„Míg meg nem csaltál, elveszesz, Nem azt igérted-e?” – énekli Ofélia. De vajon Oféliát elveszik, vagy Ofélia elvesz? Vagy inkább elveszik? Esetleg elvész? Házi szakértőnk a rejtély nyomába ered.

Ha valakit seggdugónak nevezünk, joggal kérheti ki stílusunkat azzal, hogy „nem a seggünkből rángattuk ki”. De hogy kerül a dugó a seggbe?

Ha a matektanár azt mondja a diáknak, hogy „az egyenlet nem jön ki, mert nincs lába”, akkor ugyanúgy egy nyelvi ideológia jelenik meg nála, mint amikor a magyartanár kijelenti, hogy „hát-tal nem kezdünk mondatot”. Mely nyelvi ideológiák mentén tanítj...

Olvasónk nyelvérzékét bántja, ha a „se” nem felszólító mondatban szerepel. Szerinte ez a hiba újabban terjed. Pedig se nem hiba, se nem új.

Ezúttal csak látszólag lesz szó a nyelvművelésről, valójában egy helyesírási kérdést fogunk feszegetni. Hosszas vizsgálódás után arra jutunk, hogy vannak kérdések, melyet még az arra hivatottak sem képesek rendesen szabályozni – éppen ezért kérdéses,...

Olvasónk nem érti, hogy ha van takarít, miért nincs takarul, ha van takargat, miért nincs takarog. Házi szakértőnk elmondja, miért nincsenek késztetés–eredmény párok, és mik azok.

Elvtelenül faragtak új kifejezéseket a nyelvújítók – később érveltek is ellenük, de addigra terveik megvalósultak, szavaik szervesen illeszkedtek a nyelvbe.

Lehet-e megnyugtató szabályt adni az „-e” kérdőszó helyére vonatkozóan? Vagyis el-e érdemes olvasni ezt a cikket vagy nem-e? Esetleg nem-e lehetne-e végre felhagyni az elem nem szabályos előfordulásának az üldözésével? Ha szeretné megtudni, mióta ily...

Az „oxidáció” szó magyarul (is) úgy hangzik, mintha egy latin *oxidātiō szóból származna, pedig valamikor a 18. században alkothatták a szintén mesterségesen, görög elemekből alkotott „oxigén”-ből.

Olvasónk kérdésén először csodálkoztunk, de a választ keresve megértettük, miért is tette fel. Utánajártunk, mi a különbség az „egetverő”, az „egetrengető” és a „felhőkarcoló” között.

A nyelvi alapú diszkrimináció iskolai megjelenésével foglalkozó cikksorozatunk a jelenségben kulcsszerepet játszó tényezőkkel folytatódik. Ezúttal a nyelvhelyesség értelmezéséről vagy sokkal inkább félreértelmezéséről lesz szó. Mi a nyelvhelyesség, m...

A magyar anyanyelvűek számára ma nem egyértelmű, miből és hogyan keletkezett a „lecsó” szó. Lehet, hogy nem is a magyarból kell magyarázni?

Nátrium, kálium, bárium, de nem kálcium, hanem kalcium – legalábbis a helyesírás szerint. Olvasónk csodálkozik, házi szakértőnk pedig megmagyarázza az eltérést, melynek természetesen kultúrális okai vannak.

A „modális partikulákban” állítólag az a közös, hogy nincsenek toldalékolt alakjaik, a mondatban semmivel sem alkotnak alaktani vagy mondattani szerkezetet (akármit jelentsen is ez), és „nincs mondattani szerepük”.

Olvasónk szeretné megúszni a pultosok kioktatását, a pincérek lesújtó tekintetét, ezért fordult hozzánk. Betekintést nyerünk a pesti romkocsmák kőkemény, lingvicista világába...