Ordít az élni akarás
A holokausztról szóló visszaemlékezések sorában kiemelkedő alkotásként méltatta Zsolt Ágnes „Éva lányom” című könyve német nyelvű kiadását a Die Welt című német lap hétvégi irodalmi melléklete.
A németül Das rote Fahrrad (A piros bicikli) címen megjelent kötetről szóló írásában Jacques Schuster, a Die Welt munkatársa kifejtette: napokat lehetne tölteni a holokauszt emlékeit feldolgozó kötetek számba vételével, de „amilyen hosszú a 20. században elkövetett állatias rémtettek láncolata”, éppen annyira hasonlítanak „szinte kényszerűen” a történetek a „kétségbeesésről és jogfosztásról”.
A kritikus szerint újat ritkán hallani, és ma már nem is szükséges a témában megjelent minden új kötetet elolvasni, hiszen olyan kiváló munkák jelentek meg az utóbbi évtizedekben, mint például Kertész Imre Sorstalansága. Ugyanakkor az új kiadványok között mindig akad kiemelkedő alkotás. Ilyen a 13 évesen Nagyváradról Auschwitzba elhurcolt Heyman Éva naplója is.
Éva „a gyerekszoba és felnőttek világa közti középbirodalomban” él, amikor a kirekesztés áldozatául esik, éppen úgy, mint Anna Frank. Tapasztalatait „hol naivan és gyermekien, hol éretten és bölcsen” írja le, és aki naplóját olvassa, az nemcsak az egyre komorabb és embertelenebb mindennapok világát élheti át, hanem tanúja lesz annak, hogy a szerző „frissítően dacos csak azért is-hozzáállással” viszonyul sorsához. A napló szinte minden második oldalából „ordít az élni akarás”, és semmilyen megaláztatás, durva erőszak nem tudja kioltani Éva vágyát, hogy felnőtté váljon – emelte ki Jacques Schuster. Az életigenlő makacsság különleges megfigyelőképességgel ruházza fel a magyar Anna Frankot, ami a magyarországi holokauszt kiemelkedő jelentőségű dokumentumává teszi naplóját – tette hozzá a Die Welt kritikusa.
A koncentrációs táborban megölt kislány titkos naplóját édesanyja, Zsolt Ágnes a háború után megtalálta és 1948-ban kiegészítésekkel ellátva könyvként megjelentette. A napló tavaly jelent meg újra magyarul a XXI. Század Kiadónál. A napló német nyelven a bécsi Nischen kiadónál jelent meg az idén augusztusban, Zeltner Ernő fordításában, Murányi Gábor utószavával.