Mi van, ha egy szó egyik fele elszabadul, és önálló életre kel? Az így keletkezett képzőszerű elemek, illetve a velük alkotott szavak egyesek szemében torzszülöttek – vannak, akik egyenesen barbárságnak tartják az ilyen szóalkotásokat. Mások viszont ...

Olvasónk beletrafált: az arab nyelv legritkább mássalhangzójára kérdez rá. Pedig csak az Egyesült Arab Emirátusok fővárosának nevét szeretné leírni... Szerencsére házi szakértőnk a segítségére siet..

A térképek nagyon alkalmasak arra, hogy bizonyos jelenségeket szemléltessünk rajtuk. Azt azonban már nem mindig olyan könnyű megérteni, hogy mit is mutatnak a térképek. Persze azt sem árt tudni, mi mutathatná meg azt, amire kíváncsiak vagyunk...

A halál olyan dolog, melyre nehéz szavakat találni. Szerencsére azért vannak rá vonatkozó szavaink. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy honnan.

Sokan gondolják ellentmondásosnak a „minden szentnek maga felé hajlik a keze” közmondásunkat. Miért pont a szentek kerülnek bele a közmondásba? És merre is hajlik a szentek keze? – Cikkünkből most kiderül.

A zavart nyilván a kén tőhöz nagyon hasonló, használatában is hozzá közel álló szén tő alakjai okozzák: szenet, szenek, szene stb. Ráadásul a szén esetében meglehetős ingadozás is tapasztalható: amikor kémiai elemként (nem pedig fűtőanyagként) beszél...

Olvasónk kicsit kiakadt, hogy egy cikkünkben helyesírási hiba volt. Reméljük azonban, hogy annak nagyon örült, hogy ő találta meg. A dolog vége így is puszizkodás.

Bereményi Géza és Cseh Tamás megénekelték a Corvin közi hősöket. Az utókor azonban igen bizonytalan a hősök helyesírását illetően. Megadjuk, hogy a szabályzat szerint melyik megoldás a helyes, és arra is kitérünk, miért fordulhat elő annyi helytelen ...

A zöngésségi hasonulás szempontjából rendhagyó módon viselkedik a magyarban a [h], a [v] és a [j]. Ráadásul mindegyik más-más módon hagy rendet: felemás módon hasonulnak, de az egyik épp ott, ahol a másik nem és viszont, a harmadik pedig „rossz” irán...

Tudjuk, hogy a magyar helyesírás feleslegesen túlbonyolított, a nyelvhasználóknak rengeteg szabályt, nyelvtörténeti ismertet és önkényesen meghatározott alakot kell fejben tartaniuk, ha jó helyesírással szeretnének írni. Az azonban végképp túlzás, ho...

A mások nyelvváltozatában található kifejezésekről mindig meg tudjuk mondani, miért „nem logikusak” vagy félreérthetőek. Eközben nem vesszük észre, hogy az általunk használt kifejezések is mennyire többértelműek.

Olvasónk hasznos és régies hangzású szófordulatokkal szeretné finomítani beszédét. Vajon milyen könyveket ajánlhatunk neki? Egyáltalán nem olyanokat, mint amilyenekre ő gondol.

Milyen az, ha valaki fehérturhás mérsékményű? Kinek köszönhetjük légcső és hangrés szavunkat? Milyen a magyarok nyelve és fülizlése? A szénsavas mészéleget eszik vagy isszák? Egy 19. századi természettudományi szótárban tallózunk. Figyelmes olvasóink...

Van, aki szerint csak a „hátrább”, „odább”, „arrább” alakok a helyesek, van, aki a „hátrébb”, „odébb”, „arrébb” helyessége mellett tör lándzsát. Házi szakértőnk megmondja, mely alakok használata vezethet a nemzethalálhoz.

Olvasónk vitába keveredett barátjával az idő nyelvi megragadását illetően. Aki betölti 73. életévét, egyszersmind bele is lép a 74. évébe? Igen, már a születésnapja után rögtön.