0:05
Főoldal | Rénhírek

A kaukázusi magyarokról: A honfoglalás körüli idők

Jártak-e őseink a Kaukázus szent bércein? Avagy később vetődtek csak arra a tájékra? Mikor és kik alapították Madzsar városát? Ezt nyomozzuk több folytatásban.

zegernyei | 2011. március 11.

Kr. u. 950-ben Bizáncban járván, Bulcsu és Termacsu (Tormás) magyar vezérek azzal kábították a császári udvart, hogy élnek magyarok Perzsia határvidékein is. A birodalom kormányzása (De administrando imperio) című könyve 38. fejezetében a császár (Bíborbanszületett Konstantín) a két magyar meséjét így jegyezte le:

Amikor a türkök [=magyarok] és az akkor kangarnak nevezett besenyők között háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre.

A leírás szerint a Levédiában élő magyarság szakadt ketté, s csak egy részük ment Etelközbe. No igen, de vajh, mit jelent az, hogy „Perzsia vidékén”? A Kr. u. 9. században a Bagdadi kalifátus már kezdett részeire hullani. Nagyjából az egykori Perzsia területén a Számánida-dinasztia uralkodott, lényegében Bagdadtól függetlenül. A számánidák uralmuk alatt tartották Khorezm és Szogdiana vidékeit (lásd az 1. térképen). Ugyanakkor a Kaszpi-tenger nyugati partvidékének a Kaukázusig terjedő részét nem. Márpedig valaha ez a vidék szintén Perzsiához tartozott. Vagyis a Perzsia vidékén élő magyarokat leginkább Khorezmtől északra, az Aral-tó fölötti füves zónában kereshetjük, de Perzsia egykori határait figyelembe véve talán a Kaukázustól északra elterülő tájakon is.

"Perzsia vidéke"
"Perzsia vidéke"
(Forrás: készült a Wikipédia térképének felhasználásával)

Az ősmagyarok mindkét tájegység népeivel kapcsolatban álltak. Ebben semmi különös nincsen, mert ez a két vidék környezetének kulturális központja volt. Az itt élő népek rendkívüli hatást gyakoroltak a sztyeppi nomádok kultúrájára és művészetére.

A honfoglaló magyarok tárgyi emlékeiben mind a kaukázusi, mind a közép-ázsiai hatás kimutatható. A kérdés csupán az, hogy az ősmagyarok kapcsolata ezekkel a vidékekkel közvetlen vagy közvetett volt-e. A magyar lakóterület határos volt-e valamelyik vidékkel, vagy csak kereskedelmi kapcsolatok léteztek a magyarok és a Kaukázus, a magyarok és Khorezm, valamint Szogdiana népei között?

Az 1930-as években Zakharov és Arendt szovjet tudósok úgy vélték, hogy a szaltovói régészeti kultúra az ősmagyarok emléke. Magyarországon megjelent könyvükben a szaltovói temetőből közöltek olyan leleteket, mint amilyenek a honfoglaló magyarok tárgyi emlékei között is találhatók (Zakharov, A. –Arendt, V.: Studia Levedica. Régészeti adatok a magyarság IX. századi történetéhez. Archaeologia Hungarica 16. Bp. 1935.). A két szerző kétségtelenül a szaltovói kultúra legmagyarosabb leleteit ismertette meg a magyar régészekkel. Csakhogy a szakemberek már jó ideje sejtették, hogy a Zakharov és Arendt által magyarnak vélt leletek az alán néphez köthetők. Az alánok az arab támadás miatt menekültek el a 8. században kaukázusi hazájukból a Don és a Donyec mellékére. A kaukázusi alán temetőkben ugyanúgy található a honfoglalókéval összevethető leletanyag, mint a doni alánoknál (Vinogradov, V. B.: Altungarische paralellen zu einigen Gräbern des Alanischen Gräberfeldes bei Martan-ču. Acta Archaeologica, 1983. 211–220.).

Nézzük például a szablyákat:

szablyák, innen-onnan
szablyák, innen-onnan
(Forrás: A honf. magy., Zakharov-Arendt, Vinogradov, Halikova)

A sorozatban balról jobbra látható egy Kárpát medencei magyar, egy szaltovói alán, egy kaukázusi alán és egy Magna Hungária-beli (lelőhely: Bolsije Tigani) magyar sírból származó fegyver.

A két alán szablya amúgy jobban hasonlít a keleti magyar, mint a Kárpát-medencei példányra. A szaltovói alán szablya markolatán az ujjakat elválasztó tüskéket láthatunk. Ezeket a tüskéket idézik a kaukázusi alán szablya és a Magna Hungáriából származó szablya markolatán látható kis fémlemezkék. A szaltovói szablya markolatának végén lévő gomb a Bolsije Tiganiban talált szablya markolatgombjával rokonítható.

A kaukázusi alán temetőkben a szablyák mellett más olyan tárgyakat is találunk, amelyek a honfoglaló magyarságra is rendkívül jellemzőek. Ilyenek például a gömbsorcsüngős fülbevaló, a veretes tarsoly és a négydudoros gyűrű.

A Kaukázus egyébként nemcsak a honfoglaló magyarsággal hozható kapcsolatba, hanem a Kárpát-medencébe korábban beköltözött avarokkal is. Az erre vonatkozó történeti adatok Czeglédi Károly könyvében olvashatók (IV-IX. századi népmozgalmak a steppén. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 84. Bp. 1954.). Így, aki a kettős honfoglalásban hívő ember, az duplán is a Kaukázusból eredeztetheti a magyarokat. Persze nem szabad elhamarkodottan ítélni. Ami a régészeti leletekből látható, azt már korábban leírtam: a Kaukázus népei rendkívüli hatást gyakoroltak a sztyeppi nomádok kultúrájára és művészetére. Így a magyarokra is – éspedig a magyarság vezető rétegére. Azért csak rájuk, mert egy díszes szablya, egy veretes öv vagy egy lemezzel díszített tarsoly igen drága dolog volt, azt csak a leggazdagabbak tudták megszerezni. Ők akartak kérkedni a legdivatosabb és legértékesebb tárgyak birtoklásával. Az ilyeneket pedig a kaukázusi vagy közép-ázsiai műhelyekből lehetett beszerezni. Ezért a magyarok kaukázusi kapcsolata inkább kulturális – ha úgy tetszik, divat jellegűnek tűnik.

Volt a magyar őstörténet-tudományban olyan időszak, amikor komolyan számoltak azzal a lehetőséggel, hogy az ősmagyarok a honfoglalás előtt huzamosabb ideig tartózkodtak TranszKaukáziában, vagyis a Kaukázus északi előterében. Ezt a nézetet azonban nemcsak az eddig felsorolt szórványos adatok táplálták, hanem a magyarság kaukázusi jelenlétéről szóló későbbi híradások is. Majd ha eljön az ideje, kitérek ezekre az adatokra és a belőlük merítő nézetre is. A második térképen jelöltem TranszKaukáziát. Egyébként ennek területén volt egykor Madzsar városa is.

A szaltovói régészeti kultúra és a szavárd magyarok
A szaltovói régészeti kultúra és a szavárd magyarok
(Forrás: készült Pletnyova térképének felhasználásával)

A besenyő támadás miatt Perzsia vidékére költözött magyarokkal a kapcsolat a honfoglalás után ötven évvel még fennállt. Konstantín ezt írja (ugyancsak a 38. fejezetben):

A türköknek amaz előbb említett népéhez, amely kelet felé Perzsia vidékén telepedett le, ezek a nyugati vidéken lakó, előbb említett türkök mostanáig küldenek ügynököket, és meglátogatják őket és gyakran hoznak választ tőlük ezeknek.

Lassacskán azonban feledésbe merültek a Perzsia határán élő magyarok: a 12. század végén krónikát író Anonymus már nem hallott róluk, s nem tudják a 13. század első felében útra kelő domonkos szerzetesek sem, hogy hol keressék keleti testvéreiket.

Hogy merre járt, s kit hogyan talált meg a keleti magyarokat kereső első szerzetes, Ottó, és merre bolyongott Julianus, míg rálelt a helyes útra, arról majd legközelebb.

Felhasznált irodalom:

  1. Halikova, E. A.: Ősmagyar temető a Káma mentén. (Magna Hungaria kérdéséhez.) Archaeológiai Értesítő103. (1976) 53–78.
  1. A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Szerk. Fodor István. Bp. 1996.
  2. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk. Györffy György. Bp. 1975.
  3. Pletnyova, Sz. A.: Ot kocsevij k gorodam. Moszkva, 1967.
  4. Vinogradov, V. B.: Altungarische paralellen zu einigen Gräbern des Alanischen Gräberfeldes bei Martan-ču. Acta Archaeologica. Bp. 1983. 211–220.
  5. Zakharov, A. –Arendt, V.: Studia Levedica. Régészeti adatok a magyarság IX. századi történetéhez. Archaeologia Hungarica 16. Bp. 1935.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (173):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
3 éve 2015. december 25. 00:15
173 nadivereb

@azadantaathum: Ja. Találtál egy cikket, amit teljesen félreértettél és bemásoltad egy részletét egy kommentbe úgy, hogy az állítás direkt ellentétét szeretted volna alátámasztani vele.

Tapsvihar, kalaplengetés, vállonhordozás.

3 éve 2015. december 24. 18:58
172 azadantaathum

@nadivereb: nem az angol szöveg a lényeg. se az hogy hogyan értelmeztem. nem értelmeztem (mert nekem az nem szentírás), hanem UTÁNANÉZTEM MI AZ IGAZSÁG.

tudod? nem abba kapaszkodok, hogy ki mit mondott. azt a szolgák csinálják (meg a német akadémián).

3 éve 2015. december 24. 16:08
171 Krizsa

@Untermensch4: A Szkeptikus Társaság, az Európai Unió közös népnevelő fóruma. Mint egy újkori pártiskola:-).

Az összeesküvés-elméletek szimatolása minden bokorban, a "te gondolkodási hibád", a kitalált Chemtrip, vagy miafranc fotoshoppolás - tüntetés!! álviták az Indexen,

...a nemzeti össztartozás és a nemzeti nyelvek lelacsonyítása, a magyar nyelv helyett indoeurópai nyelvtan-zagy oktatása,

(tehát a nemzetek józan ÉRDEKVÉDELMÉNEK lecsupaszolása)

...a gyógyszeripar kriminális, egészségromboló mega-üzlelésének védelme,

egyáltalán az emberek gondolkodási szabadságának, önálló döntéseinek megbélyegzése, mind ennek a terméke.

A nagy közös euópai népnevelés: az átverések észre nem vételét, de ha észrevetted, akkor a néma megtűrését célozza. Hogy megfélemlítse azokat, akiknek nem tetszik a kultúrgyarmatosítás, aminek a hátterében gazdasági, sőt a földterületek gyarmatosítása is a cél.

A "gondolkodási hibák", az "összeesküvés-elméletek" üldözése azt célozza, hogy "lelkibetegség", "nem teljesen normális" stigmát ragasszanak azokra, akik átverésekre gyanakodnak. Hogy ne csak ők maguk ijedjenek el, hanem a nagyközösség is elbizonytalanodjon, hogy ugyanmár.... hogy a gyógyszeripar (a tök felesleges, részben káros oltásadagok milliói), a méregdrága orvosi felszerelések gyártói (évenkénti besugárzások - mammográfia!) biztosan csak jót akarhatnak. Pedig pénzt akarnak, méghozzá garantált pénzt és rengeteget, egyenesen az államok kasszájából.

Hidd már el, hogy a tudományos élet az biztosan "érdektelenül" működik, csakis az emberiség előrejutása vezetheti.

Pedig a tudomány ugyanúgy áru, min bármi más és a művelői - bérmunkások.

3 éve 2015. december 24. 15:53
170 nadivereb

@azadantaathum: sok volt a konyakosmeggy? Ennek semmi értelme. Te rosszul értelmeztél egy angol szöveget, én lefordítottam neked.

3 éve 2015. december 24. 14:19
169 azadantaathum

@nadivereb: nem érted.

rövidre zárt a gondolkozási funkciód, mert valaki mondott valamit általánosságban, és az nem teljesen mindenre kiterjedően százszázalékosan igaz. hát ez így szokott lenni. meglepetés!

.

lásd lejjebb a német tekergést

3 éve 2015. december 24. 13:34
168 Untermensch4

@GéKI: "A magamfajta gondolkodó embereknek nincs szükségük "szabályokra" - mert a szabályokat mi magunk alkotjuk, a hozzád hasonlók, meg "bebiflázzák" mivel érteni úgysem értik."

Amikor fordított helyzet áll elő mert ugyanezt mondják neked a nyelvészek akkor az gonosz összeesküvés. Amikor viszont egyvalaki "alkot szabályokat" a mögötte álló tömegre való homályos hivatkozással, akkor az messiás-komplexus is lehet. De megnyugtathatod magadat azzal hogy a soknevű hunhoz képest messze nem vagy gőgös.

3 éve 2015. december 23. 23:00
167 nadivereb

@azadantaathum: ja értem, tehát nem értetted az angol szöveget.

Naszóval, a részlet a következőt jelenti:

"a két nyelvcsoport közötti egyezések rendszertelenek; okuk szókölcsönzés vagy véletlen is lehet." (Elnézést, ha lemészároltam a szaknyelvet, laikusként produkáltam a "fordítást".)

Tehát nem vagy-vagy, hanem azt állítják a szerzők, hogy az egyezések nem elegendőek ahhoz, hogy a rokoni kapcsolat kimondható legyen, mert más okok is állhatnak az egyezések mögött.

(Ha jól értem. Javítson ki valaki, ha tévednék.)

3 éve 2015. december 23. 22:46
166 azadantaathum

@nadivereb: bekavart a valóság? nem valósághű a szöveg? :)

.

az van írva h borrowing vagy chance.

hát kiderült h nem chance, hanem borrowing.

ez van.

latin is borrowingolta.

3 éve 2015. december 23. 18:11
165 nadivereb

@azadadataathum: de ha egyszer te már eldöntötted, hogy "több mint véletlen", akkor meg minek hivatkozol be olyan publikációkat, amik szerint meg nem lehet eldönteni, hogy véletlen-e?

Ráadásul még ki is emeled azt a bekezdést, hogy "the correspondences between the two groups of languages are unsystematic; they could be the result of borrowing or chance." Behivatkozol egy publikációt, majd figyelembe se veszed a következtetéseit.

3 éve 2015. december 23. 17:21
164 azadadataathum

@Krizsa: még a kínaiban is

Hungarian nö (woman) and Mandarin Chinese nü (woman)

+

Japonic pi (Modern Japanaese hi), meaning day (but also sun)

hun. bi

forum.wordreference.com/threads/origins-...ungarian-nap.705307/

+

Meaning: daughter-in-law

Modern Korean: mjǝnɨri

Middle Korean: mjǝ̀nɨ́rí, mjǝnări

Eurasiatic: *mVjNV

Meaning: female relative

Altaic: *májŋV

Uralic: *mińä

Dravidian: *minḍ- (?)

English meaning: daughter-in-law, young woman

Estonian: minia

Komi (Zyrian): moń (SP), muń (PO)

Khanty (Ostyak): meń (V DN O)

Mansi (Vogul): miń (TJ), mäń (KU), mǟń (P), mań (So.)

Hungarian: mëny;, mënyecske

Nenets (Yurak): ḿeje (O)

Enets (Yen): mē, mī

Nganasan (Tawgi): meai

Kamass: meji

3 éve 2015. december 23. 17:18
163 azadadataathum

több mint véletlennek néz ki a

Finnish kaly, "sister-in-law,"

Uigur kalin, "bride" and "daughter-in-law"

.

Meaning: female in-law:

Latin: glōs, gen. glōris

Eurasiatic: *kälU

Indo-European: *ǵǝlǝu̯-

Altaic: *kele ( ~ -i, -o)

Uralic: *kälV (? *kälV-wV) [4]

Kartvelian: *kal-

Dravidian: *kal-

starling.rinet.ru/cgi-bin/etymology.cgi?...ber=+265&root=config

ALTAJI

Meaning: bride, daughter-in-law

Old Turkic: keliŋ-ün (Orkh., Coll.), kelin (OUygh.)

Karakhanid: kelin (MK, KB)

Turkish: gelin

Tatar: kilen

Middle Turkic: kelin (Sangl., Pav. C., Бор. Бад.)

Uzbek: kelin

Uighur: kelin

Azerbaidzhan: gälin

Turkmen: gelin

Halaj: kälin (gälin < Az.)

Chuvash: kin, kilǝn-

Yakut: kijīt (*plur.)

Tuva: kelin

Kirghiz: kelin

Kazakh: kelin

Noghai: kelin

Bashkir: kilen

URALI

English meaning: sister-in-law

German meaning: Schwägerin

Finnish: käly 'Schwägerin, Frau des Bruders, Schwester des Mannes od. der Frau'

Estonian: käli, dial. kälü 'Bruder des Mannes, Frau des Bruders des Mannes'

Saam (Lapp): gālŏjædne -ǣn- ~ -ædnĕ -n- (N) 'sister-in-law (of husband's brother's wife)', kālōji(e)tnē (L) 'Schwägerin (Frau des Bruders od. des Vetters des Ehemanns)'

Mordovian: kijalo, kijal (E), kel (M) 'Schwägerin'

Udmurt (Votyak): kaĺi (G) 'Schwiegertochter'

Komi (Zyrian): kel (kelj-) (S), kevja (P), kel, kelja (PO) 'Schwägerin (Frau des Bruders des Mannes)'

Khanty (Ostyak): küli (V), kiлi (Trj.), kitǝ (DN Kr.), kili (O) 'jüngere Schwester der Frau; Tochter des jüngeren Bruders der Frau; Mann der Schwester der Frau' ?

Mansi (Vogul): kil (LO) 'Bruder der Frau (свояк); die Schwester der Frau und der Mann der Schwester', (So.) 'Schwester der Frau'

3 éve 2015. december 23. 16:53
162 nadivereb

@GéKI: "A magamfajta gondolkodó embereknek nincs szükségük "szabályokra" - mert a szabályokat mi magunk alkotjuk."

Az ilyesmit pont olyanoktól lehet hallani, akiknek aztán a hatóság bontatja el a házát. Mert az egy dolog, hogy te nem vagy képes megérteni/betartani a szabályokat, de ezt rajtad kívül mindenki más inkább elviselhetetlen, csökönyös önfejűségnek látja.

De felőlem aztán vekernyeghetsz itt, amíg ki nem tiltanak. :D

3 éve 2015. december 23. 16:38
161 GéKI

@azadadataathum:

Én azt állítom, hogy ( kezdetnek ) ezt a listát kellene alapul venni. Minden egyes szóról megállapítani, hogy melyik alapnyelvből származik ( ugor - iráni - török - szláv - stb)

Aztán már csak meg kell számolni... oszt jónapot...

Azt sem állítom, hogy ezt mások már nem-e, megtették...én nem tudok róla...nem találtam sehol...

3 éve 2015. december 23. 16:26
160 azadadataathum

@nadivereb: túl sok a véletlen és túl sok az egyezés.

.

gyík kígyó : hun. klik kila

oszét: kalm

moksha: kij

finn. lisko : käärme

török. kertenkele : yılan

horvát. gušter : guja zmija

altaji:

Tungus-Manchu: *kulī-n

Latin: colubra f.; coluber,

tunguz:

Evenki: kulikān 1, kulīn 2

Even: qụlịn 'mosquito'

Negidal: kolixān 1

Ulcha: qụla(n) 1

Orok: qola 1

Nanai: qolã 1

Oroch: kulǟ 1, 2

Udighe: kuliga 1, 2

Solon: xoĺexā̃ 1, xoĺē̃ 2

koreai:

Middle Korean: kùrjǝ̀ŋ'í

starling.rinet.ru/cgi-bin/etymology.cgi?...ber=+444&root=config

és nagyon úgy néz ki h ez az alapja minden féreg/csúszómászó és gyík jelentésű szóalaknak

kaukázusban, kínában és dk-ázsiában

starling.rinet.ru/cgi-bin/etymology.cgi?...ber=+334&root=config

3 éve 2015. december 23. 16:16
159 Krizsa

@azadadataathum: Ez a környezet itt olyan, mint egy bűzfelhőben melózni. Nem lehet odébb menni, mert csak itt vannak a munkaeszközök. A Nyest megtehetné, de nem szellőztet...

Az énfogalom szinte minden nyelvben (Afrikában is) N később átszállt a hangváltozására, a fiatalabb M-re.

A te fogalma is szinte kozmopolita T, később átszállhatott a fiatalabb D-re, vagy a T-nek a másirányú, fiatalabb hangváltozására, az S/Sz-re.

A héber ani = én - ánu vagy anáhnu = mi. Ata, at = te, atém, atén = ti (hímnem, nőnem).

A nő (asszony) és megnő fogalma is az N hang köré csoportosul, nyelvcsalád semmit nem számít, rengeteg nyelvben.

Egyáltalán, ez a nyelvcsaládosdi egy idétlenkedés.