0:05
Főoldal | Rénhírek

Baskírok és magyarok: A források

A baskírok és magyarok kapcsolatával foglalkozó sorozatunk első részében azt vizsgáljuk meg, hogy mit mondanak a legkorábbi források a baskírokról és a magyarokról. Talán még az sem zárható ki, hogy a két név ugyanazt a népet jelölte?

Zegernyei | 2010. október 8.

A magyar államalapítás előtti török kapcsolatokat tárgyaltuk legutóbb: a történeti, régészeti, nyelvészeti adatok között kerestük az összhangot. Kérdésünk az volt, hol és mikor kerültek a magyar nyelvbe régi török jövevényszavaink. A tudományosan kiérlelt, egzakt válasz (= nem tudjuk) kifejtése után érkező hozzászólások egy mellékszál kibontásának igényét jelezték: ha a baskíroknak annyi közük volt a magyar őstörténethez, a magyarság kialakulásához, akkor hol vannak a magyar nyelv baskír jövevényszavai? Hát igen… Ez a kérdés súlyos provokáció. Mondhatjuk, a tudomány lejáratására irányuló kísérlet. A kérdező Dugovics Titusz módjára magával ragadván a török–magyar kapcsolatok kutatóját, levetette magát, vagyis mindkettőjüket a tudomány ormairól, s együtt zuhantak egy jókora darázsfészekbe. Most ott csücsülnek, némán és mozdulatlanul. Már kezdik sejteni, hová is pottyantak. Hallgassuk hát, mit zümmögnek a darazsak.

Baskírok és magyarok a történeti forrásokban

A 9–12. századi eseményeket tárgyaló muszlim geográfiai irodalomban találkozunk először baskírok és magyarok sajátos összefonódásával, a két népnév szinonima jellegű használatával.

Baskírok először Ibn Fadlán úti jelentésében szerepelnek: a 922-23-ban a volgai bolgár fejedelemhez tartó bagdadi küldöttség útközben találkozott a baskírokkal. Ez az adat teljesen helyénvaló: olyan baskírokról szól, akik lényegében ugyanott, vagy talán egy kicsit délebbre éltek, mint a mai baskírok.

Körülbelül ugyanakkor, legfeljebb pár évvel később keletkezett al-Balkhí geográfiája, melyet tanítványai, al-Isztakhrí és Ib Hauqal írtak tovább. E művekben azonban már azt olvassuk, hogy kétféle basdzsirt van: az egyik népség a bolgárok és a gúzok között lakik, míg a másik a besenyők szomszédságában. Ezt az információt ismétli a 11. században Gardízí, és a 12. században Idriszí. Al-Balkhí ezt írja:

A basdzsirtokról. Ez kétfajta van, az egyik fajta a gúzok földjének szélén lakik, a bolgárok mögött. Azt mondják, hogy számuk vagy kétezer ember. Erdőik védelmében élnek, senki sem bírhatja le őket. A bolgárok alattvalói. A másik basdzsirtok a besenyőkkel határosak. Mind ők, mind a besenyők törökök, és határosak a kelet-rómaiakkal.

A magyar őstörténet kutatóinak egyhangú véleménye szerint ez a szöveg ugyanarról szól, mint amit a magyar krónikákból is tudunk: vagyis a honfoglalás előtt a magyarság kettészakadt, és ugyanarról szól, amit Julianus beszámolójából ismerünk: vagyis a keleten maradt magyarok valahol Baskíria területén élhettek.

Hogy még bonyolultabb legyen a kép, ugyanebből a körből említsük meg azokat a szerzőket, akik a Kárpát-medencébe költözött magyarokat baskíroknak nevezik. Például az 1150-es években Magyarországon járt Abu-Hámid al-Garnáti. Sőt, Maszúdi a 934-ben Bizáncig kalandozó magyarokat is badzsgirtoknak nevezi. Ezek a hírek későbbi szerzőknél, így Jákútnál és Qazvíninél is felbukkannak. További értelmezési bonyodalmakat okoz, hogy Jákút megkülönbözteti a Kárpát-medencei magyarokat és baskírokat. Utóbbiak a magyarok hű alattvalói, de mohamedán vallásúak.

A következő forráscsoportba a 13. századi európai szerzetes-utazók leírásai tartoznak. Közülük a minket leginkább érintő és megérintő leírást Julianus hagyta ránk, aki a keleti magyarok lakóhelyét kutatta föl. Beszámolója szerint egy volgai bolgár városban élő magyar asszony igazította el, s a közelben megtalálta magyar testvéreit, akikkel közös magyar nyelvükön társalogva, megértették egymást.

Ennek az országnak egyik nagy városában, mely állítólag ötvenezer harcost tud kiállítani, a barát egy magyar nőt talált, aki a keresett földről erre a vidékre ment férjhez. Ez megmagyarázta a barátnak az utat, hogy merre menjen, s azt állította, hogy kétnapi járóföldre biztosan megtalálhatja azokat a magyarokat, akiket keresett. Így is történt.

Megtalálta pedig őket a nagy Etil folyó mellett. Kik látván őt, s megértvén, hogy keresztény magyar, nagyon örvendeztek megérkezése felett. Körülvezették őt házaikban és falvaikban, és keresztény magyar véreik királyáról és országáról behatóan tudakozódtak. Bármit mondott nekik a hitről vagy egyebekről, a legfigyelmesebben hallgatták, mivel teljesen magyar a nyelvük; megértették őt, és ő is azokat.

Folyt némi tudományos vita arról, hol is találta meg Julianus a keleti magyarokat, a Volga bal vagy jobb partján. A bal part tűnik valószínűbbnek. A Volga–Káma találkozásának vidékén, a Káma bal partján Baskíria nyugati határterülete található. Julianus az úti jelentéseiben nem írta le Baskíria vagy a baskír nép nevét. Az utána kelet felé tartozó utazók: Plano Carpini és társai, majd Rubruk azonban igen. Márpedig ők a baskír–magyar összetartozásról Julianustól személyesen vagy közvetítők útján értesültek. Erről így ír Rubruk: „Amit a baskírok földjéről mondottam, a domonkos barátoktól tudom, akik a tatárok jövetele előtt utaztak oda.” Egyébként pedig ezt tudta meg a domonkos szerzetesektől: „A baskírok ugyanazt a nyelvet beszélik, mint a magyarok; pásztorkodnak, városaik nincsenek; országuk nyugatról Nagy-Bolgárországgal érintkezik. … Innen, Baskíria tartományából jöttek a hunok, akiket később magyaroknak neveztek, s ezért hívják Nagy-Magyarországnak.” A baskírok lakóhelyéről ezt írja: „Miután az Etiltől kiindulva tizenkét napot mentünk, egy nagy folyóhoz értünk, melyet Jajiknak hívnak; északról jön a baskírok földjéről, s az említett tengerbe ömlik.” A Jaik mai neve Urál, s valóban a baskírok földje felől (habár a mai Baskortosztán keleti határán kívül) tart a Kaszpi-tengerbe.

Az Ural folyó Oral (Uralszk) és Atirau között (Kazahsztán)
Az Ural folyó Oral (Uralszk) és Atirau között (Kazahsztán)
(Forrás: Wikimedia commons)

Plano Carpini szerint a tatárok „…a bolgárok, azaz Nagy-Bolgárország földje ellen vonultak, és teljességgel elpusztították. Majd még északabbra hatoltak Baskíria, vagyis Nagy-Magyarország ellen; azt is letiporták.” A mai Baskortosztán északról és keletről szinte körülöleli az egykori Volgai Bolgár Birodalom területét, tehát lényegében a helymeghatározás is helyesnek mondható.

Benedictus Polonus, Plano Carpini útitársa is írt egy rövid jelentést, melyben szintén szerepel, hogy „…a baskírok, akik a régi magyarok”.
A 13. századi utazók híradásai nyomán később térképeken is jelölik, hogy Baskíria azonos Nagy (= régi)-Magyarországgal.

A harmadik forráscsoportba a mongol kori (tatárjárás utáni) keleti szövegek tartoznak. Dzsuvaini a Kárpát-medencei magyarokra használja a basgird népnevet. Ő a magyar népnevet nem is ismeri. Rasid-ad-Dinnál kicsit bonyolultabb a helyzet. Amikor a basgird népnevet a kelar népnévvel együtt használja, akkor a baskírok alatt a Kárpát-medencei magyarok értendők, hiszen az ő másik nevük a mongoloknál a király szóból származó kelar népnév. Szövegének más helyein azonban elképzelhető, hogy a basgird népnév a török nyelvű baskírokra vonatkozik.

Németh Gyula összefoglalása szerint három vélemény alakult ki a baskírok és magyarok kapcsolatát elemző szakirodalomban:

A transzszibériai vasút hídja az Ural folyón keresztül
A transzszibériai vasút hídja az Ural folyón keresztül
(Forrás: Wikimedia commons)

Úgy tűnik, hogy volt egy korszak a magyarság formálódásában, amikor nemigen lehetett megkülönböztetni az önmagát baskírnak, illetve magyarnak nevező csoportokat. Minden bizonnyal együtt éltek, egy politikai-gazdasági egységbe tartoztak. Ez az etnikai alakulat a Volga és a Káma összefolyásától keletre, a mai Baskíria területén létezhetett.

Legközelebb a régészet felől próbáljuk meg értelmezni baskírok és magyarok kapcsolatát. (A nyelvészet majd a legvégén jön.)

Felhasznált irodalom

Julianus barát és napkelet fölfedezése. Bev., jegyz. Györffy György, ford. Györffy György, Gy. Ruitz Izabella. Bp., 1986.

Ligeti Lajos: A magyar nép mongol kori nevei (magyar, baskír, király). Magyar Nyelv, LX. (1964), 385–404.

Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Második, bővített és átdolgozott kiadás. Közzéteszi Berta Árpád. Bp. 1991.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (12):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
3 éve 2019. október 25. 01:55
12 mondoga

@suwar: "Tegyük tisztába..." :D

"A basdzsirtokról. Ez kétfajta van, az egyik fajta a gúzok földjének szélén lakik, a bolgárok mögött. ... A másik basdzsirtok a besenyőkkel határosak." (idézet az egyik keretes szövegből)

"Hogy még bonyolultabb legyen a kép..."

Na neee! Nem bonyolultabb az, csak nem kell bonyolítani!

"... ugyanebből a körből említsük meg azokat a szerzőket, akik a Kárpát-medencébe költözött magyarokat baskíroknak nevezik. Például ... Abu-Hámid al-Garnáti, ... Maszúdi, ... Jákút és Qazvíni".

Szóval tény, hogy - egymástól függetlenül is - többen azonosnak tartották a baskírokat és a magyarokat.

Nem csoda, hogy az őstörténeti kutatók többségét ezek a forrásadatok meggyőzték. Ezek után ezt írni:

"A magyarok (pontosabban a magyar nyelvűnek tartott kusnarenkovói kultúra képviselői) minden bizonnyal közvetlenül a baskírok érkezése előtt költöztek el arról a területről, méghozzá a kazár-úz szövetség által megvert besenyők szoríthatták ki őket a helyükről.. Egy-két évtizeddel később, ugyancsak a 9. szd közepén érkeztek a területre a baskírok."

Nevetséges.

A baskírok a KM-ben voltak. A KM-beli magyarok hívták többen, több alkalommal baskírnak. Mi az, hogy a baskírok csak később érkeztek a mai területükre? Szem- és fültanúkat meghazudtolni? Milyen dolog ez?!?

Németh Gyulának - és társainak - van igaza. Nem kell itt félremagyarázni semmit se.

6 éve 2016. február 12. 23:17
11 Etelebaxi

Egy érdekes hasonlóság ugrott be nekem, és a bozgor, amely hallatán az erdélyi magyarnak pont úgy kinyílik a bicska zsebében, mint az afroamerikainak a negró hallatán. Lehetséges, hogy ez a csúfnév a baskírt rejti ? (abból származik?)

A baskírok egyébként baskortnak Főfarkasnak nevezik magukat... (bas, basa... a kort, kurt pedig farkas)

7 éve 2015. május 15. 12:36
10 suwar

Rubruk:

" Innen, Baskíria tartományából jöttek a hunok, akiket később magyaroknak neveztek, s ezért hívják Nagy-Magyarországnak.”"

Tegyük tisztába ezt a kijelentést. Főleg annak fényében, hogy a másik baskírokról szóló cikkben szerepel a megállapítás, miszerint mire a baskírok odaköltöztek, addig a magyarok onnan már elköltöztek.

A magyarok (pontosabban a magyar nyelvűnek tartott kusnarenkovói kultúra képviselői) minden bizonnyal közvetlenül a baskírok érkezése előtt költöztek el arról a területről, méghozzá a kazár-úz szövetség által megvert besenyők szoríthatták ki őket a helyükről.. Egy-két évtizeddel később, ugyancsak a 9. szd közepén érkeztek a területre a baskírok. Az itten besenyők lehettek azok a kangarok, akik viszont az Etelközbe visszahúzódó honfoglalók helyére költöztek a honfoglalók és a kazárok közé.

10 éve 2012. március 18. 21:11
9 fakir

@zegernyei: Ha jól emlékszem Veres, Péter. „A magyar nép etnogenezise c. munkájában (História) is amellé teszi le a garast, hogy a Volgától keletre kell keresni a magyarokat sőt az "egyik" magyar őshazát az Aral/Ural/Kaszpi háromszögre teszi.

10 éve 2012. március 18. 20:28
8 istentudja

Híradóban hallottam:egy szíriai menekült Bashar elnök nevét Mazsar-nak ejtette.Lehet-e bármilyen kapcsolat a baskír-magyar-Bashar között?

10 éve 2012. március 18. 17:45
7 zegernyei

@fakir: Régészetiek? Türk Attila meglátása szerint Baskíria belsejéből nem lesznek leletek, s úgy tűnik, igaza van, mert állítólag a déli részéről kerültek elő mostanában. Ebben az esetben viszont Vékony Gábornak lesz igaza, hogy az Alsó-Volga túloldalán huzamosabb ideig éltek a magyarok.

10 éve 2012. március 17. 10:14
6 fakir

@zegernyei: Mostanában nagy csönd honol, mikorra várhatóak újabb eredmények?

10 éve 2012. március 17. 05:26
5 zegernyei

@nemtulnehez: Minden nyelvi adat amellett szól, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek közé tartozik. Ezt nyilván ön is tudja. Na de, hogy lehet bizonyítani, hogy a 895-ös honfoglalók magyarul beszéltek? Vagy nem magyarul?

A régészeti és történeti adatok bizonyítják, hogy a honfoglalók törökös kultúrájúak voltak.

A honfoglalók genetikai vizsgálata éppen csak megkezdődött. Még bármi következtetés levonása nagyon korai. Kíváncsian várom az újabb eredményeket.

10 éve 2012. március 15. 16:43
4 nemtulnehez

@zegernyei: Az idezet az angol wikibol van, en.wikipedia.org/wiki/Bashkirs. Angol forrast nem adtak hozza.

Ibn Fadlant magyarul nem olvastam, egy bolgar nyelvu forditas elerheto a neten, ami ertelmezheto google translate-val.

translate.google.com/translate?u=http%3A%2F%2Fwww.kroraina.com%2Ffad|en&tbb=1&ie=windows-1251, a 11, 11 es 13. fejezetekben emliti a turk baskirokat.

"Hogy érti azt, hogy a „honfoglalók török nép voltak”? Nyelvükben, kultúrájukban vagy génjeikben?"

Szerintem mindharomban.

Az egesz baskir-magyar es magyar-madjar kerdeskomplexum (ezekenkivul sok mas ellentmondasos kerdes) egy csapasra megoldodna ha elfogadnank azt amit MINDEN korabeli forras allit: ugy a baskirok, mint a honfoglalo magyarok o-torokok voltak. Persze akkor a mai magyarok erdolako finnugor oseit mashol/mas idoben kell keresni.

10 éve 2012. március 14. 21:51
3 zegernyei

@nemtulnehez:

Köszönjük a kiegészítést. Jó lett volna, ha megjelöli az idézett hely forrását is.

Ibn Fadlan úti jelentése megjelent magyarul is, olvasta? (Ibn Fadlán. Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról. Ford., szerk. és jegyz. Simon Róbert. Budapest, 2007.)

Hogy érti azt, hogy a „honfoglalók török nép voltak”? Nyelvükben, kultúrájukban vagy génjeikben? Egyikben, másikban, kettőben vagy mindháromban? Amíg nem pontosítja az állítását, addig nem lehet róla tudományos párbeszédet folytatni.

10 éve 2012. március 14. 15:40
2 nemtulnehez

A cikkbol:

"Baskírok először Ibn Fadlán úti jelentésében szerepelnek: a 922-23-ban a volgai bolgár fejedelemhez tartó bagdadi küldöttség útközben találkozott a baskírokkal. Ez az adat teljesen helyénvaló: olyan baskírokról szól, akik lényegében ugyanott, vagy talán egy kicsit délebbre éltek, mint a mai baskírok."

Egy kis kiegeszites:

"Achmed ibn-Fadlan visited Volga Bulgaria as a staff member in the embassy of Calif of Baghdad in 922CE. He described them as a belligerent Turk nation. Ibn-Fadlan described the Bashkirs as nature worshipers, identifying their deities as various forces of nature, birds and animals. He also described the religion of acculturated Bashkirs as a variant of Tengrism, the national religion of the Mongol empire, including 12 'gods' and naming Tengri – lord of the endless blue sky."

Ibn-Fadlan mar a 10. szazadban torok nepnek irja le a baskirokat. Az nem csoda, mert a baskir-magyar szokapcsolatok kizarolag torokok. Osszevetve a cikkben irottakkal, vilagos hogy ugy a baskirok mint a honfoglalok torok nep voltak. Okkam borotvaja, hiaba kerestek ott finnugorokat ahol semmi nyomuk.

12 éve 2010. november 10. 17:01
1 mondoga

"A 9–12. századi eseményeket tárgyaló muszlim geográfiai irodalomban találkozunk először baskírok és magyarok sajátos összefonódásával, a két népnév szinonima jellegű használatával."

Ha a szerző szándéka a tisztázás, akkor szerencsésebb lenne a szóban forgó népnevek egzakt megnevezése. A hivatkozott források ugyanis több, egymástól különböző megnevezést használnak a magyarságra, és helyenként nem mindegy, hogy melyiket.