Aktivizálódnak a finnugor kisebbségek?
A népszámlálás közeledtével mintha megmozdulna a finnugor állóvíz, feléledne a nemzeti büszkeség, és kezdenének kiállni jogaikért. De megnyerhető-e a számháború?
Aktívan készülnek a finnugor kisebbségek az oroszországi népszámlálásra. Valóságos propagandahadjárat folyik annak érdekében, hogy minél többen nemzetiségiként, és ne oroszként jegyeztessék be magukat. Október 14-ére, a népszámlálás első napjára külföldi diákok érkeznek Izsevszkbe, az Udmurt Köztársaság fővárosába. A Németországból, Finnországból, Spanyolországból, Venezuelából és az Egyesült Államokból érkező diákok udmurtul fognak beszélni, hogy ezzel is erősítsék az udmurtok öntudatát.
Propagátorok és provokátorok Udmurtiában...
Ez nem az első ilyen akció. Az alábbi videón olyan jeleneteket láthatunk, melyen izsevszki járókelők azzal büszkélkednek, hogy ők bizony udmurtként jegyzik be magukat, és erre bíztatnak másokat is. (Feltehetően valamilyen udmurt nemzetiségi adás számára készültek a felvételek, sajnos a pontos forrást nem sikerült kideríteni.
A hangulat változásának más jelei is vannak. Az alábbi felvételen udmurt fiatalok járják Izsevszket, és kioszkokban, boltokban illetve a piacon próbálnak vásárolni úgy, hogy kizárólag udmurtul beszélnek.
Pár éve az ilyen akciókat egyértelműen provokációnak ítélték volna, sőt, a felvételeken szereplő gyerekekhez hasonló korúaknak eszükbe sem jutott volna hasonlóval próbálkozni.
...és másutt is
A hangnem Komiföldön is élesedik. A Dorjam asnimösz 'Megvédjük magunkat' nemzeti párt a kilencvenes évek elején is a radikálisabbak közé tartozott, most ismét hallatják hangjukat. Nagyezsda Mityuseva, a párt vezetője, bár származását tekintve komi, városban nőtt fel, komiul felnőttként tanult meg. Szerinte Komiföld belső gyarmatnak tekinthető. Hasonló véleményen volt Nagyezsda Kraszilnyikova is, aki Uszty-Kulomban indult a választásokon, őt ezért be is perelték, bíróság elé citálták, mondván hogy feszültséget kelt a nemzetiségek között. Cikkében azt állította, hogy a hivatalnokok nem beszélnek oroszul, és a komik nem részesülnek a területükön kitermelt természeti kincsekből. A bíró megkérdezte a vádlót, hogy vajon beszélnek, illetve részesülnek-e, de nemleges választ kapott, így Kraszlinyikovát felmentette. (Megjegyzendő, hogy a bíró is orosz nemzetiségű volt!)
Szintén mozgolódnak a mordvinok. Céljuk, hogy egymillió ember vallja magát mordvinnak. A cél elvben elérhető, de a megvalósítást nehezíti, hogy a mordvinok közül legtöbben erzának vagy moksának érzik magukat, nem pedig mordvinnak. És akkor még nem is szóltunk az eloroszosodókról.
Beszélj, ne számháborúzz!
Kétséges persze, hogy mi értelme van ennek? Mennyivel lesz jobb az udmurtoknak, mordvinoknak, ha százezerrel többen vallják magukat nemzetiséginek. A nyelvi, kulturális és oktatási kérdéseket az ilyen számok nem befolyásolják. Ami részben érthető is, hiszen sokan vallják magukat valamilyen nemzetiséghez tartozónak úgy, hogy valójában nem beszélik az adott nemzetiség nyelvét, és nem is érdeklődnek „saját” kultúrájuk iránt.
Sokkal több értelme lenne a nyelvre kérdezni, egyesek szerint több szempontból is: az állampolgár első nyelvét, hogy milyen nyelven beszél a saját gyermekeivel, melyik nyelvet használja a legtöbbet, mely nyelveken beszél magas szinten, és milyen nyelveket használ akármilyen szinten. A népszámlálás azonban jelenleg csak azt kérdezi, hogy az illető beszél-e oroszul, milyen nyelveken beszél még (összesen három jelölhető meg, plusz a jelnyelv), illetve mi az illető anyanyelve. Az utóbbi kérdés a legutóbbi, 2002-es népszámláláson nem szerepelt, és jelenlegi formájában sem túl szerencsés, hiszen többnyelvű személyeknél a válasz nem egyértelmű.