Hogyan versenyeznek egymással számítógépes programok? Miért szerepelt egy ízben a haiti kreol nyelv is a fordítóversenyen? Mi az a BLEU-pontszám és mire jó? Miért nem helyettesíthetők az emberek a géppel? Melyik program tudott legjobban magyarról ang...

Mi látnivaló lehet egy köldökön? A ködöt sülve, főve vagy rántva érdemes fogyasztani? Miről szólnak a kövek? Házi szakértőnk sajátos olvasói kérdések megfejtésével kísérletezik.

Mi köze a ma született báránynak a húsvéti áldozathoz? Ki volt az első, aki „mosta kezeit”? Miért nem kap piros tojást az árulkodó Júdás? – Néhány, a húsvéthoz kötődő szólásmondásnak jártunk utána.

Miért okoz gondot a szórend fordításnál? Mire használhatjuk az iskolában szerzett mondatelemző képességeinket? Mi az az ágrajz és miben segíti a gépi fordítást? A mondatszerkezeti információk szerepét vizsgáljuk a statisztikai gépi fordítókban.

Nem azok a szerkezetek helytelenek, melyek nem szerepelnek a nyelvtanokban, hanem a nyelvtanok hibásak. Nem egyszerűen azért, mert nem tárgyalják az adott szerkezeteket, hanem azért, mert leegyszerűsített képet sugallnak a nyelvről.

Ön szerint jó a fenti mondat? Gondolja végig, egyelőre ne olvasson bele házi szakértőnk válaszába, hogy az ne folyásolja be saját véleményét!

Mi közük a fordítóprogramoknak a tanulmányi átlaghoz? Melyik területeken érhető el javulás a statisztikai gépi fordítók teljesítményében, ha morfológiai elemzővel kombináljuk őket? Mik azok a faktorok, és mitől keveredhetnek össze a ragok a fordításb...

Kell-e az ukrán városokról szólva ezek ukrán elnevezését használni, vagy célszerűbb megmaradni a jól bevált orosz formáknál? A válasz nem mindig egyértelmű, általános érvényű válasz pedig egyáltalán nem is adható.

Inkább írjuk következetesen rosszul, mint össze-vissza: Facebook vagy facebook, Twitteren vagy Twitter-en? Olvasónk a webes márkanevek helyesírási problémáira kérdezett rá. Igyekeztünk válaszolni.

Olvasónk egy palóc nyelvjárási sajátosságról érdeklődik. A jelenség magyarázata azonban nem a magyar nyelvben, hanem az emberi nyelvben rejlik. Kiderül, hogy nem véletlenszerű, milyen szerkezetű szótagok létezhetnek egy nyelvben.

Évtizedeken át április negyedikén ünnepeltük hazánk felszabadulását. A szovjet csapatok megjelenése kétségtelenül hatott a magyar szókincsre is, de nem biztos, hogy úgy, ahogy az első pillanatban gondolnánk.

„Menj a francba!” – küldjük el egymást melegebb éghajlatra. De vajon hol a francban van ez a franc, hogy a franc essen belé?! Házi szakértőnk ennek járt utána.

Azon is sokat gondolkoztam, hogy miért hatnak rám ennyire taszítóan az ilyen újítások, miközben semmilyen más újítástól, még az egy-egy rétegre jellemzőktől sem idegenkedem, sőt, vidáman használom is őket. Alap. Akkor ezek miért taszítanak? Elmondom,...

Gyors internetes kereséssel találunk ugyan kb. 4% rizset és kb. 25% rozsot előfordulást, de ezek nagy része a „helyes” alakot firtatja. Mi okozhatja a bizonytalanságot?

A nyelvművelőkkel kapcsolatban nem csupán az a kérdés, hogy mennyire jó nyelvészek. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy nyelvhasználóként sem ismerik jól azt a nyelvet, nem ismerik a magyarítani kívánt fogalmakat, tájékozatlanok a világ dolgaiban.

Tűz ütött ki Kazinczy széphalmi birtokán, amely után szerencsés esetben Kazinczy Eugénia, Wesselényi Miklós és Kőrösi Csoma Sándor megtalálhatja a nyelvújítás korának egyik fontos dokumentumát. Az egykori Kazinczy-birtokon működő Magyar Nyelv Múzeumá...

A magyar „zoknik” hangalakja világosan bontható a tőre (zokni) és a többes számot jelölő -k-ra. Az angol „mice” hangalakja viszont nem bontható ilyen módon: nem tudjuk megmondani, mi jelenti benne a többes számot. Miközben utánajárunk annak, hogy mié...