0:05
Főoldal | Rénhírek
Amikor a Finlandia már nem elég

Tényleg hasonlít? Finn nyelvtan kezdőknek...

Szauna, vodka, Kimi Räikkönen. Ha nem is ilyen sorrendben, de ezek jutnak elsőként eszünkbe a finnekről. Van viszont egy másik dolog is, ami állítólag összeköti őket velünk, ez pedig a nyelv!

Németh Niki | 2010. március 18.

Félretéve a vodkát és a szaunát, a magyar embernek első asszociációja a finnekkel kapcsolatban a nyelvrokonság kérdése, ez a téma pedig – sajnos – mindmáig terhelt a politikai felhangoktól. Ettől függetlenül a finn nyelv létezik, él és köztudottan nagy kihívást jelent a nyelvtanulóknak. Vajon miért van ez és igaz-e, hogy számos egyezést találni nyelveink között?

Finn gyerekek. Más nyelvet beszélnek, mint a hivatalban
Finn gyerekek. Más nyelvet beszélnek, mint a hivatalban

A nyelvtanuló rémálma - toldalékolás, esetek és igeragozás

A finn nyelv (suomi), az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve, több mint ötmillióan beszélik világszerte. A finn ábécé is a latin írást használja. Jellegzetessége a svéd ábécében is meglévő Ä, A, Ö betűk, amiket a svéd hatására az ábécé végére rendeztek

A kiejtésnél figyelni kell arra, hogy a hangzóhosszúságot a betű megkettőzése jelzi: viisi 'öt', kukka 'virág'. A magyarhoz hasonlóan a finnben is van magánhangzó-harmónia, eszerint a magas hangrendű szavakhoz magas, a mély hangrendűekhez mély végződés járul. A hangsúly minden esetben az első szótagon van. A névelők kérdése nagyon egyszerű; a finn nyelv nem ismeri sem a határozott, sem a határozatlan névelőt.

Az eddigiekből úgy tűnhet, hogy finnül tanulni nem is olyan nagy kunszt. A nyelvtanuló igazán csak akkor rémül meg, amikor elérkezik a névszó- és igeragozás kérdéséhez. A névszóknak ugyanis nincs nemük - akárcsak a magyarban -, de van számuk, esetük, abszolút és birtokos ragozásuk.

Tizenöt eset van (a magyarban 18). A többes számot vagy a t, vagy az i végződés jelzi, tehát nem egységes a jelölési mód, mint a magyarban.

A melléknevek ragozása a magyartól eltérően történik, ugyanis a finnben a melléknév is megkapja a főnév ragját. Például: kaunis kukka 'szép virág', de kauniit kukat 'szépek virágok'. A finnre is igaz, hogy úgynevezett ragasztó nyelv, tehát a toldalékokat minden esetben a szó végére illeszti és például azt, hogy a házban van, így fejezi ki: talo+ssa=talossa.

A gyakorlati nyelvtankönyvek és a szótárak hat igetípust különböztetnek meg végződésük szerint. Ezek a végződések leválnak az igéről és ezek után kapja meg a személyragját. Hogy ez ne legyen ilyen egyszerű – persze, most sem az -, a dolgunkat megnehezíti a fokváltakozás nevű jelenség, ami tipikusan a balti-finn nyelvek sajátja és nem tévesztendő össze a tőhangváltással.

Finn lány. Nem a Parlament nyelvét beszéli
Finn lány. Nem a Parlament nyelvét beszéli

Idős vs. fiatal nyelvhasználók

A finnül tanulót az úgynevezett irodalmi nyelvre tanítják. Ezt az idősebbek beszélik, de például a hivatalos társalgás is ezen folyik. Csak hogy van egy kis probléma. A fiatalabb generáció ugyanis a mindennapi életben nem ezt használja, hanem a hétköznapi nyelvet, aminek a megértése még a jó képességű nyelvtanuló számára is problémákat okozhat.

A hétköznapi nyelv a nyelvjárásokból és a szlengből táplálkozik, gyakran rövidít le szavakat úgy, hogy kihagy bizonyos hangokat belőlük. Vegyünk egy példát: Chisu, a közkedvelt finn énekesnő egyik dalának címe: Mun koti ei oo täällä. Ez a cím „irodalmilag” így nézne ki: Minun koti ei ole täällä [az én hazám nem itt van]. Látjuk, hogy a szavak lerövidülnek és mondani sem kell, hogy a beszéd így sokkal kötetlenebb, lazább – a jelenség előtt a szigorú szabályokhoz szokott nyelvtanuló egy ideig értetlenül áll. A régebbi nyelvkönyvekben például biztosan nincs benne az entä sinulle? [és veled?] visszakérdezés köznyelvi változata, tehát: entäs sulle? Ha ilyeneket hallunk, nem biztos, hogy rögtön ki tudjuk következtetni az eredeti alakot.

Szintén aktuális probléma a finn nyelv elangolosodása, valamint a svéd szavak átvétele. Ezekkel a finn ugyanúgy bánik, mint a saját szavaival; megtoldja őket egy i-vel és az „őshonos” szavakhoz hasonlóan ragozza. Például: Finnair (a finn légitársaság), ragozva: finnairin. Mit tehet a nyelvtanuló, hogy kiigazodjon ebben a forgatagban? Az egyetlen megoldás, ha keresi a lehetőséget a beszédre az átlagosnak számító finnekkel és kevesebb parlamenti közvetítést néz.

Finnugor vagy nem finnugor?

Ahhoz, hogy a finn-magyar nyelvrokonságot feltételezhessük, először is tudnunk kell, hogy mind a finn, mind a magyar nyelv az uráli és azon belül is a finnugor nyelvcsaládba tartozik. A balti-finn, volgai és permi nyelvcsaládok együttese képviseli a finn ágat, a magyar pedig az obi-ugor manysi és hanti nyelvvel a nyelvcsalád ugor ágát alkotja. A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai közt vannak hangtaniak, szótaniak, jelentéstaniak és mondattaniak. De a közös ősnyelvből származó szavakon, valamint a rokon szavak hasonlóságán kívül a nyelvrokonság külső megerősítésére segítségünkre vannak a finnugor népek kulturális hasonlóságai, legyen szó akár az anyagi kultúráról, irodalomról vagy zenéről. Mindent egybevetve a legtöbb bizonyítékot mégis a nyelvekben találjuk. Vessük össze a két szóban forgót! (A finnben az ä-t nyílt e-nek, az s-t pedig sz-nek ejtjük.)

Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat. – Jég alatt télen eleven halak úszkálnak.

Vagy itt van a klasszikus mondat:

Anoppi haukkuu miniää. - Anyós szidja a menyét.

A közös őshaza elméletet bizonyítandó, ahol az összes finnugor nép a kezdetekben együtt élt, néhány alapszó finnül és magyarul:

elää - élni

mennä - menni

tehdä - tenni (csinálni)

kala - hal

vesi - víz

runko - rönk

- éj

mitä? - mit?

Tanuljunk finnül!

Ha elkötelezzük magunkat és úgy döntünk, hogy a finn kultúrából nem csak a vodkaivást és a meztelenül szaunázást szeretnénk közelebbről megismerni, hanem megtanulnánk a világ egyik legnehezebb nyelvét, több lehetőségünk is van ezt megtenni. Nem egy nyelviskola van Magyarországon, ahol oktatják a finnt, persze vigyáznunk kell, hiszen előfordulhat, hogy a nem elégséges jelentkezői létszám miatt nem indul el a kurzusunk. Könnyű dolgunk van, ha véletlenül pont az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának valamelyik szakán tanulunk, hiszen az egyetem Finnugor Tanszéke – ugyan limitált helyekkel – de tárt karokkal várja a szakon tanulni vágyókat. A nyelvoktatás mellett kínálnak az ország kultúrájával, irodalmával és történelmével kapcsolatos kurzusokat és emellett még számos egyebet is, például ha elég elszántak vagyunk, jelentkezhetünk a finnugor történeti mondattan órára is. A tanszék oktatói között számos ismert nevet találunk, például Bereczki András professzorét, aki többek között a Finnugor Történelmi Társaság vezetőségi tagja és nem csak a finn, hanem az észt nyelvvel és néppel kapcsolatos tárgyakat is tanít, így biztosak lehetünk, hogy ha elszántságunk kitart, a legjobb oktatást kapjuk. Előfordulhat, hogy nem vagyunk bölcsészek, de még egyetemisták sem. Semmi baj! A Kalevala Baráti Kör is indít finn nyelvtanfolyamokat, sőt jelképes tagsági díj befizetése után részt vehetünk rendezvényeiken, megismerhetünk nálunk élő finneket és élvezhetjük a velük való társalgást, akár finn, akár magyar nyelven. Az egyetlen fontos dolog, amit a nyelvtanulónak tudnia kell: dolgozatnál nem csalunk. És ez nem vicc.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (6):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2011. május 18. 11:17
6 Olman

@elhe taifin: Egy érdekes idézet a blogról: "mert bár a finn és magyar nyelv rokonsága nagyon távoli, így a hasonló szavak száma jelentéktelen, de a nyelvtanuk bonyolultság tekintetében hasonló. "

8 éve 2011. május 18. 05:29
5 elhe taifin

Egy finnül tanuló magyar blogja: Suomen Kieli taavetinblogi.blogspot.com/

10 éve 2010. március 23. 22:43
4 Németh Niki

Kedves Niki! Nem vagyok nyelvész, sőt, a gimis nyelvtan órák is régen voltak, ezért csak félve kérdezem, hogy nem elírás ez? "A magyarhoz hasonlóan a finnben is van mássalhangzó-harmónia, eszerint a magas hangrendű szavakhoz magas, a mély hangrendűekhez mély végződés járul."
A két tagmondatot külön-külön értem, de tényleg következik ("eszerint") az elsőből a második? Én azt hittem, a mássalhangzó-harmónia a zöngés és zöngetlen mássalhangzók illeszkedésére vonatkozik, és semmi köze a magánhangzók hangrendjéhez.
Bocs, ha hülyeséget írok.

Igen, bizony elírtam. Magánhangzó-harmóniára gondoltam, miközben mássalhangzót írtam. Tehát a finnben, akárcsak a magyarban, van magánhangzó-harmónia, eszerint illetszjük például a ragokat a szavakhoz. Csak egy rövid példa. Talo-talossa (házban), de järvi-järvellä (tavon). Az ä hang magasnak számít. Szóltam a szerkesztőnek és a hibát javítottuk, elnézést kérek és köszönöm szépen, hogy ilyen figyelmesen olvastad.

10 éve 2010. március 23. 08:20
3 Elekes György

Nem ... elírás ez? "A magyarhoz hasonlóan a finnben is van mássalhangzó-harmónia, eszerint a magas hangrendű szavakhoz magas, a mély hangrendűekhez mély végződés járul."

De lepukkant portál ez, ha még annyit sem nyomnak a felvetésre, hogy fapapucs!

10 éve 2010. március 18. 21:58
2 gattófan

A témában kötelező ismeretanyagnak számít a Nightwish-szám:

És itt az új trónkövetelő:

10 éve 2010. március 18. 21:48
1 Elekes György

Kedves Niki! Nem vagyok nyelvész, sőt, a gimis nyelvtan órák is régen voltak, ezért csak félve kérdezem, hogy nem elírás ez? "A magyarhoz hasonlóan a finnben is van mássalhangzó-harmónia, eszerint a magas hangrendű szavakhoz magas, a mély hangrendűekhez mély végződés járul."

A két tagmondatot külön-külön értem, de tényleg következik ("eszerint") az elsőből a második? Én azt hittem, a mássalhangzó-harmónia a zöngés és zöngetlen mássalhangzók illeszkedésére vonatkozik, és semmi köze a magánhangzók hangrendjéhez.

Bocs, ha hülyeséget írok.