A francia Télapó-filológia egy rejtélye
Jean de Brunhoff Babar és a Télapó című könyvének magyar fordítása szerint a télapó Csehszlovákiában lakik. De miért tenné egy francia a télapó lakhelyét Csehszlovákiába? Nem lehet, hogy a szöveget a fordító adaptálta a KGST-hez? – merülhet fel a gyanú. A válasz: nem, a helyzet ennél sokkal bonyolultabb.
Babar, az elefántok királya felkerekedik, hogy rábeszélje a Télapót: ne csak az emberek gyerekeit keresse fel karácsonykor, hanem ajándékozza meg az elefántgyerekeket is. Útja során eljut Párizsba, ahol a Szajna partján végre megtudja, hogy a Télapó Csehszlovákiában, egy PRJMNESTVE nevű város közelében lakik (így, csupa nagybetűvel).
Bálint Ágnes fordítása 1976-ban jelent meg először magyarul. Az akkori olvasó joggal gyanakodhatott, hogy egy francia író nem pont Csehszlovákiába fogja tenni a Télapó telephelyét, hanem – ha már nem a francia Alpokat választja – valamelyik északi országba. Persze az is egy lehetséges magyarázat lenne, hogy Csehszlovákia neve érdekesen hangzik – talán minden idők (francia fül számára) legegzotikusabban hangzó európai államneve –, ezért alkalmas arra, hogy a Télapó lakhelyéül szolgáljon. Sokkal valószínűbbnek tűnhet azonban, hogy a fordító – bizonyára a kiadó, ill. még magasabb szerv sugallatára – valamelyik kapitalista állam nevét egy baráti országéra cserélte fel. Igaz, az említett városnév az avatatlan olvasó számára elég csehesnek tűnhet, de a fordító ezt is megváltoztathatta.
Egy kis kutakodás
Mivel ma már kicsit jobb helyzetben vagyunk, mint a hetvenes években, könnyen utánajárhatunk a dolgoknak az interneten. Illetve annyira könnyen mégsem, mint gondolnánk. Azt azonban több elszórt információ is megerősíti, hogy akötet szerint a Télapó Bohémiában, PRJMNESTWE városában él (így, csupa nagybetűvel, de w-vel).
De mi is ez a Bohémia? Természetesen Csehország, méghozzá a szűkebb értelemben vett Csehország: a mai Cseh Köztársaság nyugati része, kb. kétharmada. Úgy látszik, a fordító mégsem módosított sokat: egyszerűen alkalmazkodott ahhoz az állapothoz, hogy a magyarok nem szeretik megkülönböztetni a cseheket és a szlovákokat: az adott korban pedig a gyermek olvasók hallhattak már Csehszlovákiáról, Csehországról, Bohémiáról viszont aligha.
A kérdés azonban mégsem ennyire egyszerű. Azokban a nyelvekben, ahol a Bohémia elnevezés használatos, ott is óhatatlanul összekapcsolódik a bohémmel. A magyarban is ismert bohém pedig eredetileg ’csehországi’-t jelent: a franciában előbb a Csehországból Franciaországba cigányok megjelölésére szűkült használata, majd áttevődött mindenféle „cigányéletet élő”, azaz a társadalomba be nem illeszkedő, annak perifériájára szoruló, a közvélemény szerint felelőtlen életvitelt folytató személyre. Ebben a jelentésében terjedt szét a különböző nyelvekbe. Ha tehát Télapó Bohémiában lakik, akkor olyan helyen lakik, ahol az emberek nem rendes, polgári életet élnek, azaz valamilyen értelemben különleges ország, egyfajta meseország. Ez a jelentésbeli játék a magyar fordításban elvész.
Ország, város...
Mielőtt azonban belefeledkeznénk a nyelv által kiváltott esztétikai élményekbe, még egy lehetőséget meg kell vizsgálnunk. Mi van, ha Télapó lakhelyének meghatározása nem poétikai, hanem politikai szempontok alapján történt? A könyv eredetileg 1941 karácsonyán jelent meg: ekkor Franciaország és Csehország egyaránt német megszállás alatt állt! Ebben az időben Csehszlovákiáról szó sem lehetett, és Csehország is Cseh-Morva Protekturátus néven a Harmadik Birodalom részét képezi. (Legalábbis az etnikailag tisztán cseh középső területei.)
Marie-Claude Vaillant-Couturier, az író unokahuga a francia ellenállás jelentős alakja volt.
Vajon mit mondhat az olvasónak, hogy az író éppen ide helyezi a történetet? Nem tudjuk. De az író ezzel kapcsolatban biztos nem akart mondani semmit, ő ugyanis már 1937-ben meghalt! De vajon ez állt-e a szövegben eredetileg is? Vagy utólag a hagyaték kezelője, vagy a kiadó módosította? Nem tudjuk.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy maga a város neve az interneten csak angol és német szövegekben bukkan elő – az egyetlen francia nyelvű dokumentum, melyben előfordul, viszont nem nevezi meg, melyik országról van szó. Nem lehetünk tehát teljesen biztosak abban, mi is áll az eredeti francia könyvben.
Végezetül ki kell térnünk a jellegzetes városnévre, a PRJMNESTWE-re. Ez nem egy cseh szó, és nem is lehetne az, viszont kétségtelen, hogy az európai nyelvek közül leginkább a cseh, szlovák, lengyel szavakhoz hasonló a felépítése. A cseh szavak közül pedig leginkább a ’külváros’ jelentésű příměstí (kb. [przsímnyesztyí]) szóra emlékeztet. Ugyebár a Télapó is a városon kívül lakik, meg gondolhatunk a külvárosi bohémokra is – de ha ilyesmi nyelvi játékról van is szó, a francia olvasók számára ez aligha működik.
További források
http://fr.wikipedia.org/wiki/Jean_de_Brunhoff
http://en.wikipedia.org/wiki/Jean_de_Brunhoff
http://fr.wikipedia.org/wiki/Babar
http://en.wikipedia.org/wiki/Babar_the_Elephant
Kérjük olvasóinkat, amennyiben rendelkeznek az eredeti könyvvel, írják meg nekünk hogy abban mi szerepel a Télapó lakhelyéről!