Melyik nyelven "beszél" leghülyébben a disznó?

Mi magyarok joggal tartjuk nonszensznek, hogy a japán malac tehén módjára „Bú-bú”-t mond, nem beszélve az albán kutyák ugatásszámba is alig menő „Ham-ham”járól. A külföldiek viszont általában ugyanígy csóválják a fejüket, mikor megtudják, hogy a magyarok szerint a malac „Röf-röf”-fel röfög, a nyulak pedig „Mak-mak”-kal kommunikálnak. Vajon hogyan működnek az állathangutánzó szavak a többi nyelvben?

Bár sajnos nem értjük az állatok beszédét, utánozni azért mindenképpen igyekszünk őket. Hogy mekkora sikerrel, az vitatott kérdés. Vegyes nemzetiségű baráti társaságokban gyakran napirendre kerül az állathangutánzó szavak kérdése. Jó szórakozás összehasonlítani, hogyan ugat a kutya, nyávog a macska, vagy éppen hápog a kacsa kínaiul, baszkul vagy lengyelül. Az összehasonlításból nemegyszer késhegyig menő vita is adódik.

Mi magyarok például joggal tartjuk nonszensznek, hogy a japán malac tehén módjára „Bú-bú”-t mond, hogy a dán kakas állítólag „Kikiliki”-vel ébreszt, nem beszélve az albán kutyák ugatásszámba is alig menő „Ham-ham”járól. A külföldiek viszont általában ugyanígy csóválják a fejüket, mikor megtudják, hogy a magyarok szerint a malac „Röf-röf”-fel röfög, a nyulak pedig „Mak-mak”-kal kommunikálnak.

Hangalak és jelentés „szoros” kapcsolata

Pedig ha igaz a definíció, a hangutánzó szavak úgy keletkeznek, hogy a különböző természeti, állati vagy emberi eredetű hangmegnyilvánulásokat, zörejeket a nyelv ezekhez hasonló, ezeket kifejező hangalakú szavakkal igyekszik visszaadni. Így a hangalak és a jelentés szoros kapcsolatban marad a szó későbbi élete során is. Ez alapján pedig – ha azt az evidenciát vesszük alapul, hogy az állatok ugyanúgy beszélnek a világ bármely pontján, tekintet nélkül a nyelvi környezetre – ugyanolyan, de legalábbis nagyon hasonló módon kéne hangozzék az egyes állatok hangja embernyelvre fordítva. Ehhez képest videofeltöltő oldalakon több ezt cáfoló kisfilmet is láthatunk a témában:

A látottakból az is kiderül, hogy vannak állatok, akik bizonyos nyelvekben „hallgatnak”. Így tesz a magyarban érthető okokból például a teve (bár bizonyos nyelvekben gumpfot vagy gaah-t mond) vagy a krokodil (más nyelveken klappol), viszont érthetetlen módon az indonéz bárányok hallgatnak, és ugyanígy tesznek az olasz malacok, a japán a szamarak, és a német majmok is.

Nézzünk néhány példát!

A kutya, az ember legjobb barátja szinte minden nyelven mond valamit, persze mást és mást. Nevezetesen:

angol – woof-woof; bow-wow

albán- ham-ham

arab – hau-hau; (هو ,هو)

baszk – kong-kong

bengáli – gheu-gheu

bolgár - bau-bau (бау-бау); jaff-jaff (джаф-джаф)

kínai (kanton) – wow-wow (汪汪)

kínai (mandarin) – wang-wang

horvát – vau-vau

cseh – haf-haf

dán – vov-vuf

holland – waf-waf

eszperantó – boj-boj

észt – auh-auh

finn - hau, hau; vuh, vuh; rauf, rauf

francia - waouh, waouh

görög - ghav, ghav (γαβ, γαβ)

héber – hav-hav

hindi – bho-bho

indonéz – guk-guk

izlandi – voff-voff

ír – amh-amh

japán – wan-wan (ワンワン)

katalán – bau-bau

koreai - meng, meng (멍멍, kiejtve: [mʌŋmʌŋ])

lengyel – hau-hau

lett – vau-vau

litván – au-au

macedón – av-av

magyar – vau-vau

német – wuff - wuff; wau - wau; rawrau - rawrau

norvég – voff-voff

olasz – bau-bau

orosz – gav-gav (гав-гав); tyav-tyav (тяв-тяв)

örmény – haf-haf

perzsa – vogh-vogh

portugál – au-au

román – ham-ham; hau-hau

spanyol - guau-guau

svéd – voff-voff; vov-vov; bjäbb-bjäbb

szerb – av-av

szlovák – haf-haf; hau-hau

szlovén – hov-hov

tagalog – aw-aw; baw-baw

thai – hoang-hoang (โฮ่ง โฮ่ง) bog-bog (บ๊อก บ๊อก)

török – hev-hev; hav-hav

ukrán – гав-гав (hav, hav); дзяв, дзяв (dzyav, dzyav)

urdu – bow-bow

vietnámi - gau gau

velszi – wff – wff

És néhány tanulságos példa arra is, hányféle módon röfög a malac:

kínai (mandarin): hu-lu-hu-lu
dán: øf
angol: oink-oink
finn: röh-röh
francia: groin-groin
magyar: röf-röf
japán: buu-buu
koreai: kkool-kkool
norvég: nøff-nøff
lengyel: chrum-chrum
orosz: khryu-khryu
spanyol: oink-oink
svéd: nöff

Aki további részletekre is kíváncsi, annak álljon itt egy angol nyelvű táblázat, amely a teljesség igényével készült.

Hasonló tartalmak:

• Állatnak lenni emberi dolog
• Gügyögés felnőttek között: mi az oka?
• Vércsorgó hinivírus – amikor nevet ád a nép (1. rész)
• 10 probléma, amit csak a nyelvek szerelmesei érthetnek meg
• 10 tipp, hogy hogyan tűnjünk okosabbnak

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)