdő t elhasonult a többitől,így lett Kartoffel.