Miért éppen karácsony?
Olvasóink csalódnának a nyestben, ha nem mesélnénk el az ünnep alkalmából, honnan is ered a neve.
A karácsony szavunk szláv eredetű: eredetileg a napfordulóhoz kötődő pogány ünnepet jelölt. Nevezhették így a téli, de a nyári napfordulót is. Érdekes módon ma már egyik szláv irodalmi nyelv sem használja, bár egyes nyelvjárásokban előfordul. Más jelentésben is megtalálható, így például egyes ruszin változatokban így nevezik a karácsonykor sütött kalácsot, a régi oroszban viszont a ’téli napforduló’ jelentésből ’pusztulás, végóra’, ill. ’gonosz szellem’ jelentések is fejlődtek. Ugyanez a szó vált azonban az ünnep jelölőjévé a románban (crăciun, kb. [kracsun]).
(Forrás: Wikimedia commons)
A litvánban a pogány szláv napfordulós ünnep egy másik nevéből származik a név: kalėdos. A szláv elnevezés a latin calenda ’a hónap első napja’ (ebből van a kalendárium!) szóra megy vissza. A szláv nyelvekben a kifejezés ma a magyar betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékot jelenti, a magyarba is bekerült koleda, koledálás formában.
Szintén a napfordulóhoz kapcsolódó pogány (germán) ünnepet jelentette a skandináviában használatos elnevezés, a jul. Ez bekerült a finnbe (joulu) és az észtbe (jõul) is, ezt találjuk a télapó (mára szinte közismertnek mondható) finn joulupukki elnevezésében.
Európa nagy részén azonban az ünnepet egyszerűen ’Krisztus születésé’-nek, vagy pusztán ’születés’-nek nevezik. Ezt jelenti a portugál natal, a spanyol navidad, a katalán natal nadal, az olasz natale, a francia noël, illetve a lengyel boże narodzenie, a belorusz bozsaje naradzsennye, az ukrán rizdvo (Hrisztove), az orosz rozsgyesztvo (Hrisztovo), a bolgár rozsdesztvo (Hrisztovo). Ez a helyzet tehát az újlatin nyelvek nagy részében és a szláv nyelvek jelentős részében. (Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy a mai héber kifejezés jelentése is ’a születés ünnepe’.)
A német Weihnacht eredetileg ’szent éjszakák’-at jelent, és eredetileg a december 25-től január 6-ig terjedő egyházi ünnepsort jelölte. Ebből keletkezett a cseh vánoce, illetve a szlovák vianoce, méghozzá igen sajátos módon: az összetételből az ’éjszakák’-at lefordították, de az előtagot kiejtés alapján vették át.
A délszláv nyelvekben a (nyelvenként különbözően írt) bozsics elnevezés használatos: ez a bog ’Isten’, kicsinyített alakja, és az istengyermeket jelöli.
A lettben egyszerűen ’téli ünnepek’-nek hívják: ziemassvētki.
Végül szólnunk kell az angol christmasről: ez történetileg a mai Christ’s mass, azaz ’Krisztus miséje’ szerkezetnek felel meg.
@JL: Köszönjük szépen az érdekes kiegészítést!
A skandináv szót egyébként, rúnákkal és egyéb ál-ősgermánkodással együtt, a 1930-as években meg akarták honosítani a német nyelvben is: a keresztény "Weihnachten" helyett minden jó nácinak az "eredeti germán Jult" kellett volna ünnepelnie.
A germán jul/yule szó eredete az etimológiai szótáraim szerint bizonytalan, de ha már megemlítettük, talán lehetne szóba hozni azt a népszerű népi etimológiát is, amely szerint azonos a "kereket" jelentő szóval ("az évkerék egyet fordul"). Ez a magyarázat, amelyet itt Észak-Európában szinte minden karácsony előtt valamilyen újságban lehet olvasni (és pl. ide is átkerült: vikingek.gportal.hu/gindex.php?pg=23414096 ), sajnos nem stimmel, bár a mai svédben "jul" és "hjul" ('kerék', vö. ang. "wheel") kiejtése azonos.
A "jul" szó korábbi germán formáját szintén átvették a finn nyelvbe: a mai finnben a "juhla" szó általában 'ünnepet' jelent, de egyes finn nyelvjárásokban karácsonyt is.
Köszönet a szép karácsonyi cikkért, a nyest.hu szerkesztőinek és olvasóinak boldog ünnepeket!
@Roland2: Hát nekem ez a magyarázat kissé zavaros. Először is: az időbeli viszonyok nem tisztázottak. Géza idején ne lett volna szó a karácsonyra a szlávban? Akkor már rég be kellett kerülnie. Az is furcsa, hogy egy albán szó eljuthatott a legtávolabbi szlávokhoz, így az oroszokhoz is.
Mivel a szó kimutatható szinte az összes szláv népnél, és hangalakja is szabályosan fejlődött, feltehetően már az ősszlávban, azaz az ötödik század környékén meglehetett. Ekkor azonban a szlávok a mai Lengyelország déli részén éltek, az albánok ősei pedig a Balkánon. Az igen valószínűtlen, hogy az albánból közvetlenül került volna a szlávba. Ez persze nem zárja ki, hogy valamilyen távolabbi összefüggés van a két szó között.
@Fejes László (nyest.hu):
"2.1.7. Érdemes megemlíteni, hogy az albán kërcu szó a sors különös játéka folytán a magyar
és a román nyelvben is meghonosodott ‘karácsony’ jelentésben, illetve crăciun hangalakban
és szintén ‘karácsony’ jelentésben. Az albán szó hosszú utazására és a jelentésében
bekövetkezett változásra az a hittérítő misszió adhatja meg a magyarázatot, amelyet a bizánci
császár küldött Géza fejedelem udvarába, hogy a honfoglaló magyarokat a keresztény hitre
térítse. A bizánci udvarban tudták, hogy a pogány magyarok nem ismerhetik a görög nyelvet,
ezért olyan hittérítőket küldtek, akik szláv nyelven is beszéltek, mert a magyarok hosszú
vándorlásuk során már találkoztak szlávokkal, és így néhányan közülük bizonyára a szláv
nyelvet is ismerték. Mivel azonban a pogány szlávok nyelvében még nem lehetett szó a
‘karácsony’ megnevezésére, a kereszténység legnagyobb ünnepét az albánoknál
karácsonyeste látott tuskó (nata e kërcunit) nevén nevezték. Ezt vehették át pogány őseink a
szláv krst ‘kereszt’ szóval együtt. Megjegyezzük, hogy a Karácsony neve szinte valamennyi
európai keresztény nép nyelvében Krisztus, Isten Fia születésével kapcsolatos."
mek.niif.hu/03500/03577/03577.pdf
@Fejes László (nyest.hu): persze, persze, eszenben nem volt zokon venni, hogy kimaradt, nyilván képtelenség lenne egy ilyet a teljesség igényével megírni.
@El Mexicano: Hopp, ezt elírtam, javítom.
@Roland2: A Wikipédia valóban említi, de a szakirodalomban ilyet nem találtam, és a Wikipédia sem ad meg semmilyen hivatkozást. Az viszont kétségtelen hiba, hogy az albán kimaradt az áttekintésből. Egyébként a krishtlindja szintén 'Krisztus születésé'-t jelenti, akárcsak a görög Χριστούγεννα, mely szintén kimaradt... :(
@pocak: Igaz, de ilyenből sok kimaradtr, pl. nem említem, hogy a noel bekerült az angolba is, vagy hogy ezt vette át a török stb.
sőt, kedvencem a yule-tide az említett julból meg az egykor idő jelentésű tide (vö. Zeit) szóból.
Régebben olvastam és a Wikipédia is említi,hogy az is elképzelhető,hogy a délszláv nyelvekbe az ünnep albán elnevezése került ( az albánok előbb felvették a kereszténységet,mint a délszlávok),s így kerülhetett át a magyarba is szláv közvetítéssel.
Ha ez igaz,akkor a "karácsony" név eredete végső soron albán.
Egy apró pontosítás: katalánul Nadal (d-vel).