Tök
Miért van egy amerikai növénynek a magyarban szláv neve? Van-e köze a növénynek a 'nagyon' jelentésű tökhöz? Lehet-e egy szónak két eredete?
B. Péter kérdése a tök szó eredetéhez kapcsolódik:
Azt szeretném megtudni, honnan ered a tök szavunk, illetve van-e köze a tökély szóhoz. Azt olvastam, hogy a tök szó a szlávból származik, ugyanakkor a tököt Amerikából hozták be, így időben ez nehezen elképzelhető. Vagy esetleg itt a már korábban ismert lopótök szónak az egyszerűsödése lenne?
(Forrás: Wikimedia commons / Californiacondor / CC BY-SA 3.0 )
Jól tudja, hogy a tök szláv eredetű szó, feltehetően a déli szláv tikva alakból került a magyarba. Nagyon érdekes, hogy ehhez hasonló alakú szó minden szláv nyelvben van (vagy volt), és mindenütt valamilyen tökfélét, illetve 'fej'-et jelent. Ez arra utalhat, hogy a szláv nyelvek közös ősében vagy őseiben is használták már. Ugyanakkor további eredete ismeretlen. Sokak szerint valamilyen nem indoeurópai nyelvből vehették át az ősszláv nyelvek beszélői.
De vissza a tökhöz! Igaz, hogy az ehető tökfélék amerikai eredetűek, de az is igaz, hogy némelyik tökféle, köztük a lopótöknek használatos Eurázsiában is őshonos, tehát nem amerikai import. Ezért nem olyan furcsa, hogy a magyarban a tök szó már akkor is létezett (a 12. századtól vannak adatok), amikor a mai ehető tökfélék még ismeretlenek voltak Európában. (A lopótök szó a tök származéka, a tök összetételi tagot tartalmazza; ez a tökfajta is ismert volt Amerika felfedezése előtt.)
Végül nézzük a tökély, tökéletes, eltökél szócsaládot. Ezek a TESz (a történeti etimológiai szótár) szerint a tesz ige rokonai, amelynek volt egy te-/tö- alakú töve, és ehhez járult az a -kál/-kél képző, amelynek a járkál ige is őrzi az emlékét. Tehát egy tökél 'megtesz, elvégez' értelmű ige lehetett az alapja a szócsaládnak. (Lehetséges, hogy a tökély és a tökéletes latin hatásra alakult ki, hiszen a latin perfectus 'tökéletes' szintén egy 'elvégez, elkészít' jelentésű igének, a perficio-nak a származéka.) Így ezeknek a szláv eredetű, növényt jelentő tök szóhoz semmi közük sincs.
Péter nem kérdezi, de erről mindenkinek eszébe juthat, hogy vajon melyik tök alakú szóval függhet össze a tök jó, tök ciki stb. kifejezésekben szereplő tök. Erre a kérdésre azonban nem tudok megnyugtató választ adni. Két elképzelést ismerek. Az egyik szerint a tökéletes(en) rövidítése a tök abban, hogy tök jó. A másik szerint (a TESz is ezt mondja) az történt, hogy a dokumentálható buta, mint a tök és a tökfej kifejezések hatására jött létre a tökhülye, és ebből pedig általánosítható volt a tök előtagnak a fokozó, 'abszolút, tökéletesen' értelme.
Még az is lehet, hogy a két alternatív forrás egyszerre hatott, ott volt a buta, mint a tök, tökfej az egyik oldalról, a tökéletesen hülye a másik oldalról, és a tökhülye, majd a tök jó létrejöttében mindezeknek volt szerepük. Az ilyen többszörös etimológiák ritkák ugyan, de léteznek. Az egyik példa, amit ismerek, a holland aardig 'kedves' szó (egyes németalföldi nyelvváltozatokban 'furcsa' a jelentése). A szakirodalom szerint ennek a szónak többszörös az etimológiája, vagyis egyszerre két eredete van. Egyrészt a létrejöttében volt része az aard 'föld' tőből képzett aardig szónak (ez felfogható az aard melléknévképzős alakjaként, kb. 'földes, földszerű' értelemben). A 'kedves' jelentésben ennek állítólag úgy volt szerepe, hogy a 'valamilyen földről, valahonnan származó' jelentés a 'jó származású' jelentésen keresztül kapcsolódott össze a kedvességgel. A másik forrás az -aardig 'vmilyen érzületű, lelkű' utótag. Ez az újfelnémet artig 'jó' szó rokona, ami az Art szó képzett alakja (amely viszont a latin ars 'művészet' tőből származik).
A többszörös etimológia kialakulására a jelenben is látunk példát. A szolid szónak ugyanis kialakult egy 'visszafogott, mérsékelt' használata, aminek kettős eredete van. Ha jól ítélem meg, egyrészt hatott rá a latin eredetű szolid 'szilárd, megbízható (elsősorban haszon, fizetség)', másrészt pedig az ismeretlen eredetű a szelíd.
A "tök jó" (minden előtanulmány nélküli) feltételezésem szerint a "tök ász" egyik verziója, ami ugye a magyar kártya legerősebb lapjából ered.
A "zsír"="nagyon jó" meg a gépészektől a "zsír új"= "teljesen használatlan" jelentésből önállósult jelző. (ezt olvastam is már valahol régebben. Tudom, ez nem érv)
@Janika: "Hasonlatnál fogva átv. ért. mennyiben legtöbb tökök kobakjai gömbölyüek, jelenti a négylábu hímállatok, és hímmadarak golyódad heréjét." (CzF)
Régen a "Tökkel ütötték a fejét" volt a közmondás, ebből fakadt a "tökkelütött" kifejezés. Ez nem tényleges tökkel való fejbeverést jelent szerintem, hanem a tökfej, tökfilkó, tökfödő, tökagyú kifejezésekkel van rokonságban - a fej és a tök gömbölyded alakjának hasonlóságából, illetve talán a tökfélék jellegzetes vízfelszívó képességéből (és ez általi megdagadásából) adódik, mintha az illető fejében csak víz lenne agy helyett.
@Janika: A tökös/töketlen valóban azt jelenti, h 'férfias'/'férfiatlan' (pars pro toto), innen 'belevaló'/'nyámnyila'. Annyivban viszont még kötődik az eredeti jelentéséhez, hogy nőre nem igazán mondhatjuk, h tökös/töketlen.
(A "töke van a menyasszonynak" kifejezés nem tartozik ide.)
@Olman: Nem hinném,h. a királyból ered.Viszont ritkán használjuk a "zsíros" kifejezést pozitív értelemben: pl hallottam már olyat,hogy "legzsírosabban jövedelmező iparágak" vagy "jó lenne szerezni már valami zsíros állást",tehát itt a zsír vagy zsíros jövedelmezőt,jót vagy bőséget fejez ki.Talán ebből eredhet a szleng kifejezés is.
A zsír szónak ez a pozitív értelmezése valószínűleg a régi népi kultúrából eredhet (mivel a zsír régen alapvető élelemforrás volt,többféleképpen is fel lehet használni és nagy energia értékű).
@Janika: És a tökéletlen nem jelentheti azt,hogy "nagyon nincs éle",tompa ? Tök életlen :)
A tökre visszatérve: van egy harmadik jelentése is, nevezetesen egy férfi testrész.
Pl. tökön rúg valakit. Ez tovább bonyolítja az eredet kérdését: töketlen jelentheti azt hogy nem tökéletes? (tökéletlen rövidítve). Tökös gyerek=tökéletes?
Sőt, a tökkelütött szavunkban mintha a címben említett mindkét eredet egyszerre jelen volna: a tökkel, mint növénnyel ha valakit megütünk, akkor tökkelütött lesz, azaz tökhülye.
tök jó, nem?
Bár előfordulhat, hogy a németből átvett, mert ott is használják ilyen jelentéssel a 'Fett' (zsír, háj) szót - amit olykor 'phat' formában is írnak (a "Pretty, Hard And Tempty" betűszavaként).
www.coolslang.com/index.php?OL=deu&TL=eng
gutzuwissen.blog.de/2006/04/20/fett_phat~741193/
A 'zsiráf' szlengszó viszont egyértelműen a magyar 'zsír'-ból ered.
@Roland2: király > sirály > zsír ?
Az is érdekes kérdés,hogy a zsír szóból hogyan lett "jó","nagyszerű","király" jelentésű szó a szlengben ?
@doncsecz: Csehül is tykev, de morvául tykva. Az ősszlávban tyky volt, de v-vel bővült a töve (gen. tykьve), ez a ritka ragozási típus más, gyakoribb ragozási típusokba smult bele. (Persze a v-vel bővülés is abból ered, hogy korábban minden alakjában volt v, csak ahol a szó végén állt -- sg. nom. -- ott lekopott. L. még www.nyest.hu/hirek/finnugor-varos-e-moszkva)
Vendül mi tikefnak, kajok és burgenlandiak tikvának nevezik
@kalman: Azt akartam is írni, hogy ezek csak tippek, mivel tényleg elég nehéz bizonyítani, hogy ha két szónak ugyanaz lenne amúgy is a fejlődési eredménye, akkor éppen melyikből származik. Viszont a des-ről ezt írja a DRAE: "Confluencia de los prefs. lats. de-, ex-, dis- y a veces e-", ebből gondoltam, hogy ez többszörös etimológia.
@El Mexicano: héber: :) (A "qw(h)" 'erő, törvény' tőből származik.)
A spanyol példáid sztem nem stimmelnek, legalábbis nehezen igazolható, hogy itt többszörös etimológiáról lenne szó, pl. a "des" két különböző használata származik két különböző latin előzményből, az "antes" két tőből ered, de ezek egymásutánjából, nem pedig a kettőből külön-külön. A "ser" pedig a "sedere"-ből származik, az "esse"-hez csak némely másik alakjának van köze. De ne add fel, biztos a spanyolban is van igazi kettős etimológia. :)
Én sem érzem úgy, hogy a "tök"-nek mint fokozónak a "tökéletes"-hez lenne köze. A héberben létezik "tikva" szó, de ha jól tudom, a jelentése 'remény'.
Hogy véletlenül se maradjon ki a kedvenc témám ;), a spanyolban viszonylag sok példa van az ilyen "többszörös etimológiára", még az alapszókincsben is (pl. por = per+pro, des- = de- + ex- + dis-, antes = ante + trans, ser = esse + sedere).