Lakodalmas kérdés

Hogyan született meg a lakodalom szó, és mi volt az eredeti jelentése? Mely szavakkal áll rokonságban, és melyek azok, amelyekhez csak véletlenül hasonlít hangalakja és jelentése? Az etimológiai kalandozást kultúrtörténeti csemege egészíti ki.

Rita etimológiai kérdéssel fordult hozzánk:

a lakodalom szó létezik, hogy a lakoma és a vigadalom szavakból ered. szóval, hogy olyan mint pl a mozi?

Rita valószínűleg arra gondol, hogy a lakodalom szó szóösszerántással keletkezett. A szóösszerántás egy viszonlag ritka szóalkotási mód, ismertebb példái a csőr < cső + orr, gyufa < gyújtó fa. Ez a szóalkotási mód mesterséges, a nyelvújítók tudatosan hozzák létre az ilyen alakokat, de mintájául olyan szavak szolgálnak, melyek „természetes” úton jöttek létre. Egyes összetett szavak alakja eltorzul, a benne levő elemek kapcsolata elhomályosul, így eredeti összetétel-mivoltuk már nem látszik: például a régi magyar orr-száj összetételből keletkezett az orca, ill. az arc szavunk. A szóösszerántás tehát lényegében az összetételnek és elhomályosolyosodásának felgyorsított változata.

A mozi azonban nem így jött létre, hanem a mozgókép lerövidülésével és -i képzővel való ellátásával.

Mi a helyzet a lakodalommal?

A lakodalom szó nem szóösszerántással jött létre, de elemeit Rita helyesen ismerte fel.

A lak- elem történetileg azonos a lakomában található lak- elemmel, és a jóllakikban található lak- tővel. A lakik jelentése valamikor ’eszik’ lehetett – nem világos azonban, hogy ez a lakik történetileg azonos-e a ’valahol él’ jelentésű lakikkal. (Volt a magyarban egy harmadik lakik is, máig fennmaradt származéka a (meg)lakol – az egykori lakik is ezt jelenthette. Ez azonban bizonyára nincs összefüggésben a másik két lakikkal.) A lakodalom eredeti jelentése is ’nagy evés-ivás, lakoma’ volt, és csak később szűkült le az esküvőhöz kapcsolódó lakomára és mulatozásra.

A lakodalom és a lakoma, ill. a (jól)lakik mellett a lakmározik tartozik ebbe a szócsaládba (és ezzel a sor nem ért véget!).

A régi magyar nyelvben előfordult egy lakoma ’falánk’ melléknév is, de ennek nincs köze a lakoma főnévhez! Ez a szó szláv eredetű. (Ismét egy szép példája annak, hogy a hasonló hangzású és eredetű szavak egészen különböző származásúak is lehetnek!)

Abban is igaza van Ritának, hogy a lakodalom és a vigadalom szóban található -(o/a)dalom egy és ugyanaz az elem, csakhogy nem a vigadalomból került a lakodalomba, hanem mindkét szót ugyanazzal a főnévképzővel alkották meg. A képzőelem más szavainkban is felbukkan: birodalom, forradalom, sokadalom stb. Be kell azonban látnunk, hogy viszonylag kevés az olyan szó, melyben felbukkan, nem produktív (új szavakat nem hozhatunk létre vele). Legtöbbször igetőhöz kapcsolódik, de a sokadalom esetében pl. számnévhez. Ez azt sugallja, hogy ezek a szavak egymás mintájára jöttek létre, de hogy melyik melyikére, az egyértelműen nem igazolható. A lakodalom szó legkorábban 1525-ből adatolt, a vigadalom már 1416-ből, de ez nem jelenti, hogy a vigadalom feltétlenül korábbi lenne.

Még egy szót meg kell vizsgálnunk, mely szorosan kapcsolódik a lakodalomhoz, ez pedig az azonos jelentésű lagzi. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint „az ’eszik, jóllakik’ jelentésű lakik ige -z gyakorító képzős származékából, jött létre a játszi hangulatú igeneveket alkotó -i képzővel” – tehát ennek a töve is megegyezik a lakodaloméval, de nem a lakodalom rövidülése! A helyesírás ebben az esetben nem a szóelemző elvet követi, hanem a kiejtést, ezért írunk ebben a szóban k helyett g-t. (Az nem egészen világos, hogy miért nevezi a TESz a benne található -i-t igenévképzőnek. Ez a képző olyan szerkezetekben jelenik még meg, mint a becsali (csárda), játszi (könnyedség) stb., de ezek nem őrzik meg igei tulajdonságaikat.)

Lakodalom van a mi utcánkban...

A lakodalom a magyar kultúrában igen fontos szerepet tölt be. A házasságkötés szinte minden kultúrában ismert, és szinte mindenhol az élet kiemelkedő fordulópontjának tartják. A keresztény egyházakban a házasságkötés az egyik szentség. Nem csoda, ha az ilyen fontos fordulópontokat alaposan meg akarták ünnepelni. A paraszti kultúrában, ahol a mindennapokat a szegényes, egyhangú és gyakran igen visszafogott táplálkozás jellemezte, a lakodalom azon ritka lehetőségek egyike volt, ahol bőségesen és változatosan étkezhettek: nem csoda, hogy ezek az alkalmak gyakran mértéktelen evészetbe-ivászatba torkollottak. Erről nem csak olyan szépirodalmi művek emlékeznek meg, mint pl. Móricz Zsigmond Egyszer jóllakni című novellája, hanem a hány, mint a lakodalmas kutya mondásunk is. (Ilyenkor ugyanis a derék ebeknek is bővebben jutott falat.)

A lakodalom azonban nem csak étkezési, hanem zenei kultúránkra is erősen hatott. A falusi kultúrában a huszadik századi lakodalmakban már leginkább az úgynevezett „magyarnóta”, „cigányzene”, illetve opoerttslágerek szóltak, de a huszadik század második felében már a modern tánczene, a beat, a rock és más műfajok is teret nyertek – ezeket ugyanazok a helyi zenekarok adták elő, hasonló hangszerelésben, melynek következtében e műfajok jellemzői keveredni kezdtek.

A nyolcvanas években igencsak népszerűvé váltak a szintetizátorok. Jugoszlávia magyarlakta területein, ahol a „kapitalista” termékekhez könnyebben hozzáfértek, mint Magyarországon, ez a lakodalmi zene gyökeres átalakulásához vezetett: megszületett az új műfaj, melyre az volt a jellemző, hogy a cigánynótákat, kocsmadalokat, operettslágereket tánczenei alapokra, szintetizátorral adták elő. Az új előadásmód rendkívül népszerűvé vált, elszakadt az eredeti lakodalmi környezettől, s csak nevében emlékeztetett eredetére: ez volt a lakodalmas rock. A műfaj a nyolcvanas évek második felében söpört végig Magyarországon, s bár azóta a könnyűzene perifériájára szorult, még ma is jelentős a piaca: gondoljunk csak az olyan sikerműsorokra, mint a Dáridó vagy a Fásy-mulató.

Az alábbi videoklipben a műfaj nagy úttörőjét, a 3+2 együttest láthatjuk. A filmben felbukkanó, youtube-szerte legfeljebb a Szomszédok korai epizódjaiban felbukkanó lakberendezési ötletek, frizurák, öltözékek láttán a fiatalabbak is megérthetik, mit is jelentenek a jól ismert sorok: „jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek, és nem jön újra el”.

Kapcsolódó tartalmak:

• Miért svájci a svájcisapka?
• Honnan ered Magyarország idegen neve?
• Honnan ered a hasis szó?
• Mióta kúl a kúl?
• Egy vallásos közlekedési eszköz

Hasonló tartalmak:

• Kínzó bringás kérdés
• Mi benne a turpisság?
• Sajnos vagy sem, a nyelv változik
• A magyar -ny végződések kalandos története
• A restnök, a szaladár és a tevepárduc

Hozzászólások (4):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)